Turul 1885 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)

I. Értekezések és önálló czikkek - Nagy Iván: A Csák-nemzetség. (Két közlemény, egy pecsétrajzzal)

A CSÁK NEMZETSÉG. Első közlemény. A szereplő (vagy mondjuk históriai) nem­zetségek viszonyainak ismerete nélkül nemze­tünk történelmét sem megérteni, annál kevésbbé pragmatice megírni nem lehetséges, mert azok­nak irányzataik, aspiratióik, érdek- és pártküz­delmeik alkotják századokon át a nemzet tör­ténelmét. De ezen nemzetségek történelmét, különösen az állandó vezetéknevek kifejlése ko­ráig, kinyomozni, megállapítani fölötte nehéz még ott is, hol ezekre vonatkozólag már hiteles oklevelek tárulnak előnkbe; — a XI., XII. sőt a XIII. század első felére nézve pedig — mint azt előttem már e folyóirat I. köt. 4—8. lapjain egyik t. barátom alaposan fejtegeté — a viszo­nyoknál fogva gyéren és alig található irott emlékek hiányában teljesen lehetetlen. És még is itt már az ideje, hogy e fáradalmas munka végzésére történő búváraink egész buzgalommal és erélylyel vállalkozzanak, hogy valahára tör­ténelmünk minden szaka ne csak vélőtlen mese­szerűséggel, vagy egymás után plagiált szerke­zetben, vagy az inductív rendszer túlzásával, vagy a pártszempont elfogultságával szőve, ha­nem a kétségtelen tények elfogulatlan felderí­tésével megírva tölthesse be élettanári (magistra vitae) magasztos hivatását. E czélhoz azonban az itt következő vázlatos kísérlet csak szerény ada­lékul kíván járulni. * * * A Csákok nemzetségének kimerítő teljes monographiáját az eddigi előzmények után is a nemzetség levéltárának, (mely egy részben a Kisfaludy család szívességéből most már a Nem­zeti Múzeumban van letéve) átbúvárlása nélkül nekem megírni akarni túl merészség volna. Ezt helyettem más, a forrásokhoz közelebb fér­hető szaktársam — mint örömest remélem — majd megteendi. Nekem ezúttal csak a kezem ügyében eső, már nyomtatott oklevéltári appa­rátusomra lehet és kell szorítkoznom. Különben is engem ezúttal különszerűleg csupán egy sphragistikai és heraldikai tárgy ösztönzött arra, hogy tanulmányai és buzdításai egybe állítsam itt azon adataimat, melyeket eddig a Csák nem­zetségről (genus) kéznél lévő forrásaimból merí­tenem sikerült. Ugyanis még 1873-ban néhai Horváth Elek vasmegyei kis-czelli ker. országgyül. képviselő baráti szívességéből birtokába jutottam egy, vörös rézből készült, kerek alakú, lapos, régi pecsét­nyomónak (typarium), melynek, mint itt rajza mutatja, belső karimájában (tehát pajzs nélkül) hátulsó lábain álló, bal felé néző, ragadozó oroszlán szemlélhető. A pecsét körirata ez: * S. DEMETRI. SRAGITRI. Azaz «S(igillum) Demetri(i) Magi(s)tri»). Az utolsó betű némileg már meg van kopva. A pecsét czímerképében, az oroszlánban a szakismerő az első tekintetre a Csak genus czím (Egy pecsétrajzzal.) Turul, 1885. 1. 3

Next