Turul 1899 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló czikkek - Dr. Karácsonyi János: A báró Wesselényi család eredeti czímere. (Színes hasonmással és a szöveg közt három rajzzal)
A BÁRÓ WESSELÉNYI CSALÁD EREDETI CZIMERE. (Színes hasonmással és a szöveg közt három rajzzal.) Sok czimer-elfajulást ismer a magyar heraldikai tudomány (csak a Forgách-czimerre utalok), de nagyobbat és nevezetesebbet, mint a minő a báró Wesselényi családé, alig. E méltán országos hirü és nagynevű családnak származását is mesékbe burkolták a XVII-ik század hizelgő deákjai és irói, azonban Nagy Iván és Deák Farkas fáradozásainak sikerült a meséket megczáfolni s a családnak tiszta magyar származását megállapitani. Ámde szintoly mesés czimerének eredete, változásai s elfajulása felett még eddig homály borongott s noha Doby Antalnak meg Csergheő Gézának e folyóiratban közölt adatai e homályt kezdették eloszlatni, teljes, kétségtelen fényt nem tudtak e vitás, homályos heraldikai kérdésre deríteni, mert sem Doby, sem Csergheő nem tudták a döntő bizonyítékot, az eredeti czimerlevelet, felmutatni. A Turul lapjain kezdődött a Wesselényiczimer homályos kérdésének tisztázása ; legyen itt a folytatása és befejezése is. Azért itt közlöm az alábbi czimerlevelet, s bebizonyítom, hogy az nem mást, mint a báró Wesselényi család eredeti czimerét ábrázolja. Ismeretes, hogy a hadadi báró Wesselényi család czimere a mult századtól kezdve kék mezőben koronás szirén balra hajló halfarkkal ; jobb kezében zöld száron 3 veres rózsát tart, balját csípőjére teszi. Ezzel ellentétben bizonyos, hogy Wesselényi Ferencz nádor nem szirént használ czimerképül, hanem koronás, halfarkkal végződő, kioltott nyelvű s egy lábával 3 rózsát tartó állatot, amely oroszlánnak, vagy kutyának nézhető. A kétséget, várjon a halfarkkal végződő kioltott nyelvű állat eredetileg oroszlán volt-e vagy kutya ? a nádor nagyatyjának I. Ferencznek czimere oszlatja el. Ebben a czimerkép félreismerhetetlenül nem egyéb, mint halfarkkal végződő kiöltött nyelvű kutya? Az, hogy I. Ferencz 1576-iki czimerében a czimerképül szolgáló kutya nem tart lábával semmit, hanem egy fatörzsökhöz van kötve, nem tesz különbséget. Mind a rózsa, mind a fatörzsök úgy is csak járulékok, s a czimerkép naturalizálása után, tehát csak a XVI. és XVII. században keletkeztek. Azt lehetne azonban itt ellenvetni, hogy a kiöltött nyelvű és halfarkkal végződő kutyát talán csak a Lengyelországban is honos Wesselényiek használták czimerképül, ellenben az Erdélyben lakók mindig a szirént. Ezt az ellenvetést megdönti Wesselényi I. Miklósnak, Erdélyország itélőmesterének és a Wesselényi család gyekei ága alapítójának 1584-iki, s előbb Gyekén, most Zsibón őrzött síremléke. Ezen rajta van I. Miklós szines czimere s arra, mint az emlékkő felfedezője Deák Far- i Nemzetségi Zsebkönyv, 1888. 451. 1. Turul, 1899. IV. 1 Nagy Iván, Magy. csal. XII. k. 161. 1. Acsády, Széchy Mária, 3. 1. Turul, 1890. évf. 85. 1. 2 Turul, 1883. évf. 49. 1., 1890. évf. 214. 1.