Turul 1996 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
3-4. füzet - 1. Értekezések, önálló cikkek - Ernődi Tamás: A Kusalyi Jakcsok származása és címere
óta hűségesen szolgált udvarában és noha ennél több elismerésre érdemesülne, szerdánként tartandó hetivásárt engedélyezni. Mind a rokoni kapcsolatokra, mind pedig birtokviszonyaikra fényt vet az 1354. évi osztálylevél, amelyben Kusalyi Tamás fia Jakcs és kiskorú fiai: György, István, László, András kapják Kusaly felét és egy a Jakcs telkétől Mocsolya felé húzódó egyházsoros utcát, Vaja felét, valamint Jakcs összes szerzett birtokát, míg unokatestvéreinek: Domokos fia Jánosnak és Jakabnak, valamint utóbbi kiskorú fiainak, Miklósnak, Egyednek és Lászlónak marad Portelek, Vaja másik fele, egy kusalyi egyházsoros utca, Jakcs elhunyt testvére, Lökös telke vagy kúriája és egy másik „curia integra"23. 1361-ben Jakcs és fiai a meszesi apátságot „desertum videlicet et omnino destitutum" kapják adományba a kegyúri joggal, valamint a hozzátartozó hat faluval 24, majd 1366-ban még négy birtokot, amelyek tulajdonosaik halálával szálltak a királyra25. Jakcs mester 1380 körül halhatott meg, fiait ekkortájt már a királyi udvarban találjuk: György és István az udvari ifjak hadnagyai, Dénes a király komornyikja26, ő 1386 nyarán a fellázadt délvidéki Horvátiak elleni harcban elesik, míg Dávid 1388-1390 között hal meg27. Még I. Lajostól nyeri el András és György a beregi ispáni tisztet (1381-1388), majd Zsigmond alatt András verőcei ispán (1388) és főkincstartó (1382-1388), István szabolcsi ispán (1400)28. kincstartó (1387), György pedig szabolcsi ispán (1392-1401), főkincstartó (1383-1391), majd 1398-1401 között tárnokmester lesz29. A Lajos királynak, Erzsébet és Mária királynőknek, illetve neki tett szolgálataikért Zsigmond király már uralkodása elején, 1387-ben a Jakcs testvéreknek adja Aranyosvárat „Castrum nostrum regale (...) in muro abolitum et disruptum", a hozzátartozó harminc faluval 30, ezenfelül birtokolják Munkácsot31 (1387), zálogban 1389-től a Bihar megyei Adorján32, 1397-ben pedig a pilisi Solymár várait 33, s a század végén néhány Bihar és Szatmár megyei helységet is, amelyek száma a következő században gyarapodik 34. Az idővel kiterjedtté vált Közép-Szolnok megyei uradalmak védelmére az 1383-ban Mária királynétól kapott Hadad falu határában maguk is várat építenek, amelyre 1399-ből való az első adat35. Kegyúri minőségben szerepelnek a genyétei Szent Márton, a moni Szűz Mária templomok, a félegyházi Szent Ilona-kápolna, illetve a monostorosábrányi premontrei kolostor okleveles említéseiben36. A várral rendelkező Hadad, ahol vélhetően a Jakcsok segítségével a XV. században Szent László tiszteletére templom épült 37, szintén jelentős helységük lehetett, némely családtag Hadadi előnévvel szerepel38. A XV. század közepéig a mezővárosi fejlődés útját járó Kusaly maradt birtokaik központja, innen keltezik okleveleiket is39. Részük lehetett 1411-ben a Szűz Máriaplébániatemplom (újjá)építésében 40, majd 1422-ben obszerváns kolostort alapítanak a Szentlélek tiszteletére, amely mellett később begina rendház is létesült. A magát a társadalom nagybirtokos rétegébe felküzdő és a későbbiekben is „de baronum genere procreatorum"-nak nevező 42 Jakcs család pályafutásában kisebb megtorpanást jelentett, hogy miután az 1401. évi bárói felkelést követően a király kiegyezett a Garai-ligával, elmozdította hivatalából György tárnokmestert 43, s noha visszatértek hűségére és korábbi birtokjogi vonatkozású okleveleiket is megerősíthették44, Jakcs fiai többé nem viseltek semmilyen tisztséget. A bizalmatlanságból fakadó mellőztetés viszont nem terjedt ki György fiaira, akik közül János már 1397-től az aula tagja. A felkeléskor ő is Csáki Miklós vajda mellett vonul fel, de már 1403-ban a király tervezett csehországi hadjáratában, majd 1404 januárjában a hűtlen Losonciak ellenállásának elfojtására az ő segítségére is számít 45, 1406-ban pedig szolgálataikért az egész családot kiemeli a megyei ispán joghatósága alól és közvetlenül a maga, a nádor, az országbíró és az erdélyi vajda bírósága alá rendeli 46. János csupán a székely ispánság elnyeréséig jut (1427-1431), 1431/32-ben meghal47. Testvérei közül László 1413-14-ben tűnik fel udvari lovagként, illetve a dalmát szigetek comeseként48. 1416 szeptemberében Zsigmond őt „noster miles et consiliarius" küldi a bosnyák lázadók raguzai házainak elkobzására, s egyúttal mivel igen nehéz körülmények között már többször nagy szolgálatokat tett a királynak és az országnak, neki adományozza a három nagy dalmát szigetet: Curzolát, Lesinát és Brazzát, adóikkal és jövedelmeikkel együtt 49. 1417-ben „regius comissarius in regno Dalmacie", a szigeteket azonban csak egy-két évig kormányozza 50. Kapcsolata az udvarral igen szoros lehetett, egy raguzai krónika szerint bizalmas viszonyban volt a királynéval, Cilléi Borbálával is51. Pályafutása csúcsán, 1440–11-ben erdélyi vajda, 1446-ban hal meg52. Harmadik testvérük, Dénes egyházi pályára lép, 1404-ben szebeni prépostként a bécsi egyetem diákja.