Turul 1930 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló cikkek - Juhász Kálmán: Gergely püspök, Kun László kancellárja
go idézzen meg stb. Homo regius Gyármán Miklós fia, János, a káptalané Demeter kanonok, kik Szt. Gál ünnepe előtti szombaton kiszállottak és az iktatást megkísérelték, de ott a színhelyen Fekete (Niger) Tamás a maga és neje, Clara asszony nevében ellentmondott. Megidézték. A per Bubek István, Lajos király országbírája előtt folyt le. Péter fia, János jelent meg, a cseklészi Lökös fia, Miklós felperesek képviseletében ; Fekete István és neje Clara alperesek személyesen. Felperesek bemutatták a káptalannak mindenszentek utáni szombaton kelt fenti jelentését. Ezt meghallgatva, Clara asszony állítja, hogy ő a helység békés birtokában van és annak bizonyítására bemutatja okmányait. A bíró a helységet Clarának ítélte. 1367-ben Lajos király tekintvén luchnichi Fekete István két árvájának : Péternek és Istvánnak kiskorúságát, addig, míg felnövekednek, kiveszi a bírói hatáskör alól. Zsigmond 1386. jan. 13-án Brünnben kelt levele, melyben dubi Karácson fia, Andrásnak hív szolgálataiért neki és általa Pál, Mihály, János és István testvéreinek megígéri, ha elnyeri a magyar trónt, akkor Szent Vid és Felsőszent Vid nevű Nyitra megyében fekvő falvakat fogja adományozni, de csak azon feltétellel, ha állandóan hívei maradnak. 1393-ban a nyitrai káptalan előtt Kossuth Beke fia, János özvegye, Clára asszony és fia Miklós személyesen, Brictius, Gergely és Mihály fiai nevében egész luchnichi birtokrészüket 27 márkáért zálogba vetették Kistanki István fia, Jánosnak. A zálogba vevő, megtekintvén a köztük levő vérrokonságot és a zálogba vetők szegénységét , a zálogba vetett birtokból lakásul egynegyed jobbágytelket átenged. A reájuk vonatkozó néhány irat összefügg a Lövők történetével. c) A récsényi Surányiak, avagy surányi Rechényiek. Mint említettem, irataik nagy része Ocskay Ferencné Surányi Agathával, kisebbik része az Aranyady-család irományaival került az Ocskayiratok közé, de a házassági kapcson kívül, mely 1400 körül történt, ősi leszármazás nincs közöttük. Érdemes volna velük behatóbban foglalkozni. Ezek volnának tehát az ősök! Sajnos, nem sikerült a kapcsolatot összehozni, de nem is lehetett, mert hiszen ezek másfelé ágaztak el.1 FOLLAJTÁR JÓZSEF: Arra való tekintettel, hogy a családi levéltár sok oklevele van itt feldolgozva, melyeket idézgetni felesleges, ahol forrás idézve nincs, mind innen van merítve. GERGELY PÜSPÖK, KUN LÁSZLÓ KANCELLÁRJA. Sem származását, sem előbb viselt állását nem ismerjük. Midőn 1275. június 4-én először feltűnik, már mint «választott» csanádi püspök említik.2 Kún László 1289-ben megtette kancellárjának és már ez év szeptember elején szignál oklevelet. 3 véleményét illeti, egy Az előbbi időkben a királyi kancellárok püspökké kineveztetésükkor elhagyták a királyi udvart, de Gergely korában a kancellárság már a püspöki székkel megegyeztethető, előkelő országos méltóság, melyet a legjelesebb főpapok viselnek. Inkább kitüntetés, mint hivatal : a kancellárnak alig van része az oklevelek kiállításában. 1274. évi oklevél tényleg említi Gergely választott püspököt (Fejér : V/2. 209.), minthogy azonban még a következő (1275.) évben is Bereczk csanádi püspök szerepel, kétségkívül hibás a keltezés. (Történelmi Adattár Csanádegyházmegye hajdanához és jelenéhez. III. 221.) ( Fejér: id. m. V/3., 454. ; Wenzel : id. m. IV. 336. 4 Fejérpataky : A magyar királyi kancellária az Árpádok korában. Budapest 1885., 128—129., 136—137. 1 Fejér: Cod. dipl. V/2., 245. 2 Püspökké kineveztetését Czinár (Index alphabeticus 520.) 1274-re, Pray (Specimen Hierarchiae Hung. II. 293.) és Batthyány (Series episcoporum Chanadiensium 18.) 1276-ra helyezik. Azonban több oklevél tanúskodik arról, hogy Gergely már 1275-ben csanádi püspök volt. (Wenzel, Árpádkori új okmánytár, IX. 114., 115., 117. ; Mon. Zagr. I. 179. ; Hazai okmánytár VI. 207. ; M. Tört. Tár. IX. 107.) Ami Czinár