Turul 2019 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)

2019 / 3. füzet - 1. Értekezések - Faragó Dávid: Honnan származott Mihálypéterházi Ormányi Józsa sümegi várkapitány? (Ormány és Mihálypéterháza települések lokalizálásának pontosítása)

119 ismereteink alapján a Kárpát-medencében a középkorban Ormán nevű település sem volt, így a kutatás kiterjesztésé­vel más névalakot kellett találni az azonosításához. Ehhez segítséget nyújt, hogy egy 1519. december 5-én kelt oklevélből ismert egy bizonyos Mihálypéterházi Ormán(d)i Miklós,­ akit egy 1520. május 20-án kelt oklevélben már Mihálypéterházi Ormándi Miklósként említettek.10 A keresett településnek tehát volt egy Ormánd alakja is. Habár a család névhasználatá­ban nincs rá példa, a kutatásba nyelvészeti okból az Ormand11 nevű településekre is kiterjesztettem,12 ugyanis az Ormánd volt Ormány legrégebbi névalakja.13 A Kárpát-medencében a középkorban Zala,14 Somogy,15 Temes,16 Baranya,17 Szolnok-Doboka 18 és Hont 19 megyében összesen hét Ormánd/Ormánd nevű település létezett. A megfelelő Ormánd azonosításához ezért először a mára elpusztult Mihálypéterházát kellett loka­lizálni.20 A kutatás szűkítésére a már említett 1519. és 1520. évi okle­vél nyújtott segítséget. Az 1519. december 5-én kelt oklevélben Mihálypéterházi Ormándi 21 Miklós Mekcsei Máté porkoláb fia István fia Ferenc ügyvédjeként tűnik fel a Somogy megyei Ötvös,22 Kisötvös23 és Atád24 birtokok megszerzéséért indított perben. Az 1520. május 20-án kelt oklevelében Hatvani Rubin Dénes nádori kancelláriai jegyző 25 ügyvédjeként szerepel a Tolna megyében fekvő Felsőzabar, Középzabar,26 Alsózabar – más néven Szentgyörgy27 – illetve Csap28 falvakért folytatott perben. Miháypéterházi Ormándi Miklós Somogy és Tolna megyei ügyekben járt el, így feltehetően névadó birtoka is a Dél-Dunántúlon helyezkedtek el. A szakirodalomban ismert egy mára elpusztult Mihály­péterháza a Dél-Dunántúlon, mégpedig Baranya megyében. A települést Follajtár Ernő a megye 1542-es dikális összeírá­sa alapján a Szigetvártól DK-re található Bogádmindszent környékére,29 míg Káldy-Nagy Gyula a mohácsi szandzsák szentlőrinci nahijének 1554-ben és 1565-ben készített defterei alapján 30 a ma Szigetvár részét képző Becefa határába lokali­zálta.31 Káldy részletesen kifejtette, hogy a defterekben a tele­pülések földrajzi sorrendben követik egymást, ezt alapul véve jutott eredményére, azonban a megoldásában nem volt biztos. Follajtár viszont nem írta le, hogyan jutott eredményére, így a kérdés eldöntéséhez az 1542-es dikális összeírást újra meg kell vizsgálni, és az így nyert adatokat össze kell hasonlítani Káldy eredményeivel.32 A dikális összeírásban a településeket járá­sonként írták össze, amelyben Mihálypéterházát Dancsháza, Monyorós, Mintszent, Alfalu és Medvez között sorolták fel,33 így ezeknek a lokalizálásával megközelítőleg Mihálypéterháza egykori helyét is azonosítani lehet. Dancsháza azonos a ma Szigetvártól DK-re található Dencsházával.34 Monyarós a Szigetvártól K-re található Rózsafa mellett, Mintszent a ma Szigetvár részét képző Turbék környékén, Medvez a Szigetvár­tól K-re található Medvész dűlő helyén,35 míg Alfalu Dencs­háza és Rózsafa környékén feküdt. Ezek a falvak Szigetvár közelében helyezkedtek el, vagyis Káldynak a lokalizálása tekinthető helyesnek.36 Adatok hiányában nem lehet pontosan megállapítani, hogy Mihálypéterháza a középkorban mennyire számí­tott jelentős településnek Baranya megyében. A megye­ i MNL OL Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 101536. 10 Ő feltehetően Ormányi Józsa nagybátyja volt. 11 Ld. 52–53. lj­ ez. 12 A nyelvi középmagyar korban tendenciaszerűen jelentkezett, hogy az ómagyar kori labiális utótagú kettőshangzók bizonyos típusai é/ő-vé monoftongizálódtak. Magyar nyelvtörténet. (Szerk. Kiss Jenő–Pusztai Ferenc.) Bp., 2003. 607. 13 Az Ormán(d) név eredetét a kutatók eddig két szóra vezették vissza. Az első megoldás szerint az ótörök eredetű ormán, erdős szóból származik. A régi magyar nyelvemlékek és a népnyelvi, nyelvjárásbeli emlékek alapján azonban a domb, földhát, lápos területen lévő kemény talajú ’sziget’ jelen­tés rejlik a névben, amely az orom, magaslat értelmű orr főnévből szárma­zik. A kutatók többsége ma az utóbbi eredetet fogadja el. Kiss Lajos: Föld­rajzi nevek etimológiai szótára. I–II. Bp., 1988. II. k. 284. 14 Ma Ormándlak Zalaegerszegtől DNy-ra Petrikeresztúr közelében. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I–V. Bp., 1890–1913. III. k. 88. 15 Ma Zalakomár része. Csánki D.: Történelmi földrajz i. m. II. 633. 16 Feltehetően Újpécs (ma Románia) mellett feküdt. Csánki D.: Történelmi földrajz i. m. II. 54­­17 Csánki Dezső szerint az egyik a mai Hird és Romonya, míg a másik a mai Lippó és Sárog környékén feküdt. Csánki D.: Történelmi földrajz i. m. II. 513. Mindkét falu lokalizálása pontatlan, a Csánki által Lippó és Sárog környé­kére helyezett faluval alább még részletesen foglalkozom. 18 Ma Románia, Szamosújvártól Ny-ra. Kádár József: Szolnok-Doboka vár­megye monográfiája. I–VII. Deés, 1900–1901. V. k. 298. 19 Puszta volt az egykori Hont megyében a csábrági uradalomban. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. I–IV. Pest, 1851. III. k. 167­ 20 Az egykori hódoltság mára elpusztult településhálózatát nem lehet pon­tosan rekonstruálni, ugyanis arra nem különálló pontok, hanem egymással határos mezők halmazaként kell tekinteni. Engel Pál: A Drávántúl közép­kori topográfiája: a történeti rekonstrukció problémái. Történelmi Szemle, 39 (1997) 97–100. 21 Az okleveles adatok alapján a sümegi várkapitány családja többnyire az Ormándi névalakot használta, ezért alkalmazom a tanulmányban a család középkori említésekor az Ormándi alakot. A család kora újkori említése­kor az Ormányi alakot használom. 22 Ma Ötvöskónyi Nagyatádtól É-ra. Csánki D.: Történelmi földrajz i. m. II. k. 634. 23 Jelenlegi ismereteink alapján nem lokalizálható. 24 Ma Magyaratád Igaltól DNy-ra. Csánki D.: Történelmi földrajz i. m. II. k. 587. 25 Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp., 1971. 407. 26 Mára elpusztult, feltehetően Tolna megye délnyugati részén feküdt. Csánki D.: Történelmi földrajz i. m. III. k. 449. 27 Ma Dunaszentgyörgy Pakstól D-re. Csánki D.: Történelmi földrajz i. m. III. k. 461. 28 Tolna megyei falu volt, jelenlegi ismereteink alapján nem lokalizálható. Csánki D.: Történelmi földrajz i. m. III. k. 420. 29 Follajtár Ernő: Baranya vármegye eltűnt helységei. Pécs, 1942. (Köz­ségi adattár 4.) 22. 30 Mihálypéterháza neve az 1554-es defterben Mihál Péter­ház, az 1565-ös defterben pedig Mihalpeterhaz alakban szerepel. Velics Antal: Magyaror­szági török kincstári defterek. I–II. Bp., 1886–1890. II. k. 164.; Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Bp., 1960. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 103.) 32. 31 Káldy-Nagy Gy.: Baranya megye i. m. 32. 32 Az oszmán, valamint a késő középkori és kora újkori magyarországi for­rások összehasonlításában rejlő lehetőségeket hangsúlyozta Engel Pál is. Engel Pál: A török dúlások hatása a népességre: Valkó megye példája. Szá­zadok, 134 (2000) 268. 33 Horváth J. Gyula–Timár György: XVI. századi dikális konskripciók Bara­nya megyéről (1542, 1551, 1564). Baranyai Helytörténetírás, 5 (1973) 27. 34 Csánki D.: Történelmi földrajz i. m. II. k. 479. 35 Horváth J. Gy.–Timár Gy.: Dikális konskripciók i. m. 90., 111–112. 36 Ld. 1. ábrát.

Next