Turul 1910 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló czikkek - Dr. Wertner Mór: Alben (Egy czímerrajzzal)
és Saaralben nevü helységek, melyek részint Lotharingiában, részint a bajorországi Pfaltzban feküsznek. A «von Albe», «de Alba» stb. nevü családok a lotharingiai Saaralben nevü városról vették nevüket. Legrégibb tagjai strassburgi polgárok voltak, kik a következő czimert használták : vörössel és fehérrel hasított pajzsban fehér és vörös liliomok ; a sisakon ily liliom vörös és fehér szarv között ; sisaktakarók : vörösfehérek. Azon Albennek, kik magukat «de Berris»-nek nevezték (ma Berus a porosz trieri területen Saarlouis mellett), pajzsukban haránt pólyát, a sisakon pedig szerecsenfejt használtak. Berris-Albeni Vilmos pecsétjében (1387-ben) három fekvő félhold feletti mankókeresztet használt. De volt még egy Sulzbachról nevezett Albenicsalád, melyből Remigius 1583. és 1586-ban, György pedig 1614-ben a weissenburgi «Stapel» vagy «Staffelbíróság» (árubíróság) tagjai. Ezen család tagjai oly czimert használtak, melyet a források különféle változatban, de lényegében mindig egységesnek beírnak : a) feketében arany harántpólya (hullámos folyam), a sisakon fekete szárny arany harántcsíkkal ; sisaktakarók : feketearany ; b) feketében aranycsölöp, mely fekete szárnyon ismétlődik ; sisaktakarók : fekete-arany. A «Herold» nevű berlini heraldikai-genealógiai egyesület birtokában van egy körülbelül a XVI. század utolsó harmadából származó czime-res kódex, melynek 194-ik oldalán 3. sz. alatt az Alben-család a bajorországi nemesek sorában szerepel. Czimere a következő : Feketében arany czölöp , sisakdisz , szárny a pajzsképpel. Ezen utóbbi adat kérdésünk egyik részére nézve döntő jelentőséggel bír. Fentebb láttuk, hogy az Albeni családok egyike a Sulzbachnevet is használta. Miután ez ugyanazon czimert használta, mint a bajor nemességhez tartozott Alben-család és Sulzbach nevű város a bajor felső Pfalzban most is létezik, világos, hogy a Lotharingiában törzsökös Alben-családok egyike Bajorországba, illetve Sulzbachba került és ennek következtében a számos egyéb Alben-családoktól való megkülönböztetés végett a «von der Alben genannt Sulzbach »nevet felvette. Kérdés már most, hogy a Magyarországban szerepelt Albeniek melyik csoporthoz tartoztak ? 4 * 4 Eberhard zágrábi (1408. váradi) püspök nemzetségét és családját nem ismerjük. Birtokai Zala megyében feküdtek (Szántó, Bak, Kesző, Likterpény stb.), de miután a legtöbbről nem tudjuk, vájjon ősi illetve örökölt birtokai-e, nem alkalmasak arra, hogy családi viszonyaira világitó fényt vessenek. tsp. aug. 17-én és okt. 16-án először akadunk oly adatra, mely rokonsági viszonyairól szól. Zsigmond király t. i. neki s unokaöcscsének, Albeni Rudolf fiainak: Pétermann, Hermann és Rudolfnak a zágrábmegyei Medve nevü várt és a Slanovecz nevü falut adományozta vala. A későbbi adatokból azonban minden kétséget kizárólag kiviláglik, hogy a nevezetteken kívül még több unokaöcscse is volt. Zsigmond király 1401 jan. 6-án a hűtlen Hermann nb. Lackfiaktól elvett Rezi nevü zalamegyei várt és tartozékait Eberhard zágrábi püspöknek és általa a következő rokonainak adományozza: 1. Rudolf, de Alby sororio suo, 2. ennek fiainak: János topliczai apátnak, Péter -Amann, Hermann, egy másik János és Rudolfnak, esetleg az utóbbi négy fivér egyenes utódainak.2 Itt azonnal ki kell emelnünk, hogy Alby Rudolf, kit az okirat soroltus Eberhardt-nak nevez, minden kétséget kizárólag a püspök sógora, illetve nővérének férje. De arra is figyelmeztetünk, hogy Rudolfnak még egy hatodik fia s egy leánya is volt. 1399 jun- 18-án találjuk, hogy a nos fráter Johannes de Alben abbas monasterii beate Marie virginis in Thoplicai) Blagaji Istvánnak két helységet újra zálogba vet. Ezen Albeni János tehát ugyanaz, ki az 1401-ben történt adományozásban mint topliczai apát részesült és kivel még töbször találkozunk. 1405 aug. 10-én kijelenti Eberhard zágrábi püspök, hogy saját és az alább nevezett neposai nevében a zalamegyei Cserneczet zálogba veszi. Neposai, vagyis unokaöcscsei a következők : 1. János (pannonhalmi) szentmártoni apát, 2. Pé-ter, 3- János, 4. Rudolf, a kik mindnyájan Rudolf fiai azelőtt « Albeni »-ek, most pedig «Medvei»-ek.* Ebből látjuk, hogy a püspök sógora, öregebb Rudolf 1405-ben már nem élt és hogy János, ki 1401-ben még topliczai apát, Kindler von Knobloch : Das goldene Buch von Strassburg (Jahrbuch der heraldischen Gesellschaft «Adler in Wien», 1884-ik évf.), hol a Sulzbach-Albeni czimer a következő alakban mutatkozik : 1 Tkalcia, Mon. civit. Zagráb, I. (398.) 400., 401. 2 Zalamegyei oklevéltár II. 305. 3 Blagai oklevéltár 195. 4 Pannonhalmi oklevéltár III. 437.