Turul 1895 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló czikkek - Dr. Komáromy András: A borosjenei Tisza-család ősei. (Négy közlemény)
denféle képzelt és soha meg nem történt dolgokkal, Tisza László alakját olyan mistikus homály borítja, s meggazdagodása olyan mesés színben tűnik föl, hogy a kérdés tisztázását már csak a históriai igazság érdekében sem tarthatjuk fölöslegesnek. De a pörös akták családtörténeti szempontból is figyelmet érdemelnek, mert míg egyfelől a leszármazás hiányait pótolják, másfelől a birtokviszonyokra s az ősök viselt dolgaira vonatkozólag is tanulságos, becses adatokat szolgáltatnak. Elég sajnos azonban, hogy a per folyamán fölmutatott oklevelekből a nemzetség eredetének kérdését eldönteni nem lehet, mivel a modenai herczegtől visszaszerzett jószágok anyai örökséget képeztek s a váradi Kiss családnak fiú ágon való magszakadása után szállottak a borosjenői Tiszákra. Kutatásainkat tehát más irányban kell megkezdenünk s bár kevés reménységünk van ahhoz, hogy a régmúlt időkből fenmaradt töredékes, sovány adatokat összefüggésbe hozhassuk, de minthogy abból a fölfogásból indulunk ki, hogy az általunk konstatáltaknak szerencsésebb utódunk még hasznát veheti s egyik vagy másik nyomon haladva talán ezélt is ér: ki kell jelölnünk némely támpontokat, melyek a genealógia szövevényes mezején útmutatókul szolgálhatnak. Kétségtelen dolog, hogy Tisza személynév , és mint ilyen Theza, Tisa, Tysa stb. változatokban már Árpádkori emlékeinkben is előfordul. A többek között p. o. II. Endre királynak 1211-iki oklevelében a tihanyi apátságnak Szántó faluban (in villa Zamthow) lakó Tyza nevű udvarnoka említtetik.1 Miklós, Tyza fia 1277-ben a somogyi várnak Megyeren lakó népei közé tartozott.3 Más Miklós fia Bálint, néhai Tyza unokája, turóczvármegyei nemes, IV. Béla királynak 1255-ben kelt adománylevelével igazolta a maga birtoklását. De mindezeknél jobban érdekelhet bennünket az a Tisza mester, a ki I. Károly uralkodása alatt a királyné ajtónállója és borosjenei birtokos volt s a kit a mult század hízelkedő genealógusai bizonyára csak azért nem tettek meg a manapság virágzó Tisza család ő atyjának, mert a reá vonatkozó oklevelek újabb időben kerültek napfényre. Annak okáért, de a jövendőre való tekintetből is megérdemli, hogy személyével és élete körülményeivel közelebbről megösmerkedjünk. Tisza mester mint Mária királyné apródja kezdé pályafutását, kitől hűséges szolgálatáért 1312-ben a régi Pilis vármegyében fekvő Üröm (Ewren, Ewrym) birtokot kapta. Az adománylevélből megtudjuk, hogy származására néve ruthén volt. Mikor Mária helyét Károly oldalánál lengyel Erzsébet királykisasszony foglalta el, az apródból ajtónálló lett és csakhamar úgy meg tudta nyerni koronás úrnője kegyeit, hogy ez, kiváló hűsége jutalmául 1322-ben a fejér vármegyei Ladánsy birtokot ajándékozta neki." De a király sem feledkezett meg hitvesének kedvelt ajtónállójáról s 1318 július 12-én a Fejér vármegyében fekvő Erdet, 1324-ben pedig, Erzsébet beleegyezésével Üröm falut adományozta neki, mely a mai Békás-Megyer és Budaörs környékén feküdt. A birtokba iktatást a budai káptalan ellentmondás nélkül teljesítette s ez alkalommal Tisza mester az Aba nemzetségből származó Kompolthy " család őseitől szerzett borosjenei jószág birodalmába is bevezettetett. Erzsébet nevű feleségétől, kiről csak annyit tudunk, hogy bizonyos Jakab leánya volt, két fia származott: András és László. Erzsébet asszony, özvegységre jutván, Albrecht « Qu od quia Theza rutenus aille nostre juvetlis. Anjoukori okmánytár I. k. 281. Az oklevelekben Thesa, Thysa, Tyssa néven fordul elő. Kelt Temesvártt jún us 10-én. «JVas igitur consideratis fidelitatibusfideliumque servie iorum meritiseiusdem magistri lysse que nobis a toto eo tempore quo in reg?ium nostrum Hungarie domi?io anmiente intravimus continue in aula nostra residens cum summe fidelitatis constancia exhibîiit etc. Anjoukori Okmánytár II. k. 21.1. 3 U. o. II. k. 120. 1. Dr. Csánki Dezső, Magyarország Történelmi földrajza I. k. 14. és 16. 1. Erzsébet királyné rendszerint «directus et fidelis aule nostre sanitor»nak nevezi őt. «, * U. o. és Csánki id. m. 13. . . » 1 «Tyra filius Nunhu». J Venzel, Árpádkori Uj okmánytár I. k. 123. 1. 7 U. o. IV. 94. 3 Fejér, Codex Diplom, tom IV. 2. 362. i8