Turisták Lapja, 1927 (39. évfolyam)

A Szepesség. Déry József

A Szepesség 19 lett a menekülőktől, és pedig minden szekér után egy forintot, némelyiktől többet is. Sőt marhát is harácsolt és azt eladta. Mikor a vizsgálat gazságait kiderítette, egyszerűen meglépett. Ekkor jutott a vár Bercsényi Miklós kezébe, ki azt Csáky-Cobor Erzsébettől a hozzátartozó moravánkai kastéllyal együtt 9000 forintban zálogba vette 1676-ban. Bercsényi a várat helyreállította s abban kápolnát építtetett. Ide hordatta értékes holmjait. Ekkor a várnak ágyúi is voltak és pedig egy tarack s egy nagy, meg egy kicsi szakállas­ ágyú. Bercsényi idejében víg napokat látott a vár, sőt ostromot is állott. A víg­ságra fiának, a későbbi kuruc vezér, Miklósnak születése és keresztelője adta az alkalmat, az ostromot pedig Tököli hadaitól állotta ki. Időközben elkészült a brunóci kastély s az öreg úr odavonult le ebből a sasfészekből. Még egyszer szerepel Temetvény a történelem színpadán, a Rákóczi-kor­ban. Bercsényit el akarták fogni s ő ide menekült, majd pedig kioktatván ma­roknyi őrségét, hogy tartsa a várat amíg lehet, ő addig az erdőkön át Len­gyelországba menekült. A felvonult ostromlók, kik tüzérséggel jöttek, csakhamar elfoglalták. Ki írná le azt a bosszúságot, mikor megtudták, hogy az tulajdon­képen benn se volt. Az elfoglalt várban benn maradt a német őrség és nem is került az többé magyar kézre. Az összelövöldözött és leégett vár ezután pusztulásnak indult. Ami elmozdítható volt benne, azt elvitték, javításra nem gondolt senki, felvezető útját benőtte a cserje és a gaz, még a szegény legény is elkerülte, messze esett a közlekedés útjától. A kényelemszerető újabb birto­kosok lent a hegyoldalon építettek magunknak díszes kastélyokat. Ilyen a völgy torkolatának sarok­kiszögellésén álló Sándor-féle kastély, ilyen lenn a brunóci br. Mednyánszky, a moravánkai, jelenleg idegen kézen levő gróf Csáky kastély stb. A rom pedig évről-évre pusztul, híre, dicsősége fogy. A tövében juhokat őrző juhász már alig tud mondani valamit erről a sziklavárról, amelynek leg­nagyobb nevezetessége, hogy falai közt ringatták jó Bercsényi Miklóst, a nagy hőst! Ha egyéb nem történt volna körülötte, mint az, hogy Bercsényi Miklós itt született, akkor is megérdemelné, hogy emlékét fenntartsuk. Follajtár József: A Szepesség. (Emlékkönyv a „Szepesi Egyesület Budapesten" fennállásának 50. évfordulójára. Szerkesztette : Loisch Ján­os. Könyvismertetés.) Rég jelent meg a magyar könyvpiacon mű, mely jobban rezgésbe hozná szívünk húrjait, mint ez a gyönyörű munka, amelyet meg kell szereznie minden magyar turistának, akinek szívét a Szepesség s ebben a Magas-Tátra szeretete hevíti. Szebb emléket nem állíthatott a Szepesi Egyesület saját félszázados ered­ményes működésének, szebben, méltóbban nem hódolhatott a ledőlt szobornak, a vérző hazának, a drága szülőföldnek, mint ennek a könyvnek a megírásával. Szeretnék róla olyan szeretettel megemlékezni, mint amilyennel azt írói és munkatársai megalkották. Ezzel a könyvvel — mint dr. Haberern I. Pál, a Sze­pesi Egyesület elnöke az előszóban mondja — a Szepesi Egyesület az édes szülőföldhöz, a Szepességhez való ragaszkodást kívánja ébrentartani és ápolni, a hazai földet törekszik pótolni azoknak, akik a változott viszonyok miatt azt nem láthatják. A hontalan szepesiek számára íródott ez a könyv, kik szülő­földjüktől elszakítva, a nagy magyar Alföldön élnek. De az otthoniaknak is akar valamit nyújtani: arra akarja őket emlékeztetni, hogy a Szepesség népe 800 évig ide volt kapcsolva, innen táplálkozott kultúrájuk, innen áradt­­ki iro­dalmuk fénye. Sok tanult főt adtak a szepesiek a magyar hazának, de sok szepesinek is adott kenyeret a magyar róna. Elénk tárja ez a mű a Szepesség történetét, kultúráját, irodalmát, művé­szetét, népe szorgalmát, erkölcsét, becsületét, hazaszeretetét. Sok jeles író

Next