Turul 1911 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

I. Értekezések és önálló czikkek - Rudnay Béla: A Patvaróczyak

42 lánczy, Szalánczy (örményszékesi), Szaniszló (komjátszegi), Szarvadi, Szarvadi (botházi), Szász, Szathmáry, Szathmáry-Asztalos vagy Tóth, Szathmáry (haranglábi és toldalagi), Szatsvai, Száva, Száva (gogánváraljai), Szebeni, Szegedi, Szegedy (mikeszászi), Szegedy (oláhláposi), Szeghy, Székely, Székely (borosjenői) gróf, Székely (dálnoki) Székely (kilyéni), Székely (pó­kakeresztúri), Székely (sepsiszentgyörgyi), Szé­kely alis Nagy (szárazajtai), Székely alias Ret­tegi, Szekeres, Széki, Széki (petki), Szél, Sze­mere, Szemere (kakivárdi), Szengyel, Szénás (bályoki), Szente, Szentiványi (sepsiszentiványi), Szentgyörgyi, Szentgyörgyi (szathmárnémethi), Szentkereszty (zágoni) báró, Szentkirályi, Szent­királyi (m. gyulai), Szentmártoni, Szentmártoni (sárdi), Szentpáli, Szentpáli (homoródszentpáli), Széplaki, Száreday (szentháromsági), Szerencsi, Szétsi, Szigeti, Szigethy (újtordai), Szilágyi, Szi­lágy (ákosfalvi), Szilágyi (szaniszlai), Szilvási (kecsetszilvási), Szodorai, Szolga, Szombati (alsó­ilosvai), Szombatfalvi (szombatfalvi), Szöcs, Szöcs (nagyernyei), Szőke (ebedi), Szőlősi, Sző­lősy (borosjenői), Szőlősy (dési), Szőlősy (gya­lui), Szőlősy (herczegszőlősi és sárdi), Szőlősy alias Herczegszőlősy (sárdi), Szörtsey, Szőts (kézdivásárhelyi), Szőts (zilahi), Szőtsi, Szucsáki, Szucsáki (erdőcsinádi), Tahy, Tamásfalvi, Tamási, Tamási (maros­járai), Tarpai alias Nagy (váradi), Társy, Tarsoly, Tavaszi, Técsi, Telegdi, Teleki (széki) gróf, Te­remi (perbei), Thalaba (szescseri), Tholdalaghy (nagyercsei) gróf és nemes, Tholdy (nagyszalon­tai) gróf és nemes, Tholnay (selyei), Thorotz­kay (toroczkószentgyörgyi) gróf, báró és nemes, Thuróczy, Tisza (borosjenői), Tiszabecsi, Tolcs­vai, Tolnai, Tordai, Tordai (kémeri), Tordai (somogyi), Torjai, Torma (csicsókeresztúri), Tornya (toronyfalvi), Tóth, Tóth (szeredai), Tóth-Szathmáry alias Asztalos, Tőkés, Török, Török (abódi), Török (kadicsfalvi), Török alias Kis, Tunyogi Turi, Turi (tamásfalvi), Turóczy (csapói), Turóczy (raksányi), Traun gróf, Turi (sarkadi), Ugrón, Ugrón (szentmihályi), Ujfalvy (mező­kövesdi), Újfalvi, Újhelyi, Újhelyi (tiszaújhelyi), Ungur (licsinyai), Ungvári, Urai, Urai (nagy­dobai), Urai (urai), Uzoni, Uzoni (borbereki), Vadadi, Vadadi (csikszentmártoni), Vadadi (vadadi), Vadas (bélteki), Vadasi, Vajai, Vajda, Vajda (berei), Vajda (kölpényi), Vajna (pávai), Valkai (magyarvalkai), Vallants, Varasdi, Varga, Varga (iszlai), Vargyas, Varsányi (csekelaki), Vas, Vasas, Vass (diódváraljai), Vass (feldobai), Vass (szoboszlai), Vay (vajai) báró, gróf és ne­mes, R­áczi Vágási, Vályi, Váncza, Váradi, Vá­radi (galambodi), Váradi (nagyváradi), Váró (bágyoni), Vásárhelyi (nagyenyedi), Veér (kö­röstarcsai), Velits (lászlófalvi), Verebélyi, Veres, Veres (ákosi), Veres (erdődi), Veres (váradi), Veress (kézdipolyáni), Veszprémi, Vetési, Vég, Sziski, Vitályos, Vitályos (nagyernyei), Vitéz, Vitéz (magyarbikali báró és nemes) Vizái, Vi­zeli, Vizkeleti, Wass (czegei) gróf és nemes, Veres, Wes­selényi (hadadi) báró, Zabolai, Zajzon, Zakariás, Zalányi (enyedi), Zalányi, Zámbó (kolozsmonostori), Zathureczky (zaturcsai), Zeyk (zeykfalvi), Zichy (vásonkői) gróf, Zsigmond, Zsigmond (lemhényi), Zongor, Zoltai, Zöldi. Ifj. BIÁS ISTVÁN. A Patvaróczyak. Follajtár Józsefnek a «Turul» 1910. évi VI. füzetében fenti czim alatt megjelent czikkébe és még inkább a családfába bizonyos tévedések csúszván be, indokoltnak látom azok helyreiga­zitása érdekében szót emelni. A Patvaróczy-, másként Zalay-család leszár­mazási táblázatában kár volt az egyes család­tagoknál a szereplési, előfordulási éveket fel nem tüntetni, mert ha ez megtörténik, úgy több té­vedésre a szerző az összeállításkor maga is rá­jött volna. Az a leány, a­ki a Divék nemzetségből való Jánosnak volt 1348-ban felesége, Mikének a leánya és nem unokája. A férjet Rudnaynak nem lehet még nevezni, mert akkor még a Rud­nay-család az Ujfalussy- és Zsámbokréthy-csalá­doktól el nem vált és a közös ősök még csak a de genere Divék név alatt szerep­elnek. Az 1347—1364 között szereplő Péter fe­lesége Zsámbokréthy Mihály és nem Mich, leánya Ka­talin volt,­ kiknek leányai közül az egyik cser­nikpalojtai Palojthay Simonnak, a királyné itélő­mesterének volt a felesége.2 Gotthard fia Péter, ki 1410-ben szerepel, feleségül Dorottyát birta ; ez a Péter rövid életű volt, mert özvegye 1424-ben már újból férjnél van Majthényi Benedeknél ; ez a Majthényi Be­nedek első házasságból való leányát, Veronikát eljegyzi mostohafiával, Patvaróczy Miklóssal, ki azonban, midőn felnőtt, nem mostoha testvérét, hanem divékujfalusi Ujfalussy Katalint veszi feleségül, ki 1439-ben özvegységre jutván, újból Korompay Miklóshoz megy nőül; a szöveg ezek­ben nem egyezik a táblázattal. Az 1410-ben élt nevezett Péternek leánya, Dorottya, nem Buchani Bodrok L., hanem Bu­csányi Bodok Lászlónak felesége és 1424—1449 között szerepel. — Bodok László Jánosnak, ez 1 L. a Zsámbokréthyak cz. művem 17—18. lapjain. 2­0. o.

Next