Turul 2005 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)

3-4. füzet - 1. Értekezések, önálló cikkek - Sroka, Stanislaw A.: A Szapolyi család genealógiája

96 A SZAPOLYAI CSALÁD GENEALÓGIÁJA A magyar és szlovák szakirodalomban a Szapolyai család több genealógiája is fellelhető. Már Wagner, a Szepesség történetének 18. századi kiváló ismerője, bemutatta e család genealógiáját az Analecta Scepusii című diplomatariusában, amely ma már valamelyest elavult.­ Az eddigi legteljesebb, nagyrészt a Szapo­lyai-genealógiának szentelt munka Stefan Hyros ta­nulmánya, amely kerek száz évvel Wagner művének kiadása után jelent meg. A szerző nem szorítkozott csupán a száraz genealógiai tényekre, hanem tömö­ren bemutatta az egyes családtagok pályafutását is.2 A Szapolyai család kezdeteiről értekezve Wertner és Tersztyánszky csatoltak nemzedékrendi táblákat cik­keikhez.3 Hasonló táblák kerültek Temesváry, Dwor­czak és legutóbb Engel munkáiba is.4 A Szapolyaiak, bár gyökereik Dél-Magyarországról erednek, jórészt a Szepességben telepedtek le, és ezzel a régióval áll­tak szoros kapcsolatban, többek között gazdasági és művészetpártolói tevékenységük révén.­ 2002. novem­ber 22-én a miskolci egyetemen konferenciát tartot­tak a Szapolyaiak magyar történelemben játszott sze­repéről. A konferencián közzétett anyagok sok érde­kes tanulmánnyal szolgáltak e család vonatkozásá­ban, egyebek között Kubinyi a Szapolyaiak familiári­sainak szentelt tanulmányával, amelyben új genealó­giai megállapítások is helyet kaptak.­ Fejtegetéseimet a 15. század közepén kezdem, Solymos ura, László idején, akinek gyermekei (Imre, Miklós, István és Orsolya) Corvin Mátyás uralkodása idején fényes pályát futottak be, növelve ezzel a csa­lád jelentőségét, amely a 15-16. század fordulóján a korabeli Magyarország leghatalmasabb főúri család­jai közé tartozott. Magáról Lászlóról keveset tudunk. Valószínűleg két felesége volt. Első házastársa Do­rottya volt, aki bizonyosan István és Imre anyja volt, amint arról Szapolyai Hedvig 1510-ben kelt doku­mentuma tesz említést.­ László első feleségének földi maradványai a szepesi káptalanban nyugodtak.8 Má­sodik felesége valószínűleg Katalin volt, amint az egy 1463. július 16-án kelt, Bártfa város tanácsának cím­zett, kereskedelmi ügyeket érintő leveléből kiderül.9 Ekkor már özvegy volt. Bár forrásokat nem említe­nek, egyes kutatók azon az állásponton vannak, hogy László 1459 után hunyt el.10 László és Dorottya legidősebb fia Imre volt,11 akit a források litteratus melléknévvel 12 illetnek. Ragyogó karriert futott be Corvin Mátyás udvarában, ami Ku­binyit azon elmélet megalkotására indította, amely szerint Imre Hunyadi János törvénytelen gyermeke volna.13 Fényes pályafutását Hunyadi János katoná­jaként kezdte, majd 1459-ben a királyság kincstartója lett.14 1463-ban Dalmácia és Horvátország bánja, a következő évben Bosznia kormányzója, 1465-től pe­dig szepesi zsupán.15 1471-ben rész vállalt az egyházi méltóságok egy csoportjának és a főurak Corvin Má­tyás ellen szőtt összeesküvésében.16 Miután vissza­nyerte a király kegyét, betöltötte az állam legmaga­sabb világi hivatalát, a nádori tisztet.17 A rákövetke­ző, 1487. évben halt meg,18 s temetését szeptember 12-én tartották.19 A nádor földi maradványai a szepe­si káptalanban, a Szapolyaiak családi kápolnájában nyugodtak.20 Szapolyai Imre felesége Bebek Orsolya volt, az erdélyi vajda, Pelsőczi Bebek Imre lánya, aki­vel 1469 körül házasodott össze.21 Bebek Orsolya hú­ga, Zsófia, Homonnai Drugeth Simon felesége volt. Ebből a frigyből származott Katalin, Imre öccsének, Szapolyai Istvánnak leendő, (valószínűleg) első fele­sége. Imre felesége, Orsolya, 1486-ban még élt,22 ha­lálának időpontját nem ismerjük. Solymosi László és Dorottya következő fia Mik­lós.23 Az okiratokon, fivérei között mindig a második helyen említik, ami azt jelenti, hogy Imrénél fiatal

Next