Turul 1995 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
3-4. füzet - 1. Értekezések, önálló cikkek - Sípos Ferenc: A Vállaji Sípos család genealógiája
84 A VÁLLAJI SÍPOS CSALÁD GENEALÓGIÁJA Az első ősök A genealógia bölcs megállapítása: „voltaképpen minden család egyformán ősrégi. Csak abban van különbség, hogy egyik család őseit régebben emlegetik az írásokban, mint a másikat." Nos a Vállaji Sípos család őseit először eddigi ismereteink szerint - 1499-ben említi írás.2 A Sípos vezetéknév - katonáskodásra utaló foglalkozási név a XIV-XV. század fordulóján alakult ki.1 A sok Sípos család közül az egyik Vállajon élt. Első ismert ősei a XV. század végén katonáskodó jobbágyokként tűnnek fel. Vállaj ekkor már az ecsedi uradalom része, a Báthory család birtoka. Elsősorban az ecsedi vár biztonsága miatt volt szükség a később szervitoroknak, majd libertinusoknak (szabadosoknak) nevezett, a környező falvakban lakó fegyveresekre. Ha a szükség úgy kívánta, az állandó őrség kiegészítésére használhatták fel őket, de behívhatók voltak az ecsedi uradalom szomszédságában birtokos Károlyiak ellen is, vagy helyt kaphattak az uralkodó által hadba hívott, országos tisztségeket betöltő Báthoryak bandériumába is. A Vállajon élő Sípos család a XV. század végén már terebélyes - régebben lakhattak itt -, mivel négy fegyverforgató tagját (csak az erejük teljében lévő férfiakat) említik az oklevelek. Mátyás király halála (1490. április 6.) után az ecsedi uradalom két tulajdonosa, Báthory István országbíró és testvére, Báthory András csaknem kétszáz fegyverest küldött a szomszédságukban lakó Károlyiak ellen. Nemesemberek, familiáriusok vezetésével indultak útnak a Bátorból (9 fő), Dobról (8), Gilvácsról (2), Terebesről (4), Majtényból (17), Szoldobágyteremből (8), Mérkről (7), Fábiánházáról (10), Ecsedről (3), Kálmándról (40), Szentmiklósról (7), Szaniszlóról (20), Vállajról (13 személy, köztük Sípos Mihály), Vasváriból (4), Domahidáról (19), Tagyról (20) fegyverbe szólított jobbágyok. Károlyban elfoglalták Károlyi János fia, László házát és nemesi kúriáját, s onnan többek között egy tíz forint értékű lovat is elvittek; teljesen kifosztották Károlyi László és Károlyi Bertalan jobbágyait (az okozott kár értéke 400 forint fölött volt), elhurcolták Károlyi Bertalan két jobbágyát, s értük 40 forint váltságdíjat követeltek, végül Károlyi István birtokát, Csanálost dúlták fel, innen hat jobbágyot vittek el Kálmándra és Vállajra. 1498 márciusában Bélteki Drágfy Julianna, Báthory András özvegye, s gyermekei: Báthory György, István és András parancsot adtak Károlyi Lancz László Vada nevű falujának megtámadására. Ezt két nemes úr, Paposi Ördög Miklós és Arthánházi György, Ecsed várnagyai vezették. Vállajról 45 (köztük Sípos Mihály, István, másik Mihály és Ágoston), Mérkről 19, Ecsedről 3 személyt szólítottak fegyverbe. Elrabolták, Vállajra hurcolták Károlyi Lancz László egyik jobbágyát, familiárisát pedig halálosan megsebesítették. 1499 tavaszán néhai Károlyi Lancz László fia, László 60 köböl búzát indított útnak Olcsvára. Az ottani malmában akarta megőrletni. Amint a szállítmány az ecsedi uradalomhoz tartozó Vállajhoz ért, hat ottani fegyveres jobbágy, köztük Sípos Mihály - özvegy Báthory Andrásné és fiai, György, István, András parancsára - Károlyi Lancz László két szolgáját megverte, a 60 köböl búzát a szekérrel és az ökrökkel együtt elvette. Turul LXVIII. 1995/3-4. füzet