Turul 1886 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
I. Értekezések és önálló czikkek - Thúry József: A Turul madár
125 Látnivaló az is, hogy a turul és karvaly karuly szók nem azonosak, mint Nagy Gy. hiszi; mert amannak eredetibb alakja, a török nyelv tanúsága szerint: tugrul, emezé pedig karvaly, melyből a magy. nyelv törvényei szerint válhatott karuly, de megfordítva semmi esetre sem ; mert tav alakból lehet tó, ^tfZ'-ból hó, z/z'ntf-ből hitvesből hit és, — karvaly-h(A karuly, de megfordítva nem. Különben is a karvaly- csagataj-török kargaj (egyenesen : karvaly jelentésben : Ahmed Vefik). Vámbéry a «Magyarok Eredete» 185. lapján ezt írja róla: «Csak a töröktatár szókincsből magyarázható meg; itt találjuk ugyanis a csagataj turgul (kis, fekete sólyom), torgaj (seregély), továbbá altai turul (seregély) szókat. Igaz, hogy e török szók nagyon közel állanak a magyar turulhoz, sőt majdnem azonosak vele kivált turul és turul, de e magyarázattal mégsem elégedhetünk meg. Én legalább a minden tekintetben kielégítő és megnyugtató magyarázattól nem csak azt várom meg, hogy magát a turul szót más nép nyelvében felmutassa, hanem azt is megkívánom, hogy ez a turul azon népnél is épen nemzeti czímer s egyúttal személynév is legyen, sőt magára az illető népre is találjunk valami utalást történetünkben, vagyis olyan megfejtéssel érhetjük be, mely a magyar turul nevezetnek tökéletesen egyenlő értékű mását megmutatja. Talán sokat is követelünk, de — valljuk meg őszintén — ha ilyen megoldását nem tudjuk adni a dolognak, a mi magyarázatunk sem áll jobb lábon előzőink kísérleteinél. Már több ízben tapasztaltam, hogy ha őstörténetünk és társadalmi életünk jellemző momentumaival tisztába akarunk jönni, csak a törökségre kell fordítani tekintetünket, melynek története és társadalmi élete felvilágosít bennünket. Hogy többet ne említsek, kimutattam más helyen, hogy őseinknek jó áldozatai (melyről Anonymus emlékezik, Cap. XVI.), régi hegedőseink, regéseink szereplése, sőt nemzetünk kedélyének alaphangulata a «sírva vigadás« is török eredetre és rokonságra utal. Annál nagyobb bizalommal fordulhatunk most is a törökséghez s a mint látni fogjuk, nem is csalatkozunk reményünkben. A legjobb, eredeti török szótár, melylyel a török nyelvtudomány dicsekedhetik, kétségen kívül az európai műveltségű s a történelemben és a nyelvészetben egyaránt jártas Ahmed Vefik pasa ily czímű szótára: Lehcse-i-Oszmani. Csildi-evvel ve szani. Birindsi defá baszilmis dir 1293. (Oszmán-török szótár. I. és II. kötet. Először megjelent 1876-ban.) E kitűnő szótárban azt az adatot találjuk, hogy a turul, nagyobb fajta sólyom vagy sas, kétfelé nyitott szárnyakkal fejedelmi czímer, névszerint az oguzok khánjainak fejedelmi jelvénye volt. Még bővebb értesülést is kapunk e kitűnő szótárból. Megtudjuk ugyanis hogy az oguzok, vagy gúzoknak hat nemzetsége volt s mindegyik nemzetségnek más fajta sólyom, vagy sas volt a czímere s egyszersmind fejedelmeik jelvénye, így az első nemzetség madara, illetőleg czímere: szongur (fehér sólyom), másodiké togan (közönséges sólyom), harmadiké csakir (sávos, tarka sólyom), negyediké sahin (legszebb fajú sólyom), ötödiké kartal (közönséges sas), hatodiké tavsandsil (nyúlvadászó sólyom). E szerint a törökség egyik ágánál, az ogúzok, vagy gézoknál, a nemzetségek jelvénye s egyúttal az illető fejedelmek czímere bizonyos madár, még pedig sólyom vagy sas volt s e madarat, mint ilyen czímert, túrul-nak nevezték. Sőt ugyanez a szó Tugrul, Togrul alakban, mint személynév is előfordul (mint a magyar Turul) a törökség történetében, pl. Er-Togrul, Tugrul bég szeldsuk fejedelem stb. Nem szándékozom e helyen tüzetes történelmi fejtegetésekbe bocsátkozni, csak azt akarom megemlíteni, hogy ogúzoknak, vagy gúzoknak (a bizáncziaknál tíz) a török-tatár népek azon ágát nevezték, mely emberi emlékezetet meghaladó idők óta a Káspi-tengertől keletre és északkeletre, az iráni műveltség északi határvonala fölött tanyázott mint lovas nomád nép és a régi perzsa kulturának veszedelmei ellen 1 Vasárnapi Újság, 188evf. 52. szám. 2 U. 0. 2. szám. 3 U. o. 1886. évf. 13. szám. 1 Eredetiben : Túrul : iki kanadí acsík togan, bir nev' sedid bőjük togan jakhod kartal ; nisan-i-khakani ittikhaz olunmus dur ; oguzlar khakaníníü nisani. II. köt. 722. 1.