Turul 2005 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
3-4. füzet - 1. Értekezések, önálló cikkek - Sroka, Stanislaw A.: A Szapolyi család genealógiája
96 A SZAPOLYAI CSALÁD GENEALÓGIÁJA A magyar és szlovák szakirodalomban a Szapolyai család több genealógiája is fellelhető. Már Wagner, a Szepesség történetének 18. századi kiváló ismerője, bemutatta e család genealógiáját az Analecta Scepusii című diplomatariusában, amely ma már valamelyest elavult. Az eddigi legteljesebb, nagyrészt a Szapolyai-genealógiának szentelt munka Stefan Hyros tanulmánya, amely kerek száz évvel Wagner művének kiadása után jelent meg. A szerző nem szorítkozott csupán a száraz genealógiai tényekre, hanem tömören bemutatta az egyes családtagok pályafutását is.2 A Szapolyai család kezdeteiről értekezve Wertner és Tersztyánszky csatoltak nemzedékrendi táblákat cikkeikhez.3 Hasonló táblák kerültek Temesváry, Dworczak és legutóbb Engel munkáiba is.4 A Szapolyaiak, bár gyökereik Dél-Magyarországról erednek, jórészt a Szepességben telepedtek le, és ezzel a régióval álltak szoros kapcsolatban, többek között gazdasági és művészetpártolói tevékenységük révén. 2002. november 22-én a miskolci egyetemen konferenciát tartottak a Szapolyaiak magyar történelemben játszott szerepéről. A konferencián közzétett anyagok sok érdekes tanulmánnyal szolgáltak e család vonatkozásában, egyebek között Kubinyi a Szapolyaiak familiárisainak szentelt tanulmányával, amelyben új genealógiai megállapítások is helyet kaptak. Fejtegetéseimet a 15. század közepén kezdem, Solymos ura, László idején, akinek gyermekei (Imre, Miklós, István és Orsolya) Corvin Mátyás uralkodása idején fényes pályát futottak be, növelve ezzel a család jelentőségét, amely a 15-16. század fordulóján a korabeli Magyarország leghatalmasabb főúri családjai közé tartozott. Magáról Lászlóról keveset tudunk. Valószínűleg két felesége volt. Első házastársa Dorottya volt, aki bizonyosan István és Imre anyja volt, amint arról Szapolyai Hedvig 1510-ben kelt dokumentuma tesz említést. László első feleségének földi maradványai a szepesi káptalanban nyugodtak.8 Második felesége valószínűleg Katalin volt, amint az egy 1463. július 16-án kelt, Bártfa város tanácsának címzett, kereskedelmi ügyeket érintő leveléből kiderül.9 Ekkor már özvegy volt. Bár forrásokat nem említenek, egyes kutatók azon az állásponton vannak, hogy László 1459 után hunyt el.10 László és Dorottya legidősebb fia Imre volt,11 akit a források litteratus melléknévvel 12 illetnek. Ragyogó karriert futott be Corvin Mátyás udvarában, ami Kubinyit azon elmélet megalkotására indította, amely szerint Imre Hunyadi János törvénytelen gyermeke volna.13 Fényes pályafutását Hunyadi János katonájaként kezdte, majd 1459-ben a királyság kincstartója lett.14 1463-ban Dalmácia és Horvátország bánja, a következő évben Bosznia kormányzója, 1465-től pedig szepesi zsupán.15 1471-ben rész vállalt az egyházi méltóságok egy csoportjának és a főurak Corvin Mátyás ellen szőtt összeesküvésében.16 Miután visszanyerte a király kegyét, betöltötte az állam legmagasabb világi hivatalát, a nádori tisztet.17 A rákövetkező, 1487. évben halt meg,18 s temetését szeptember 12-én tartották.19 A nádor földi maradványai a szepesi káptalanban, a Szapolyaiak családi kápolnájában nyugodtak.20 Szapolyai Imre felesége Bebek Orsolya volt, az erdélyi vajda, Pelsőczi Bebek Imre lánya, akivel 1469 körül házasodott össze.21 Bebek Orsolya húga, Zsófia, Homonnai Drugeth Simon felesége volt. Ebből a frigyből származott Katalin, Imre öccsének, Szapolyai Istvánnak leendő, (valószínűleg) első felesége. Imre felesége, Orsolya, 1486-ban még élt,22 halálának időpontját nem ismerjük. Solymosi László és Dorottya következő fia Miklós.23 Az okiratokon, fivérei között mindig a második helyen említik, ami azt jelenti, hogy Imrénél fiatal