Turisták Lapja, 1927 (39. évfolyam)
A Szepesség. Déry József
20 Déry József hordta össze ebben az emlékkönyvben mindazt a szépet, jót, nemeset, amely vonásokból kialakult felfogásunkban a szepesi, a „zipser" fogalma. Sok jeles férfi, •a mind megannyi derék szülötte a Szepességnek, kiváló fia mi magyar hazánknak! Átfutok röviden ezen a tartalmas könyvön, felsorolom egész anyagát, lehetőleg az egyes fejezetek íróinak szavaival élve, hogy lássa a turista közönség, mi volt nekünk a Szepesség, mit vesztettünk vele és mit kell minden eszközt felhasználva legelőször visszaszereznünk. A könyv oly érdekes, tartalma annyi becses anyagot halmoz föl, hogy azt minden magyar turistának meg kell szereznie, dísze lesz könyvtárának. Az a szellem, az a lélek, mely e könyv lapjain keresztül a Szepességből felénk árad, az a drága zipser szellem, a legbiztosabb záloga a szebb jövőnek, a feltámadásnak. De lássuk hát tartalmát. Amily jól esik azokat a szép szavakat olvasnunk, amelyekkel dr. Haberern megemlékezik a Szepesség derék fiairól, és oly fájdalmas, hazafias sóhajt fakasztanak Farkas Győzőnek, a Szepesi Egyesület tb. titkárának mélyen átérzett szavai is azok kebléből, akiknek bölcsője egykor a Foprád-folyó partján állott, melynél nyelvre német, de szívre magyar édesanya dalolta az altató danát. Nemcsak azok járják e könyvben végig a Tátra földjét, akik büszkén e föld szülötteinek vallhatják magukat, hanem velük tartanak mindazok, akik a pihenés egy-egy csendes óráját tölthették az örökzöld fenyvesek tiszta levegőjében. Velük tartanak azok az ezrek és ezrek is, akik zipser földön töltötték diákéveik gondtalan napjait. Megelevenednek előttünk Igló, Késmárk, Lőcse diáktanyái, ezek az omladozó, a lét harcát vívó évszázados „alma mater"-ek. Beszélni kezdenek az öreg kövek. Megszólalnak a templomi orgonák és megszólalnak az ős tornyok öreg harangjai. Messze vannak tőlük az itt élő szepesiek, de azért idehallják az ismerős harangszót, aminthogy ide halljuk mi is, akik ugyan nem születtünk a Szepességen, de akik egész szeretetünkkel velük érzünk, mintha ott születtünk volna. Valahányszor hazamennek, mindannyiszor kevesebb az ismerős az utcán és annál több a temetőn ... „Halld meg vérző pátriánk — írja a hangulatos cikk írója — a világ minden tájára elszórt fiaid sóhaját : zipser lelkünk hazaszáll, — hazatérünk!" Hasonló mélyen átérzett költői sorokkal hódol szülőföldének dr. Csiszárik János pápai protonotárius, felszentelt püspök . Mennyi természeti szépség, — írja — mennyi boldog visszaemlékezés, mennyi könny, szomorú lemondás és keserű beletörődés gyűjtőfogalma is e néhány szó: „Szülőföldem, szép Szepesség!" Boldog lesben kémleli a pillanatot, vájjon élete ösvénye nem fordul-e be egyszer újra, vissza a szülőföldre. „Abba az országba, ahol egykor fényesebben sütött a nap, szebben nyílott a virág, vidámabban dalolt a madár, ahol csillogóbb volt a patak csobogó vize, aranyosabban porzott az alkony fénye, ahol erdő, mező üdébben zöldéit s kékebben boltozott az ég sziklás bérceid árnyékában, kövér mezőid virágtengerében szép szülőföldem, te drága, feledhetetlen Szepesség." Dr. Bruckner Győző a Szepesség múltjáról és mai lakóiról értekezik. Elmondja a szepesi szászok letelepülésének történetét, a munkát, amellyel a szorgalmas letelepülők az erdőt irtották, hogy azok helyén nagy lendülettel megindítsák a földmívelést. Az ipar terén is a soltészek (scultetus) a Szepesség tanítómesterei. Szepesi szászok egyeteme (universitas Saxonum), Zipser Willkür, huszita veszedelem, a reformáció és ellenreformáció, a XIII város elzálogosítása és visszacsatolása, a szabadságharcnak a Szepesség földjén történt dicső haditényei azok a mozzanatok, melyekre dr. Bruckner Győző közleménye világot vet. Dr. Hajnóczy R. József Szepes megye történeti változásaival foglalkozik. Béla király névtelen jegyzőjének krónikája szerint Bors vezér első foglaló magyarjai már a honfoglalás első évében, 892—93-ban megszállták a Kluknó és Nagyör között elterülő dombos területet. Ebből lett a Kisvármegye vagy a Tíz lándzsások széke, vagy a Felső Szék. Szepesvára 1202-ben jelenik meg először a megye történetében. E körül keletkezett a Nagyvármegye, vagy Alsószék. Elmondja a Huszonnégy királyi városi grófság, a Bányavidék, a Tizenhárom városi zálogtest, a Tizenegy királyi városi grófság, a Tizenhat szepesvárosi grófság összealakulásának történetét és címerének fejlődését. A megyét