Typographia, 1919 (51. évfolyam, 1-46. szám)
1919-10-10 / 35. szám
Október 10 reális szervezeti és nyomdásztársadalmi működést fejtenek ki és kollegiális érzékük fölismeri a helyes, mindnyájunk által jónak talált módszerek alkalmazását. „ „ A jelszavakkal dobálódzó szájhosok ellenkező cselekedetei meggyőzték a reálisan és a tiszta szociális alapon álló szaktársakat, hogy mennyit ér a fölületes gondolkozás a minden lelkiismereti kérdésen túltevő elemek uralomra jutása. Akadtak olyanok, akik minden szaktársi érzésből kivetkőzve, szinte tomboltak hóbortjukban szaktársaik önérzetének sértegetésében és visszafelé csinálták szervezeti vívmányainkat. Szóval megbontották sorainkat. A munkásság úttörőjének ismert nyomdásztársadalom leszoríttatott a vezető szerepről. Akiket pedig nem tudtak megtéveszteni, félrevonultak és akaraterejük jelemszilárdságába vetett hittel dolgoztak azon, hogy az áradat sodrából megmentsék a szervezeti egységet. A történelmi igazság Kírója följegyezte Peidl Gyula nevét. A sajtó szabadsága és a tisztes munka megbecsültetése fűződik nevéhez. Méltó kortársai Preusz és Rothenstein. A nyomdásztársadalom büszke lehet az ily vezetőkre. Az események igazolták Peidl úgy nyomdászszervezeti, mint általános munkásügyi működését, helyes taktikáját és igy reményünk van rá, hogy ismét arra a piedesztálra emeli a nyomdásztársadalmat, amely megilleti az összmunkásság nagy családjában. Azonban vezetőinknek mindez csak úgy jár teljes sikerrel, t. szaktársak, ha minden vonalon egyetemlegesen dolgozunk a jellemszilárd férfiakarat kiépítésén és nem adunk helyet sem szivünkben, sem bizalmi állásokban olyanoknak, akik túlkiabálással és kivihetetlen ígéretek hangoztatásával akarnak szerephez jutni. Röviden szóljunk még egy szót arról is, ami nélkül nincs békés szaktársi élet, együttműködés: az egymás megbecsülésének fontosságáról. Tárgyilagos kritika, személyeskedéstől mentes vita, értekezés vihet csak előre bennünket. Nyílt őszinteséggel és tisztességes hangon elmondott vélemények a maga helyén és idején: ezek emelik a nyomdásztársadalom belső és külső erejét, tekintélyét. Ezeket azért tartottuk szükségesnek leszögezni, hogy közös célunkért: a reális, tiszta szocialista világfölfogásért harcoló vezérünket kövessük, aki iskolás példáját adta annak, miként kell szembeszállni az üvöltőkkel és testével is gátat vetni az oly áramlatnak, amely romlásba viszi szervezetünk és az összmunkásság igaz érdekeit. Az ily cselekedetek önmagukban hordják elismerésüket és a mi megállapításunk tegyen bizonyságot arról, hogy ezen az úton haladva, igaz követőinek számából és erejéből merítsen antheusi erőt a reális munkásérdekek képviseletéhez. Szilvássy István: Figyelmeztetés! A nyomdai pénztárosokat fölkérjük, hogy a tagdíjakat kizárólag az egyesület irodában adják át Wolf Antal szaktársnak. Postával jelenleg a pénz nem küldhető be. I TYPQGRAPHTA LEVELEZÉS, Veszprém, augusztus 5. A helyi csoport július 14-én tartott gyűlésének jegyzőkönyve. Kandler elnök jelenti, hogy a rendkívüli nyomdászgyűlés a Budapesten augusztus 10—11-én tartandó szakszervezeti kongresszusra való küldött választása miatt vált szükségessé. Küldötté egyhangúan Török Sándor lett megválasztva. — Krausz fölszólal, hogy miért nem kapott ő is a csoportnak kiutalt sovány sertésekből? Elnök javasolja, hogy akik még nem kaptak, azokat be kell terjeszteni a termelőközponthoz. A gyűlés így határoz: — Molnár indítványozza, hogy egyes háztartási és egyéb szükségleti cikkek beszerzése végett a csoport keresse meg a vármegyei intézőbizottságot, hogy a csereárui üzletből utaljanak ki szükségleti cikkeket. Molnár J. Francisco Ferrer Guarda* 1859—1999. Emlékezetemben néha föltárnád egy régen látott Perrer-kép. És ilyenkor egy egész küzdelmes élet drámájának sorozata vonul el lelki szemeim előtt véres tragédiájának befejezésével. Sötét körvonalú kép ez, amelyet a mártír- Sorsu Fermin Sagrista festett meg a hevesvérű spanyolok örökké forrongó városában, Barcelonában , egy nyirkos börtönben. A kép szimbolizmusa megragadó. A fenti balsarokban vésztjóslóan feketéllik a vár sötét kőtömege kiemelkedő kisebb-nagyobb tornyokkal, rajtuk kereszt; előtte Ferrer arcképe: csupa jóságot sugárzó, meleg tekintete. Mindenki hallott már a rémes ólomkamrákról a velencei Sóhajok-hídjáról, a Bastille-ről, a római Angyal-várról, az orosz Péter-Pálerődről. A barcelonai nagy pokolról, a montjichi várról, kazamatáiról, földalatti kínzókamráiról azonban kevés ember tud; a legélénkebb fantáziájú ember sem bír rémesebbet elképzelni ennél. Hány elvtársunk végezte be e nedves falak között kínnal teli életét! Hány szabadsághős őrült meg e földalatti sírokban éis hányat etettek ott sózott heringekkel és vizet nem adtak, úgy hogy borzasztó kínjukban a mécses olaját itták ki és megtébolyodtak? Ki tudná ezt mind fölsorolni... Ebben a börtönben sínylődött Ferrer is, mig a jezsuiták hóhérai el nem vitték a vesztőhelyre. A börtönt ábrázoló kép lenti bal sarkában egy vad állatiasan eltorzult jezsuita fej, széles karimájú kalap, az egész alak macskaszerű tartással, alattomos támadásra készen a jobbjában görcsösen szorongatott véres tőrrel... Mereven kémleli a kép jobb sarkában fekvő, A Friedrich-féle politikai vállalat ártatlan és megnyugtató hangú kijelentésekkel akarja a fehér diktatúra garázdálkodását elütni, úgy csinál, mintha nem volna hivatalos munkásüldözés és csak egyes helyeken történt visszaélésekről cseveg. A bűnösök megbüntetéséről is hallottunk már nyilatkozatot. Nos, mi alkalmat adunk ennek a politikai vállalkozásnak arra, hogy bebizonyítsa őszinteségét. Értesítést kaptunk ugyanis arról, hogy a „proletárdiktatúra“ bukása után az esztergomi alispán 2417/1919. számú fölhívása alapján a rendőrség a többi esztergomi szakszervezet vagyonával együtt a nyomdászok helyi csoportja vagyonát is lefoglalta és a városi közigazgatási letétpénztárba helyezte. Ezzel az esettel kapcsolatban fölvetjük a kérdést: adott-e ki a „sokorrupátkai“ belügyminiszter erre vonatkozóan rendeletet, vagy csupán az esztergomi alispáni székben ülő fehér Lenin-fm egyéni garázdálkodásáról van-e szó. Esztergomi helyi csoportunkban egyetlenegy fillér nem volt, amelyet a letűnt uralommal vonatkozásba lehetne hozni. Az esztergomi nyomdászok csoportpénztárukba illetékeket fizetnek, amelyekből betegeket, munkanélkülieket és árvákat támogatnak. Ha tehát nincsen fehér diktatúra meg hivatalos munkásüldözés és az esztergomi alispán nem miniszteri rendeletre intézkedett, hanem csak mint a fehér terrorcsapat egyik Lenin-fiúja garázdálkodott és szegény munkásemberek vagyonával visszaélt, mi köze van ennek még az alispáni székhez? Az esztergomi helyi csoport jogtalanul elkobzott vagyona visszaadását, valamint az esztergomi alispánnal szemben a megtorlást és büntetést akarjuk látni! Itt van az alkalom, bizonyítsa be hát a Friedrich, Huszár & Co. politikai vállalkozó cég állításainak őszinteségét! Halálozás: Kellner Sándor A 33 éves szedőt Sopron környékén fegyveres őrök kíséret közben agyonlőtték. (Az elhalt szaktársi körökben bekötött szemű véresfejű hullák sorait, amelyek mögött égő fáklyákat tartanak a magasba dacos, diadalittas nők, megvilágítva a komor hátteret, amelynek közepéből kiemelkedik szűzi tisztaságában a győzelmes istennő kibontott hajjal, arcán a próféták ihletett rajongása tükröződik. Két kezében széttört rabbilincsek, jelezvén, hogy a sötétség hatalmának vége már. Az istennő körül romok, óriási, kettétöredezett márványdarabok, mint az unalom és rabszolgaság bálvány-szégyenoszlopainak tanúi. Ott hevernek az örök hatalmúnak hitt és örökéletűnek gondolt és mondott Róma még megmaradt falai alatt... Az a Róma, az a vérszomjas mérges pók volt az, amely Ferrert is hálójába akarta keríteni már akkor, amikor 1901-ben neki áradat üzent és kíméletlen harcot indított a népbutítás, testet-lelket mérgező gonosz szervezetének központi hatalma ellen. Róma ellen, azzal, amikor megalapította a Modern Iskolát. Az „Esencia Modernét“. Fennin Sagrista utolsó víziónak nevezi fönt leírt festményét. Valóban ,ilyen is lehetett az a vízió Ferrer lelkében börtönében töltött utolsó óráiban, mielőtt a jezsuiták gyilkos golyói által holtan össze nem rogyott a montjnichi vár futóárkai alatt. Nagy szivének verése megállt örökre egy ködös őszi napon... 1909 október 13-án... Tiz év múlott el azóta, hogy aljas bestiák martaléka lett az emberi tudás és fölszabadítás egyik legragyogóbb elméje és lángoló, melegszívű harcosa a küzdelmeiben sohasem lankadó, szenvedő proletárságnak — az egész emberiségnek. Agitátori tehetsége ritkaságszámba ment és fölülmúlt energiában minden emberileg elképzelhető. Mély gyásszal és szeretettel gondolunk reá. Neve drága nekünk, elfelejteni sohasem fogjuk. Szeretjük őt a túláradó szeretet ama melegségével, amelyet csak azok tudnak igazán átérezni, akik izzón, engesztelhetetlenül tudnak . Egyes történelmi adatok Vierre Ramos: „Francisco Ferrer" című művéből valók. Mg RÖVID KÖZLEMÉNYEK, Üldözés, ismert személy volt.) — Tóth Lajos IV., 41 éves szedő és Szalma, István 33 éves szedő Kaposváron a munkásüldözés áldozatai lettek. A fehér karhatalom tisztjei meggyilkolták őket. (Szalma, szaktárs hosszú időn át jegyzője és levelezője volt a kaposvári csoportnak.) —» Somogyi Ferenc tahi nyomdatulajdonost fehér terroristák meggyilkolták. Adomány: Herz Gyula a munkanélküli pénztár javára 500 koronát adományozott. ■A: budapesti helyi bizottság megválasztása. Fölkérjük az alábbi nyomdák személyzeteit, hogy az október 17-én, pénteken délután fél 6 órakor, a Typographia irodájában tartandó szavazatszedő bizottsági ülésen egy-egy bizalmiférfiúval okvetlenül képviseltessék magukat: Államnyomda, Athenaeum, Budapesti Hírlap, Franklin, Glóbus, Légrády, Pallas, Pátria, Pester Lloyd, Részvény, Stephaneum, Székesfővárosi házinyomda, Ujságüzem, Világosság, Wodianer. A szavazólapokat a Typographia jelen számával egyidejűleg kézbesítik a nyomdák házipénztárosainak. A szervezet munka nélküli tagjai szavazólapjaikat az egyesület irodájában kapják meg. A Typographiát Budapest és környékére nem küldjük postán. A postai kézbesítés jelenleg teljesen bizonytalan. Folytonosan kapjuk a panaszokat, hogy a postára tett lapok nem érkeznek meg a címzettekhez, noha azokat a posta hozzánk sem küldi vissza. Miután a lack így elkallódnak, takarékossági szempontól, amíg a helyzet megjavul, a Typographiának posta útján való szétküldését Budapest és környékére teljesen beszüntetjük. Ennélfogva mindama nyomdák házipénztárosai és egyes szaktársak, akiknek eddig postán küldtük a Typographiát, vegyék át lapjaikat a heti illetékek átadása alkalmával az egyesületi irodában. Az árvákért! A Jótékonysági Kör megkezdte az árvák ezidei fölruházását. Kérjük tehát mindazokat, akik a szaktársak özvegyeit ismerik vagy ilyenek hollétéről tudnak, hogy azokat Schaffer Mór ellenőrhöz (VIII. Kölcsey utca 2, könyvtárhelyiség) küldjék a szükséges okmányokkal jelentkezés végett, aki az árvafelruházási teendőkkel meg van bízva. Található mindennap este *48 órától Vi9 óráig. Vidéki megkeresések esetén az özvegységet és az árvák ellátatlan állapotát igazoló bélyegtelen hatósági bizonyítvány is beküldendő. Jelentkezések bezárólag 1919 december 15-ig történhetnek. Azontúli jelentkezések már nem vétetnek figyelembe. A politikai foglyok hozzátartozóit fölhívja a szociáldemokrata párt jogvédő irodája, hogy amennyiben még nem jelentették be letartóztatott hozzátartozójuk adatait, vagy akik bejelentették, de bejelentésük óta a letartóztatott helyzetében változás állott be, jelentkezzenek e célból az Erzsébet körút 41. szám alatt működő jogvédő irodában a hivatalos órák alatt: délelőtt 9—12, délután 3—5 óráig. Akik, már az adatokat bejelentették, fölvilágosításért délelőtt 11—12 óra között jelentkezzenek. Kérjük a szaktársakat, hogy adott esetben az érdekeltek hozzátartozóinak figyelmét az e közleményben foglaltakra hívják föl, gyűlölni is. Szeretjük, de nem azzal a vak, kritikátlan fanatizmussal, amellyel szentekhez közeledünk alázatos képmutatással, hanem a szellemi vérrokonság ama nyugodt, erős indulatával, amelyet mindazokkal szemben érzünk, akik sorainkban harcolnak, de még jobban azok iránt, akik ebben a nagy hléboszi tusában, ellenségeink hálójába kerülvén, kiszenvedtek... Ferrer legyilkoltatása figyelmeztető vészjel az alvó, tunya emberiség számára. Életével kellett megfizetnie azért az igazságért, amit az iskoláiban tanított a jövő emberiség boldogulására. Hogy mik voltak azok az igazságok, azokra csak körvonalazva, egynémely mozzanattal kapcsolatban térek ki. A modern iskolák az észszerű és tudományos tanítást követik minden téren, a vallás teljes kizárásával. De ez az iskola különbözik mindennemű iskolától nemcsak azért, mert a vallást mellőzi, hiszen ilyen van sok, de különösen azáltal, hogy nem, oltja bele a gyermekek lelkébe a „haza“ dicsőítését, a „patriotizmust“, ami pedig az időközi uralkodók és királyokkal szemben táplált „kutyahűség“ rejteke; a tömeges gyilkolást, nevezetesen a „háborút“ és mindazokat a gyönyörűséges erényeket, amelyek félreismeretlenül a kényszer és az erőszak elvein fölrépült állam jellemvonását képviselik. Az iskola tananyagának legfontosabb része Paraf-Javal műve: „Az egyetemes anyag“, amelyben nagyon eredeti módon lepleződnek le az állam, egyház, militarizmus, hazafiság nagy hazugságai. 1906-ban terjed az iskola szelleme, és amikor ugyanaz év nagypéntekjén egy antiklerikális ünnepség keretében részt vesz az iskola 1800 hallgatója, a jezsuiták dühe határtalan lett és a Vatikán támogatásával mindent elkövetnek, hogy azt alapítóival együtt elpusztítsák. Első lépésük az iskolák bezáratása volt. Ekkortájt számuik 48 volt 2000 tanulóval. A XIII. Alfonz elleni merénylet után a Maurakormány a legvéresebb üldözésekhez fog. Gyalázatos hóhért talált céljai elérésére Canovas del Castillo-ban, akit a montjuichi vár retten' \ %