Typographia, 1920 (52. évfolyam, 1-53. szám)
1920-09-17 / 38. szám
Budapest, 1920 szeptember 17 ötvenkettedik évfolyam A MAGYARORSZÁGI KÖNYVNYOMDÁSZOK ÉS BETŰÖNTŐK EGYESÜLETEINEK HIVATALOS SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KÖZLÖNYE élífs'koroníľ eS £ BUDAPEST, Víz, BÉRKOCSIS UTCA lľszAM^ gKezíratok adatak vissza, Hirdetőszámára 1 korona. Telefon: József 133 FÉLEMELET, 4. AJTÓ, GUTENBERG-OTTHON szekTľz?mA 38. szám MEGHÍVÓ. A Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntőt Segélyző Egyesülete rendes KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉSÉT 1920 október 31-én és november 1-én délelőtt 9 órakor saját helyiségében (Budapest, VIII. Kölcsey utca 2. szám, félemelet) fogja megtartani, amelyre a küldötteket tisztelettel meghívja Budapest, 1920 szeptember 6 a választmány. Az összevont évi mérlegek előterjesztése és a felügyelőbizottság jelentése alapján a frödmentvény megadása 2. Két jegyzőkönyv hitelesítő és hat jelölőbizottsági tag választása a választmány, a felügyelőbizottság és négy választott bírósági ülnök jelölésére. 3. A választmány által szükségkép elrendelt tagdíj- és segélyfelemelés utólagos bejelentése és jóváhagyása 4. A Magyarországi Könyvnyomdászok Szakegyesülete beolvadásának eldöntése. 5. Az alapszabályok módosítása. 6. Az új választmány felhatalmazása a kiválni kényszerült tagcsoportok likvidációja tárgyában. 7. Indítványok. (Alapszabályok 43. §-a.) 8. Kérelmek. Megjegyzés. Indítványokat a közgyűlésre csak a választmány, a felügyelőbizottság vagy egyes kerületek nyújthatnak be. A kerületek azonban legalább négy héttel a közgyűlés előtt a választmány utján. Választási eljárás a közgyűlési küldöttek málasztásánál. A közgyűlési küldöttek a nyomdai bizalmi férfiak által összeállított hivatalos jelöltnévsor alapján és az egyesület által kibocsátott hivatalos szavazólappal nyomdánként titkos szavazással választandók. A küldött jelölőbizottságot 42 nappal a közgyűlés előtt Budapesten az egyesület elnöke vagy helyettese, vidéken a kerületi bizottság elnöke hívja egybe. A jelölőbizottságban csak a nyomdaszemélyzet bizalmi egyéne vehet részt és az ülés megkezdése előtt ezen minőségét az elnöknél hitelesen igazolni tartozik. A bizalmi egyén a nyomda személyzete által választandó. A választásról szóló Jegyzőkönyv az illetőnek igazolásul szolgál. Minden 25 tag után egy bizalmi egyén választható. A jelölőbizottság annak konstatálása után, hogy a helybeli nyomdák kik által vannak képviselve, megalakul és elnököt, jegyzőt és két jegyzőkönyvhitelesítőt választ. Az értekezlet valamely tagja által ajánlott küldöttjelölt fölött — amennyiben ezt egy bizalmi egyén óhajtja — szavazással kell dönteni. Az ülés végén megállapított jelöltnévsor Budapesten az egyesület, a választókerületekben a kerületi bizottság elnökének kézbesítendő. A hivatalos szavazólapokat és borítékokat a kerületek részére a központi választmány küldi meg, melyekre az ottani jelölőbizottság által ajánlott közgyűlési küldöttjelölt vagy jelöltek névsora rányomandók. A hivatalos szavazólapok szétküldéséről az egyesület elnöke, a kerületekben a kerületi bizottság elnöke intézkedik. A küldöttválasztásra beérkezett szavazatok számát a küldöttjelölő ülésen a bizalmi egyének sorából választott 3—15 tagból álló szavazatszámláló bizottság állapítja meg. A szavazatszámláló bizottság az eredményt jegyzőkönyvbe foglalja és ezt a jegyzőkönyvet az egyesület elnökének, a kerületekben a kerületi bizottság elnökének kézbesíti. A jegyzőkönyvet az összes jelenvolt szavazatszámlálók aláírják. A küldöttek megválasztására vonatkozó hirdetményt 56 nappal a közgyűlés előtt a kerületenként választandó küldöttek számának és a szavazás határidejének megállapítása mellett az egyesület választmánya bocsátja ki és azt a Typographiában kétszer le közölteti. A választást minden kerületi székhely (választókerület) külön-külön oly módon hajtja végre, hogy a kerületében levő minden 100 tag után egy küldöttet választ. (Az egyes városok, melyek a központhoz tartoznak, körzetenként választanak.) A taglétszám hivatalos megállapításánál az utolsó heti leszámolás irányadó. A vidéki megválasztott küldöttek névsora 21 nappal a közgyűlést megelőzőleg, a lakcím feltüntetése mellett, az egyesület választmányának a szavazatszedő bizottság jegyzőkönyvével együtt beküldendő. A küldöttek útiköltségét, élelmezési és munkapótlékát a közgyűlés állapítja meg. Hódmezővásárhelyi választási központ (Czutor Ede, Szegfű utca 6): Békéscsaba, Gyoma, Szentes, Békéscyála, Mezőtúr Orosháza. Együttesen 1 küldöttet választanak. Szegedi választási központ (Sperlák Adolf, Ősz utca 11): Kecskemét, délegyháza, Cegléd. Együttesen 2 küldöttet választanak. Miskolci választási központ (Führer Béla, Széchenyiutca 29): Eger, Balassagyarmat. Együttesen 1 küldöttet választanak. Soproni választási központ (Tremmel Mihály, Balfi utca 16): Szombathely, Magyaróvár, Pápa. Együttesen 1 küldöttet választanak. Győri választási központ (Polgár József, Vasúti utca 10): Veszprém, Esztergom, Szekszárd, Székesfehérvár. Együttesen 1 küldöttet választanak. Debreceni választási központ (Borza Lajos, Városi nyomda): Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Sárospatak. Együttesen 1 küldöttet választanak. Kaposvári választási központ (Bráz Zsigmond, Kanizsaiutca 19): Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Keszthely, Dombóvár. Együttesen 1 küldöttet választanak. A kisebb, 1—5 tagot számláló városok a hozzájuk legközelebb eső választási központtal szavaznak. Az itt megnevezett városok a választási központtal lépjenek érintkezésbe, a szavazólapokat is az küldi meg részükre. Napirend: ÉRTESÍTÉS. A Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntőik Segélyző Egyesületének qységes tagjait értesítjük, hogy a KÖZGYŰLÉSI KÜLDÖTTEK választásának határidejéül 1920 szeptember hó 26-ik napját tűzzük ki. A választás a hivatalos szavazólapokkal és hivatalos borítékokkal titkosan történik. Más szavazólappal szavazni nem lehet, ellenben mindenkinek jogában áll bármely egyesületi tagra leszavazni. Budapest, 1920 szeptember 6. __________ A választmány. Megállapodás, mely egyrészről a Budapesti Grafikai- és Rokoniparosok Főnökeegyesülete, másrészről könyvnyomdái, továbbá a betű- és tömörítő- a munkásság szakszervezete között az alulírott napon köttetett: 1. A munkafegyelem, a rend és a Pontosság az üzemekben lelkiismeretesen betartandó. Az ipar és az ebben élők létfentartásának biztosíthatása érdekében elkerülhetetlenül szükséges, hogy az üzemekben a munka az eddiginél gazdaságosabbá, a termelés fokozottabbá tétessék, miért is a főnökegyesület és a szakszervezet, mint szerződő felek nyomatékosan fölhívják a munkásságot úgy a bérszabályzat, mint az alábbi rendelkezések pontos betartására: a) minden szakmunkás, munkásnő és segédmunkás kötelessége, hogy munkáját szorgalommal végezze; b) a teljes munkaidőt mindenkinek munkával kell kitöltenie; nem szabad tehát a munkát későn kezdeni vagy korábban abbahagyni Nincs helye annak, hogy a munkaidő alatt bárki is magánmunkával foglalkozzék, regényt vagy újságot olvasson, úgyszintén tilos a munkaidő teljes befejezése előtt a mosakodás vagy egyéb eltávozási készülődés. 2. A gépmesterek kötelesek a bérszabályzatban előírt gépmennyiséget — az üzem kívánsága szerint — olyan módon is kezelni, hogy fölváltva az üzem által kijelölendő gépeken dolgoznak, vagyis egyik gépről szükség szerint másikra mennek át (azonban egyidőben a bérszabályzatban megengedett gépmennyiségnél többet semmi esetre nem kezelhetnek), kötelesek továbbá a bérszabályzatnak a második gyorssajtó kezelésére vonatkozó 177. pontjában foglalt rendelkezésnek és végül az összedolgozásra vonatkozó 186. pont rendelkezéseinek lelkiismeretesen eleget tenni. Ha a gépmester azért különórázik, mert a gépen egyenget, minikiaisnot ott tartani neon kell. 3. Ha valamely napilapnál olyan késői időpontban jön hirdetés, amikor már a hirdetésszedők eltávoztak, az ilyen alapszedők által szedendő hirdetésül vagy gyászjelentésért az ezek szedési munkájában részt nem vett hirdetésszedőknek sem kárpótlás, sem különóradíj nem jár. A munkásnők kötelesek fölváltva is azokon a gépeken dolgozni, amelyeket részükre az üzem esetről-esetre kijelöl, vagyis tartoznak egyik gépről a másikra átmenni, ha ezt a gazdaságosabb munkabeosztás úgy kívánja. A munkásnők, amennyiben berakással, illetőleg kirakással nem foglalkoztathatók, kötelesek az üzem kívánságára bármilyen a szakmához tartozó munkát, mint például papírleszámolást, vágást, hajtogatást, préselést, be- és kilövést, lyukasztást, csomagolást stb. elvégezni. _ Papírfölállitásnál kötelesek a munkásnők legalább 1000 ivet a gép berakóa aztaMna föltenni. 5. A segédmunkások kötelesek az üzem rendelkezése szerint fölváltva is bármely gépnél munkálkodni és a bérszabályzat 4. pontja értelmében tartoznak úgy az üzemhez tartozó, mint az üzemen kívüli minden üzleti munkát lelkiismeretesen elvégezni. 6. A bizalmi egyénektől elvárják a szerződő felek, miszerint lelkiismeretes pártatlansággal működjenek közre azon, hogy az 1—5. pontokban foglalt határozmányok mindenütt érvényre jussanak. 7. A rövidített munkaidő bevezetése tekintetek6rt egyes üzemek és személyzeteik között a bérszabályzat rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával létesített külön megállapodások érvénytelenek. Mindaddig, míg erre nézve a főnökegyesület és a szakszervezet között meg,állapodás nem jön létre, a rövidített munkaidő nincs megengedve. Azokban az üzemekben, amely akiben ez idő szerint rövidített munkaidő van vezetve, ez legkésőbben a folyó évi október 4-én kezdődő héttől kezdve megszüntetendő. .?•. A munkásságnak eddig nyújtott fix összegű kúton pótlék tételei f ölemelte tank és pedig: a) az összes szakmunkások részére — az éjjel dolgozó lapmunkások és az I. és H. éves újonnan fölszabadultak kivételével _ heti 60.— koronával; b) a napilapoknál alkalmazott éjjel dolgozó szakmunkások részére 80.— koronáival; és újonnan fölszabadultaknál, ha a fölszabadulásuktól számított egy év még nem telt el, heti 36.— koronával; d) újonnan fölszabadultaknál, ha a fölszabadulásuktól számított egy év már letelt, de a másodikat még nem töltötték be, heti 15.— koronával; e) az összes munkásnők részére heti 30.— koronával; f) a segédmunkások részére heti 36.— koronával; .g L,dr azzaj.évi szeptember ti-umiM 11-ikéig terjedő héttől kezdve (tehát első kifizetés szeptember 11-én) az eddigi különpótlék helyett az alább megjelölt magasabb heti pótlékban részesül a munkásság: Szakmunkások: a) Újonnan fölszabadultak, ha a fölszabadulásuktól számított egy év még le nem telt ------1----------------------b) Újonnan fölszabadultak, ha a fölszabadulásuktól számított egy év már letelt, de a másodikat még nem töltötték be-------------------------------------c) A bezárólag 140 koronáig terjedő alapbéreknél----------------------------1851— K d) A 141 koronától bezárólag 145 koronáig terjedő alapbéreknél---------180— K e) A 146 korona és ennél magasabb alapbéreknél-------------------------------1751.— K 1) Számolószedőknél tekintet nélkül keresetükre-------------------------------JSOL__K g) Azon szakmunkásoknál, akiknek foglalkozási ágazatukra a bérszabályzat heti 144 korona vagy ennél magasabb bérminimumot szab meg —------. h) Napilapoknál alkalmazott, éjjel dolgozó szakmunkások___________ Az összes munkásnők —---------— A segédmunkások-------------—___ A napilapoknál alkalmazott, éjjel dolgozó segédmunkások--------------------?■ A különórák alapszámítása és maximumai változatlanok maradnak, azonban az ezekre eddig fizetett 137%% pótlék helyett az 1920. évi 6-tól 11-ig terjedő héttől kezdve 165% pótlék fizetendő. Budapest, 1920 szeptember 13. A Megállapodás 2. pontja nem változtatja meg azt az állapotot, hogy minden gépmesternek a beosztott gépei vannak, amelyeken rendszerint dolgozik. A jelenlegi Megállapodás 2. pontja azt jelenti, hogy az esetben, ha egy üzemen kvül helyezett gép valamelyik munka elvégzésére alkalmasabb, mint a beosztott gép, hogy ez munkásrészről ne essék Mfogás alá és a szóban levő munkát a gépmester az egyébként üzemen kívül helyezett gépen végezze el. Azonban addig, amíg a gépmester beosztott gépei üzemben vannak, más gépen semmiféle munkát nem végezhet. A Megállapodás 3. pontja azt jelenti, hogyha a hirdetésszedőknek a nyomdából való eltávozásuk után érkezik hirdetés és azt a lapszedők szedik ki, ezért a távollevő hirdetésszedők fizetést nem igényelhetnek. Ebből azonban rendszert csavarln nem lehet. Alapodás A. poIA?a hgy értelmezendő, hogy azokban az üzemekben, amelyekben a munka, annyira megcsappant, hogy a személyzet eaida szerintti létszáma következtében Min^ek közé sorozhattók, tartoznak a munkásndk a Megállapodás értelmében szükség szerű»611 is dolgozni ,és asztali munkát ViPgy^v.m v 111, K 140,— K 1811,— K m— K 93.— K 111— K 128.— K