Turul 1939 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

Értesítés a Turul Név- és Tárgymutatójáról

­5 Josef v. Sebestyén: Das Wappen von Kronstadt. (Különlenyomat a Mitteilungen des Burzenländer Sächsischen Museums, Jhrg. II. Kronstadt 1937. kötetéből.) 18 1. A magyar s különösen az erdélyi heraldikának régi, érdemes kutatója Brassó régi címeres emlékei alapján a város címerének fejlődését és használatát írta meg. Brassó számára történt királyi vagy erdélyi fejedelmi címeradományozást sem a közép-, sem az újkorból nem ismerünk. A szerző azonban analógiák (Beszterce) alapján feltételezi, hogy ilyen adományozás történt az Anjouk korában. A város legrégibb címerét, egy 1328-i oklevél függő pecsétje szerint, háromágú liliomkorona alkotta ; későbbi címerleírások szerint kék mezőben arany liliom­korona. Ez tulajdonképpen a város nevére (Corona, Kronstadt) vonatkozó beszélő címer volt. Még két hasonló brassói városi címeres pecsétet ismerünk a középkorban, ábrázolásuk ugyanaz, mint a leg­régibbé, de természetesen a heraldika művészi fejlő­désének megfelelő változatban. A városnak ez a régi címere látható a brassói társas káptalannak a XIV. század első feléből származó pecsétjén is, amelyet Sebestyén közöl először. A város kibővített címerképét, egy gyökeres fatörzsre helyezett liliomkoronát, először a brassói dominikánus kolostornak a XVI. század első évtize­deiből származó és már renaissance-ízlésre valló címeres pecsétjén látjuk először, amelyet Sebestyén most első ízben közöl. Ez a címeres pecsét, amelynek főalakja a kulcsokat tartó Szent Péter, egyébként jellemző adat arra vonatkozólag is, hogy a magyar dominikánusok a rendi emblémától elütő címereket használtak (v. ö. Turul, 1927. 26 — 27.1.). Brassó város címerhasználatára nézve érdekes jelenség, hogy a város középkori pecsétjeit egészen a legújabb időkig használta. Jelenleg a román heraldikai bizottság által megállapított címert használja a város, amely megtartotta ugyan a régi címer címerképet, (termé­szetes ábrázolású fatörzsre helyezett korona), de kivitelezése történetietlen és hanyatló heraldikai ízlésre vall. Sebestyén József a városi címer hivatalos meg­jelenési helyein kívül összegyűjtötte azokat a művé­szeti és iparművészeti emlékeket (Brassó-környéki templomok freskói, házak fali díszítései, céhzászlók, nyomdajegyek, a városi hóhér pallosa, keramikai tárgyak, ötvösjegyek, városi pénzek Báthory Zsig­mond és Gábor idejéből), amelyeken Brassó címere a két jellegzetes címeralakkal (korona és gyökeres fatörzs) előfordul, rendszerint provinciális ízlésű megfogalmazásban és a művész tehetségéhez mért kivitelezésben. Az alapos és módszeres heraldikai felkészültséggel írt tanulmány érdekes és jellemző bizonyíték abból a szempontból is, hogy Brassó még címer haszná­latában is mennyire a magyar politikai és kulturális közösséghez tartozott. Tóth László: Vitéz Horánszky Pál: Liptó vármegye által az iljő 1843. évek között kiadott nemességigazoló és egyéb bizonyítványok jegyzéke. Budapest, 1940. 8° 28­­. Liptó vármegye nemességének alapos ismerője és lelkes kutatója ismét egy füzettel gazdagította a genealógiai irodalmat. A Benedekfalvi Detrich (ismertette a Turul 1934. évf.) és Benedekfalvi Luby családtörténete (ismertette a Turul 1937. évf.) után most egy összefoglaló munkát kapunk, melynek különös érdeme a nagy pontosságon és lelkiismeretes­ségen kívül (három-négy generációra terjedő leszár­mazási táblát majd mindegyik szereplő családról össze lehet állítani) az a körülmény, hogy elszakított vidékről, nehezen hozzáférhető helyről kapunk anyagot. Jó tájékoztató e munka Liptó vármegye nemeseinek a foglalkozására és vagyoni viszonyaira nézve is. Forrásul Liptó vármegye levéltárának (javarésze Lőcsére került a vármegyei levéltárba) az a töredéke szolgált, mely vétel útján a Rózsa­hegyen levő Liptói Múzeumba került. G. Vargha Zoltán. ÉRTESÍTÉS. A Turul 40 (1893—1936.) évfolyamához készült Név- és Tárgymutató rövid időn belül kikerül sajtó alól és azt mindazoknak, akik előjegyezték, hama­rosan szét fogjuk küldeni. Noha terjedelme az előfize­tési felhívásunkban jelzett 24 nyomtatott ívet messze, közel 10 nyomtatott ívvel túlhaladja s így az elő­irányzott 192 oldal helyett kb. 270 oldal lesz, előfize­tőink, sőt — választmányi határozat értelmében — általában tagjaink ezután is változatlanul a felhívá­sunkban megjelölt 10 pengő árért fogják megkapni. Bolti ára azonban 15 pengő lesz. Azok, akik a Turul első tíz (1883—1892.) évfolya­mához szolgáló Név- és Tárgymutatót is megrendelték, ezt az ugyancsak előfizetési felhívásunkban megsza­bott 15 pengő árban egyidej­űleg szintén kézhez kapják. Az előfizetéseket a majd megküldendő csekklap felhasználásával kérjük Társaságunk pénztárába be­küldeni. A Név- és Tárgymutatóra vonatkozó megrende­lések Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, Budapest, VIII., Magyar Nemzeti Múzeum címre intézendők.

Next