Typographia, 1920 (52. évfolyam, 1-53. szám)

1920-09-17 / 38. szám

Budapest, 1920 szeptember 17 ötvenkettedik évfolyam A MAGYARORSZÁGI KÖNYVNYOMDÁSZOK ÉS BETŰÖNTŐK EGYESÜLETEINEK HIVATALOS SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KÖZLÖNYE élífs'koroníľ eS £ BUDAPEST, Víz, BÉRKOCSIS­ UTCA lľszAM^ gKe­zíratok adatak vissza, Hirdető­­szám­ára 1 korona. Telefon: József 1­33 FÉLEMELET, 4. AJTÓ, GUTENBERG-OTTHON szek­Tľz?mA 38. szám­ MEGHÍVÓ. A Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntőt Segélyző­ Egyesülete rendes KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉSÉT 1920 október 31-én és november 1-én délelőtt 9 órakor saját helyiségében (Budapest, VIII. Kölcsey­ utca 2. szám, félemelet) fogja megtar­tani, amelyre a­­ küldötteket tisztelettel meg­hívja Budapest, 1920 szeptember 6 a választmány.­­ Az összevont évi mérlegek előterjesztése és a fel­ügyelőbizottság jelentése alapján a fröd­­mentvény megadása 2. Két jegyzőkönyv hitelesítő és hat jelölő­­bizottsági tag választása a választmány, a fel­­ü­gyel­őbizotts­ág és négy választott bírósági ülnök jelölésére. 3. A választmány által szükségkép elrendelt tagdíj- és segélyfelemelés utólagos bejelentése és jóváhagyása 4. A Magyarországi Könyvnyomdászok Szak­­egyesülete beolvadásának eldöntése. 5. Az alapszabályok módosítása. 6. Az új választmány felhatalmazása a ki­válni kényszerült tagcsoportok likvidációja tárgyában. 7. Indítványok. (Alapszabályok 43. §-a.) 8. Kérelmek. Megjegyzés. Indítványokat a közgyűlésre csak a választmány, a felügyelőbizottság vagy egyes kerületek nyújthatnak be. A kerületek azonban legalább négy héttel a közgyűlés előtt a választmány utján. Választási eljárás a közgyűlési küldöttek m­álasztásánál. A közgyűlési küldöttek a nyomdai bizalm­i férfiak által összeállított hivatalos jelöltnévsor alapján és az egyesü­let által kibocsátott hivatalos szavazólappal nyomdán­ként­ titkos szavazással választandók. A küldött jelölőbizottságot 42 nappal a közgyűlés előtt Budapesten az egyesület elnöke vagy helyettese, vidéken a kerületi bizottság elnöke hívja egybe. A jelölőbizottság­ban csak a nyomdaszemélyzet bizalmi egyéne vehet részt és az ülés megkezdése előtt ezen minőségét az elnöknél hitelesen igazolni tartozik. A bizalmi egyén a nyomda személyzete által választandó. A választásról szóló Jegyző­könyv az illetőnek igazolásul szolgál. Minden 25 tag után egy bizalmi egyén választható. A jelölőbizottság annak konstatálása után, hogy a helybeli nyomdák kik által van­nak képviselve, megalakul és elnököt, jegyzőt és két jegyzőkönyvhitelesítőt választ. Az értekezlet valamely tagja által ajánlott küldöttjelölt fölött — amennyiben ezt egy bizalmi egyén óhajtja — szavazással kell dönteni. Az ülés végén megállapított jelöltnévsor Budapesten az egyesület, a választókerületekben a kerületi bizottság elnö­kének kézbesítendő. A hivatalos szavazólapokat és borí­tékokat a kerületek részére a központi választmány küldi meg, melyekre az ottani jelölőbizottság által ajánlott köz­gyűlési küldöttjelölt vagy jelöltek névsora rányomandók. A hivatalos szavazólapok szétküldéséről az egyesület elnöke, a kerületekben a kerületi bizottság elnöke intéz­kedik. A küldöttválasztásra beérkezett szavazatok számát a küldöttjelölő ülésen a bizalmi egyének sorából választott 3—15 tagból álló szavazatszámláló bizottság állapítja meg. A szavazatszámláló bizottság az eredményt jegyzőkönyvbe foglalja és ezt a jegyzőkönyvet az egyesület elnökének, a kerületekben a kerületi bizottság elnökének kézbesíti. A jegyzőkönyvet az összes jelenvolt szavazatszámlálók alá­írják. A küldöttek megválasztására vonatkozó hirdetményt 56 nappal a­­ közgyűlés előtt a kerületenként választandó kül­döttek számának és a szavazás határidejének megállapí­tása mellett az egyesület választmánya bocsátja ki és azt a Typographiában kétszer le közölteti. A választást minden kerületi székhely (választókerület) kü­lön-külön oly módon hajtja végre, hogy a kerületében levő minden 100 tag után egy küldöttet választ. (Az egyes városok, melyek a köz­­ponthoz­ tartoznak, körzetenként választanak.) A taglét­szám hivatalos megállapításánál az utolsó heti leszámolás irányadó. A vidéki megválasztott küldöttek névsora 21 nap­pal a közgyűlést megelőzőleg, a lakcím feltüntetése mel­lett, az egyesület választmányának a szavazatszedő bizott­ság jegyzőkönyvével együtt beküldendő. A küldöttek útiköltségét, élelmezési és m­unkapótlékát a közgyűlés állapítja meg. Hódmezővásárhelyi választási központ (Czutor Ede, Szegfű­ utca 6): Békéscsaba, Gyoma, Szentes, Békéscyála, Mezőtúr Orosháza. Együttesen 1 küldöttet választanak. Szegedi választási központ (Sperlák Adolf, Ősz­ utca 11): Kecskemét, délegyháza, Cegléd. Együttesen 2 küldöttet választanak. Miskolci választási központ (Führer Béla, Széchenyi­­utca 29): Eger, Balassagyarmat. Együttesen 1 küldöttet választanak. Soproni választási központ (Tremmel Mihály, Balfi­ utca 16): Szombathely, Magyaróvár, Pápa. Együttesen 1 kül­döttet választanak. Győri választási központ (Polgár József, Vasúti­ utca 10): Veszprém, Esztergom, Szekszárd, Székesfehérvár. Együt­tesen 1 küldöttet választanak. Debreceni választási központ (Borza Lajos, Városi nyomda): Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Sárospatak. Együt­tesen 1 küldöttet választanak. Kaposvári választási központ (Bráz Zsigmond, Kanizsai­­utca 19): Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Keszthely, Dombóvár. Együttesen 1 küldöttet választanak. A kisebb, 1—5 tagot számláló városok a hozzájuk leg­közelebb eső választási központtal szavaznak. Az itt meg­nevezett városok a választási központtal lépjenek érint­kezésbe, a szavazólapokat is az küldi meg részükre. Napirend: ÉRTESÍTÉS. A Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntőik Segélyző­ Egyesületének qységes tag­jait értesítjük, hogy a KÖZGYŰLÉSI KÜLDÖTTEK választásának határidejéül 1920 szeptember hó 26-ik napját tűzzük ki. A választás a hivata­los szavazólapokkal és hivatalos boríték­okkal titkosan történik. Más szavazólappal szavazni nem lehet, ellenben mindenkinek jogában áll bármely egyesületi tagra leszavazni. Budapest, 1920 szeptember 6. __________ A választmány. Megállapodás, mely egyrészről a Budapesti Grafikai- és Ro­­koniparosok Főnökeegyesülete, másrészről könyvnyomdái, továbbá a betű- és tömörítő- a munkásság szakszervezete között az alulírott napon köttetett: 1. A munkafegyelem, a rend és a Pontosság az üzemekben lelkiismeretesen betartandó. Az ipar és az ebben élők létfentartásának biztosít­­hatása­ érdekében elkerülhetetlenül szükséges, hogy az üzemekben a munka az eddiginél gazda­ságosabbá, a termelés fokozottabb­á tétessék, miért is a főnökegyesület és a szakszervezet, mint szerződő felek nyomatékosan fölhívják a munkásságot úgy a bérszabályzat, mint az alábbi rendelkezések pontos betartására: a) minden szakmunkás, munkásnő és segéd­munkás kötelessége, hogy munkáját szorgalom­mal végezze; b) a teljes munkaidőt mindenkinek munkával kell kitöltenie; nem szabad tehát a munkát későn kezdeni vagy korábban abbahagyni Nincs helye annak, hogy a mun­kaid­ő alatt bárki is magánmunkával foglalkozzék, regényt vagy újságot olvasson, úgyszintén tilos a munkaidő teljes befejezése előtt a mosakodás vagy egyéb eltávozási készülődés. 2. A gépmesterek kötelesek a bérszabályzat­ban előírt gépmennyiséget — az üzem kíván­sága szerint — olyan módon is kezelni, hogy fölváltva az üzem által kijelölendő gépeken dolgoznak, vagyis egyik gépről szükség szerint másikra mennek át (azonban egyidőben a bér­­szabályzatban megengedett gépmennyiségnél többet semmi esetre nem kezelhetnek), kötele­sek továbbá a bér­szabályzatnak a második gyorssajtó kezelésére vonatkozó 177. pontjában foglalt rendelkezésnek és végül az összedolgo­zásra vonatkozó 186. pont rendelkezéseinek lelkiismeretesen eleget tenni. Ha a gépmester azért különórázik, mert a gé­pen egyenget, minikiaisnot ott tartani neon kell. 3. Ha valamely napilapnál olyan késői idő­pontban jön hirdetés, amikor már a hirdetés­­szedők eltávoztak, az ilyen a­lapszedők által szedendő hirdetésül vagy gyászjelentésért az ezek szedési munkájában részt nem vett hirdetésszedőknek sem kárpótlás, sem külön­­óradíj nem jár.­­ A munkásnők kötelesek fölváltva is azokon a gépeken dolgozni, amelyeket részükre az üzem esetről-esetre kijelöl, vagyis tartoznak egyik gépről a másikra átmenni, ha ezt a gaz­daságosabb munkabeosztás úgy kívánja. A munkásnők, amennyiben berakással, illető­leg kirakással nem­ foglalkoztathatók, kötelesek az üzem kívánságára bármilyen a szakmához tartozó munkát, mint például papírleszámolást, vágást, hajtogatást, préselést, be- és kilövést, lyukasztást, csomagolást stb. elvégezni. _ Papírfölállitásnál kötelesek a mun­kásn­ők leg­alább 1000 ivet a gép berakóa aztaMna föltenni. 5. A segédmunkások kötelesek az üzem ren­delkezése szerint fölváltva is bármely gépnél munkálkodni és a bérszabályzat 4. pontja értel­mében tartoznak úgy az üzemhez tartozó, mint az üzemen kívüli minden üzleti munkát lelki­­ismeretesen elvégezni. 6. A bizalmi egyénektől elvárják a szerződő felek, miszerint lelkiismeretes pártatlansággal működjenek közre azon, hogy az 1—5. pontok­ban foglalt határozmányok mindenütt érvényre jussanak. 7. A rövidített munkaidő bevezetése tekinte­tek6rt egyes üzemek és személyzeteik között a bérszabályzat rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával létesített­­ külön megállapodások érvénytelenek. Mindaddig, míg erre nézve a főnökegyesület és a szakszervezet között meg­,­állapodás nem jön létre, a rövidített munkaidő nincs megengedve. Azokban az üzemekben, amely akiben ez idő szerint rövidített munkaidő v­an vezetve, ez legkésőbben a folyó évi október 4-én kezdődő héttől kezdve megszün­tetendő. .?•. A munkásságnak eddig nyújtott fix összegű kúton pótlék tételei f ö­leme­l­te tank és pedig: a) az összes szakmunkások részére — az éjjel dolgozó lapmunkások és az I. és H. éves újon­nan fölszabadultak kivételével _ heti 60.— koronával; b) a napilapoknál alkalmazott éjjel dolgozó szakmunkások­ részére 80.— koronáival; és újonnan fölszabadultaknál, h­a a föl­szaba­dulásuktól számított egy é­v még nem telt el, heti 36.— koronával; d) újonnan fölszabadultaknál, ha a fölszaba­dul­ásuktól számított egy év már letelt, de a má­sodikat még nem töltötték be, heti 15.— koro­nával; e) az összes munkásnők részére heti 30.— koro­­­nával; f) a segédmunkások részére heti 36.— koro­nával; .g L,dr az­zaj.­évi szeptember ti-umiM 11-ikéig terjedő héttől kezdve (tehát első kifize­tés szeptember 11-én) az eddigi különpótlék he­lyett az alább megjelölt magasabb heti pótlék­ban részesül a munkásság: Szakmunkások: a) Újonnan föl­szabadulta­k, ha a föl­szabadulásuktól számított egy év még le nem telt ------1---------­-------------­b) Újonnan fölszabadultak, ha a föl­szabadulásuktól számított egy év már letelt, de a másodikat még nem töltöt­ték be-------------------------------------­c) A bezárólag 140 koronáig terjedő alapbéreknél----------------------------1851— K d) A 141 koronától bezárólag 145 koronáig terjedő alapbéreknél---------180— K e) A 146 korona és ennél magasabb alapbéreknél-------------------------------1751.— K 1) Számolószedőknél tekintet nélkül keresetükre-------------------------------JSOL__K g) Azon szakmunkásoknál, akiknek foglalkozási ágazatukra a bérszabály­­zat heti 144 korona vagy ennél maga­sabb bérminimumot szab meg —------. h) Napilapoknál alkalmazott, éjjel dolgozó szakmunkások___________ Az összes munkásnők —---------— A segédmunkások-------------—___ A napilapoknál alkalmazott, éjjel dolgozó segédmunkások--------------------­?■ A különórák alapszámítása és maximuma­i változatlanok maradnak, azonban az ezekre eddig fizetett 137%% pótlék helyett az 1920. évi 6-tól 11-ig terjedő héttől kezdve 165% pótlék fizetendő. Budapest, 1920 szeptember 13. A Megállapodás 2. pontja nem változtatja meg azt az állapotot, hogy minden gépmester­nek­ a beosztott gépei vannak, amelyeken rend­­szerint dolgozik. A jelenlegi Megállapodás 2. pontja azt jelenti, hogy az esetben, ha egy üzemen kvül helyezett gép valamelyik munka elvégzésére alkalmasabb, mint a beosztott gép, hogy ez munkásrészről ne essék Mfogás alá és a szóban levő munkát a gépmester az egyéb­ként üzemen kívül helyezett gépen végezze el. Azonban addig, amíg a gépmester beosztott gépei üzem­ben vannak, más gépen semmiféle munkát nem végezhet. A Megállapodás 3. pontja azt jelenti, hogyha a­ hirdetésszedők­nek a nyomdából való eltávo­zásuk után érkezik hirdetés és azt a lapszedők szedik ki, ezért a távollevő hirdetésszedők fize­tést nem igényelhetnek. Ebből azonban rend­­­szert csavarln­­ nem lehet. Alapodás A. poIA?a hgy értelmezendő, hogy azokban az üzemekben, amelyekben a munka, annyira­­ megcsappant, hogy a személy­zet eaida szerintti létszáma következtében Mi­­n^ek közé sorozhattók, tartoznak a munkás­­ndk a Megállapodás értelmében szükség sze­­rű»611 is dolgozni ,és asztali munkát ViPgy^v.m v 111,­ K 140,— K 1811,— K m— K 93.— K 111— K 128.— K

Next