Turul 2010 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)

1. füzet - Beköszöntő - Rácz György: A Turul megújulása 18 esztendő után

pedig elkészítette belső működési rendjét, megvitatta és elfogadta a szerkesztési koncepciót. A megújult szerkesztőség teljes mértékben magáénak tekinti a Radvánszky Béla által az első számban 1883-ban megfogalmazott alapelveket, miszerint „A [...] folyóirat tartalma: 1. Az egyes magyar családok története és leszármazási rendje. 2. Czímertani értekezések. 3. Czímerek és czímerlevelek közlése, színnyomatú vagy egyszerű körvonalas ha­sonmásokban. 4. Műemlékeken vagy sírköveken előforduló czí­merek és különösen genealogikus adatokat tartalmazó feliratok közlése és ismertetése. 5. Oklevéltani értekezések. 6. Érdekes oklevelek hasonmásban. Pecséttani czikkek. 8. Régi pecsétek hű metszetekben, magyarázó szöveggel. 9. Hatóságok és testületek czímerei. 10. Magyarországi, főként ismeretlen érmek, a mennyi­ben veretükön czímer fordulna elő. 11. A családi érmek rajzai. 12. Hazai levéltárak ismertetése s ezekkel összefüggő kérdések. 13. Az említett szakokba vágó hazai és külföldi munkák ismertetése és bírálata. 14. Ugyanezen szakokba vágó kérdések és feleletek. 15. Történet-szakirodalmi mozgalmak és hírek. Ezenkívül általá­ban az alapszabályok 2. §-ában megjelölt tudományok körébe vágó értekezések, közlemények stb." A hosszú kényszerszünet után 1992-ben újrainduló folyó­irat első számában Kubinyi András is a régi elvek mentén jelölte ki a továbblépés irányát, rámutatva arra az igényre, hogy jó lenne, ha a Turul „segédtudományi vezető szakiro­dalmi fórum" lehetne. E cél elérése érdekében - mint hang­súlyozta - kívánatos elvi jellegű és módszertani tanulmá­nyok készítése is, külföldi eredmények és módszerek bemu­tatása, hogy mozduljon ki a genealógiai kutatás a 19. száza­di holtpontról. A birtokviszonyok tisztázása mellett a szoci­ológiai és prozopográfiai megközelítés fontosságára is fel­hívta a figyelmet. Az új Turul a Radvánszky által megfogalmazott és Ku­binyi által átdolgozott s továbbfejlesztett igények mentén kívánja a folyóiratot tovább vinni. Nyitott minden, elsősor­ban a klasszikus történeti segédtudományokkal kapcsolatos dolgozatra, legyen írója akár levéltáros, intézeti vagy egye­temi kutató, akár autodidakta történész. A megjelenés krité­riuma a szigorú szakmai szempontok következetes érvénye­sítése. Fontos hangsúlyozni, hogy a Turul nem kizárólag a genealógiai eredmények közleménye, nem tekintheti fel­adatának valamennyi elkészült családtörténeti dolgozat publikálását, erre a készülő internetes kiadás több lehetősé­get fog adni. Sokkal fontosabbnak tartjuk, hogy az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb létszámú amatőr családkutatók számára módszertani segítséget adjunk ahhoz, miként kell és hogyan nem szabad a forrásokat felhasználni, értelmezni. Az Értekezések rovatban a családtörténeti tanulmányok közül csak azok megjelentetését tekintjük feladatunknak, amelyek nemcsak egyes nemzedékrendek egymásra követ­kező felsorolásából állnak, hanem amelyek a család történe­tét tágabb összefüggésben vizsgálják, több történeti segéd­tudomány együttes alkalmazásával. Elsőbbséget élvező módszerünk a társadalom- és helytörténetnek az a fajtája, amely a legtöbb eredménnyel kecsegtet: a család-, személy-és birtoktörténet egymástól elválaszthatatlan, egymást ke­resztező és értelmező kombinációja. Különösen fontosnak tartjuk a középkori magyar nemzetségek és családok, sze­mélyek történetének Karácsonyi János és Wertner Mór munkáinál sokkal szélesebb forrásbázison alapuló újraírá­sát, beleértve természetesen a nemzetségi címerek rekonst­rukcióját is. A kisebb cikkek rovata a kifejezetten rövid szakcikkek mellett többek között helyet kíván adni olyan beszámolóknak is, amelyek a segédtudományokkal kapcso­latos események, konferenciák bemutatására vállalkozik. Folytatni kívánja a Turul azt az 1948-ban megszakadt ha­gyományt, amely a MOL magánlevéltári állománya gyara­podásáról számolt be. Ma a MOL-ban található a családtör­ténet legnagyobb mennyiségű, páratlanul gazdag és rende­zett forrásanyaga, amely ugyan sokat kutatott, de igazi kiaknázása csak alig kezdődött el. Itt biztosítunk helyet nemcsak a lapot kiadó három intézmény szakmai közlemé­nyeinek, híreinek, hanem minden, a segédtudományokkal kapcsolatos és érdeklődésre számot tartó eseménynek. A rovat várja mindazokat a rövid „fogalmazványokat", ame­lyek módszertani problémákra, érdekes jelenségekre vagy rendhagyó személyiségekre vonatkoznak, és forrás- vagy szakirodalom olvasása közben kerülnek elő, de alkalmatla­nok arra, hogy hosszabb dolgozat kerekedjék ki belőlük. Ezek a „felejtés ellen való könyvecskébe" (Szakály Ferenc) írt forgácsok más kutatóknak éppenséggel a hiányzó lánc­szemet biztosíthatják. Ennek különösen az online verzióban - amit a következő évtől tervezünk - lesz majd jelentősége, a gyors keresés-megtalálás lehetősége miatt. A könyvismer­tetések közé kétfajta írást várunk. Egyfelől nagyon rövid, „egyperces" leírásokat egy-egy témába vágó könyvről, amely tárgyszerűen bemutatja a művet. Fontos, hogy ez a rövid ismertetés sem nélkülözheti az értékelést, minősítést. Ez nagyon jól működött az 1948 előtti számokban. Másfe­lől továbbra is van lehetőség hosszabb recenziókra is, ha valamilyen szempont ezt indokolttá teszi, de nem abban a formában, amely a mai folyóiratokban általános, kötelező tiszteletkörökkel megtűzdelt öt oldalas recenziókat jellemzi. Nem titkolt szándékunk, hogy megújítsuk az unalmassá vált könyvismertetés műfaját. Ebben a hosszabb recenzióban lehetőség nyílik egy-egy részlet kiemelésére, értékes vagy éppen téves adatok bemutatására, a mintaszerű vagy éppen hibás módszertan elemzésére, a forráskezelés sajátosságai­nak ismertetésére. Teljes szövegű forrásközlésre csak indo­kolt és kivételes esetben tudunk lehetőséget biztosítani, amikor a dolgozat megértése szempontjából fontos a forrás értelmezése, vagy olyan egyedi és rövid kútfőről van szó, amely megérdemli a figyelmet. Ezt részint a korlátozott ter­jedelem miatt tesszük, részint, mert más folyóiratok kenye­rét nem szeretnénk elvenni (Fons, Levéltári Közlemények). Jelentős címereslevelek közlésére természetesen a további­akban is lehetőséget biztosítunk. Végezetül úgy gondoljuk, hogy illendő, ha a szerkesztő­ség saját dolgozataival mutatkozik be a 2010. évi számok­ban, jelezve elképzeléseit arról, hogy milyen módon törek­szik a folyóirat megújítására. A Turul újra be kívánja tölteni azt a szerepet, amelyet a 19. század végétől a magyar törté­nettudományban játszott, és szeretne a segédtudományok megújításának zászlóshajója lenni, ezáltal visszaadni a régi lap patináját.

Next