Turul 2010 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
1. füzet - Beköszöntő - Rácz György: A Turul megújulása 18 esztendő után
pedig elkészítette belső működési rendjét, megvitatta és elfogadta a szerkesztési koncepciót. A megújult szerkesztőség teljes mértékben magáénak tekinti a Radvánszky Béla által az első számban 1883-ban megfogalmazott alapelveket, miszerint „A [...] folyóirat tartalma: 1. Az egyes magyar családok története és leszármazási rendje. 2. Czímertani értekezések. 3. Czímerek és czímerlevelek közlése, színnyomatú vagy egyszerű körvonalas hasonmásokban. 4. Műemlékeken vagy sírköveken előforduló czímerek és különösen genealogikus adatokat tartalmazó feliratok közlése és ismertetése. 5. Oklevéltani értekezések. 6. Érdekes oklevelek hasonmásban. Pecséttani czikkek. 8. Régi pecsétek hű metszetekben, magyarázó szöveggel. 9. Hatóságok és testületek czímerei. 10. Magyarországi, főként ismeretlen érmek, a mennyiben veretükön czímer fordulna elő. 11. A családi érmek rajzai. 12. Hazai levéltárak ismertetése s ezekkel összefüggő kérdések. 13. Az említett szakokba vágó hazai és külföldi munkák ismertetése és bírálata. 14. Ugyanezen szakokba vágó kérdések és feleletek. 15. Történet-szakirodalmi mozgalmak és hírek. Ezenkívül általában az alapszabályok 2. §-ában megjelölt tudományok körébe vágó értekezések, közlemények stb." A hosszú kényszerszünet után 1992-ben újrainduló folyóirat első számában Kubinyi András is a régi elvek mentén jelölte ki a továbblépés irányát, rámutatva arra az igényre, hogy jó lenne, ha a Turul „segédtudományi vezető szakirodalmi fórum" lehetne. E cél elérése érdekében - mint hangsúlyozta - kívánatos elvi jellegű és módszertani tanulmányok készítése is, külföldi eredmények és módszerek bemutatása, hogy mozduljon ki a genealógiai kutatás a 19. századi holtpontról. A birtokviszonyok tisztázása mellett a szociológiai és prozopográfiai megközelítés fontosságára is felhívta a figyelmet. Az új Turul a Radvánszky által megfogalmazott és Kubinyi által átdolgozott s továbbfejlesztett igények mentén kívánja a folyóiratot tovább vinni. Nyitott minden, elsősorban a klasszikus történeti segédtudományokkal kapcsolatos dolgozatra, legyen írója akár levéltáros, intézeti vagy egyetemi kutató, akár autodidakta történész. A megjelenés kritériuma a szigorú szakmai szempontok következetes érvényesítése. Fontos hangsúlyozni, hogy a Turul nem kizárólag a genealógiai eredmények közleménye, nem tekintheti feladatának valamennyi elkészült családtörténeti dolgozat publikálását, erre a készülő internetes kiadás több lehetőséget fog adni. Sokkal fontosabbnak tartjuk, hogy az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb létszámú amatőr családkutatók számára módszertani segítséget adjunk ahhoz, miként kell és hogyan nem szabad a forrásokat felhasználni, értelmezni. Az Értekezések rovatban a családtörténeti tanulmányok közül csak azok megjelentetését tekintjük feladatunknak, amelyek nemcsak egyes nemzedékrendek egymásra következő felsorolásából állnak, hanem amelyek a család történetét tágabb összefüggésben vizsgálják, több történeti segédtudomány együttes alkalmazásával. Elsőbbséget élvező módszerünk a társadalom- és helytörténetnek az a fajtája, amely a legtöbb eredménnyel kecsegtet: a család-, személy-és birtoktörténet egymástól elválaszthatatlan, egymást keresztező és értelmező kombinációja. Különösen fontosnak tartjuk a középkori magyar nemzetségek és családok, személyek történetének Karácsonyi János és Wertner Mór munkáinál sokkal szélesebb forrásbázison alapuló újraírását, beleértve természetesen a nemzetségi címerek rekonstrukcióját is. A kisebb cikkek rovata a kifejezetten rövid szakcikkek mellett többek között helyet kíván adni olyan beszámolóknak is, amelyek a segédtudományokkal kapcsolatos események, konferenciák bemutatására vállalkozik. Folytatni kívánja a Turul azt az 1948-ban megszakadt hagyományt, amely a MOL magánlevéltári állománya gyarapodásáról számolt be. Ma a MOL-ban található a családtörténet legnagyobb mennyiségű, páratlanul gazdag és rendezett forrásanyaga, amely ugyan sokat kutatott, de igazi kiaknázása csak alig kezdődött el. Itt biztosítunk helyet nemcsak a lapot kiadó három intézmény szakmai közleményeinek, híreinek, hanem minden, a segédtudományokkal kapcsolatos és érdeklődésre számot tartó eseménynek. A rovat várja mindazokat a rövid „fogalmazványokat", amelyek módszertani problémákra, érdekes jelenségekre vagy rendhagyó személyiségekre vonatkoznak, és forrás- vagy szakirodalom olvasása közben kerülnek elő, de alkalmatlanok arra, hogy hosszabb dolgozat kerekedjék ki belőlük. Ezek a „felejtés ellen való könyvecskébe" (Szakály Ferenc) írt forgácsok más kutatóknak éppenséggel a hiányzó láncszemet biztosíthatják. Ennek különösen az online verzióban - amit a következő évtől tervezünk - lesz majd jelentősége, a gyors keresés-megtalálás lehetősége miatt. A könyvismertetések közé kétfajta írást várunk. Egyfelől nagyon rövid, „egyperces" leírásokat egy-egy témába vágó könyvről, amely tárgyszerűen bemutatja a művet. Fontos, hogy ez a rövid ismertetés sem nélkülözheti az értékelést, minősítést. Ez nagyon jól működött az 1948 előtti számokban. Másfelől továbbra is van lehetőség hosszabb recenziókra is, ha valamilyen szempont ezt indokolttá teszi, de nem abban a formában, amely a mai folyóiratokban általános, kötelező tiszteletkörökkel megtűzdelt öt oldalas recenziókat jellemzi. Nem titkolt szándékunk, hogy megújítsuk az unalmassá vált könyvismertetés műfaját. Ebben a hosszabb recenzióban lehetőség nyílik egy-egy részlet kiemelésére, értékes vagy éppen téves adatok bemutatására, a mintaszerű vagy éppen hibás módszertan elemzésére, a forráskezelés sajátosságainak ismertetésére. Teljes szövegű forrásközlésre csak indokolt és kivételes esetben tudunk lehetőséget biztosítani, amikor a dolgozat megértése szempontjából fontos a forrás értelmezése, vagy olyan egyedi és rövid kútfőről van szó, amely megérdemli a figyelmet. Ezt részint a korlátozott terjedelem miatt tesszük, részint, mert más folyóiratok kenyerét nem szeretnénk elvenni (Fons, Levéltári Közlemények). Jelentős címereslevelek közlésére természetesen a továbbiakban is lehetőséget biztosítunk. Végezetül úgy gondoljuk, hogy illendő, ha a szerkesztőség saját dolgozataival mutatkozik be a 2010. évi számokban, jelezve elképzeléseit arról, hogy milyen módon törekszik a folyóirat megújítására. A Turul újra be kívánja tölteni azt a szerepet, amelyet a 19. század végétől a magyar történettudományban játszott, és szeretne a segédtudományok megújításának zászlóshajója lenni, ezáltal visszaadni a régi lap patináját.