Udvarhelyi Híradó, 2000. február (11. évfolyam, 9-17. szám)

2000-02-10 / 12. szám

8 A kutya a tűzoltók segítségét kérte A rendőrség, a tűzoltóság és a mentők is kivonultak, amikor a sziléziai Zabrzéban valaki telefo­non riasztotta a mentőket. A disz­pécser azt gondolta, hogy a se­gélykérőnek éppen csak annyi ereje volt, hogy feltárcsázza a mentőket. Azonnal kiderítette a tárcsázó telefonszámát és címét. A helyszínre kiszálltak a mentők, tűzoltók, rendőrök. Mivel a tűzol­tóknak nem volt akkora létrájuk, amellyel elérték volna a hetedik emeletet, betörték az ajtót. A la­kásból egy kutya szaladt ki - fe­szült hólyaggal -, és miután „megkönnyebbült" a folyosón, csendben visszaosont. A mentők szóvivője szerint az történhetett, hogy a négylábú véletlenül rálé­pett a telefonra, és megnyomta a kilences gombot­­ épp háromszor, s így sikerült kihívnia a mentőket. Gyilkos a Szerda, darálónap szerzője A hollandiai Groningenben a hét végén letartóztattak egy írót, mert kilenc évvel ezelőtt nagy valószí­nűséggel meggyilkolta feleségét, az esetet eltűnésként bejelentette, majd az eltűnésről­­ árulkodó részletektől sem mentes­­ regényt írt. A ma 62 éves Richard Klinkhamer feltevések szerint 1991-ben követte el tettét. Negy­venhárom évesen, rejtélyes körül­mények között eltűnt feleségének csontjait most találták meg idő­közben eladott, Groningen kör­nyéki házuk kertjében, kilétét egy­értelműen azonosították. Klinkhamert amszterdami új ott­honában tartóztatták le, de egy­előre nem ismerte be a gyilkossá­got. A De Telegraaf kiderítette, hogy Klinkhamer alig egy évvel az eset után könyvet írt az asszony eltűnéséről Szerda, darálónap (Woensdag gehaktdag) címmel. MTI ■ Átok ül a bukaresti Bo­tanikai Múzeum gyűjtemé­nyein - állítja dr. Gheorghe Nedelcu, az in­tézmény vezetője a România Liberă riporteré­nek nyilatkozva ■ A Dimitrie Brândză által 1882-ben alapított gyűjte­mény többször károsodot már ■ Minden nagyobb földrengéskor (pl. 1940- ben) értékes kiállított tár­gyak mentek tönkre . 1944. április 4-én bomba­találat érte, amely szinte teljesen elpusztította a herbáriumot, a közel 800.000 fajt magába fogla­ló növénygyűjteményt. Az utóbbi hónapokban többször betörtek a Botanikus Kertbe, és a hozzá tartozó Botanikai Múzeum­ba. Bár őrző-védő szolgálatot szer­ződtettek, a múlt év november 17-i betöréskor ötmillió lejes kár kelet­kezett, egy műhelyt fosztottak ki. Az ügynökség, amelynek alkalmazotta­it szerződtették, meg kellett volna hogy térítse a kárt a szerződésben foglaltak szerint. Abba is belemen­tek, hogy a visszafizetés részletek­ben történjen, de az őrző-védő cég ebbe sem egyezett bele, és nem fi­­­zettek. December 7-től pedig az al­kalmazottaik nem teljesítettek szol­gálatot. Karácsony utáni vasárnapon dr. Gheorghe Mohan kutató- dolgozó­­szobájának ablakán át másztak be ismeretlen tettesek. Szétszórták a könyveket és elvittek egy fényképe­zőgépet. Január 13-ára virradólag egy ajtót feltörve jutottak be a Bota­nikai Múzeum épületébe a tettesek, akik - úgy tűnik - egy aranyérmet kerestek, amelyet a múzeum 1956- bar­ kapott az erfurti nemzetközi vi­lágversenyen. Ezenkívül még elvit­tek két, nyakláncon viselhető perui istenszobrocskát. Az aranyérem - a tolvajok ezt nem tudhatták - nem aranyból készült... A bukaresti Botanikai Múzeum a világ legnagyobb ilyen intézményei közé tartozik. A különböző élőhe­lyek bemutatásával - egyébként ez­zel is az elsők közé tartozik - kivív­ta nemcsak a látogatók csodálatát, hanem a hasonló intézmények (London, Moszkva, Peking stb.) szakembereinek elismerését is. Gheorghe Nedelcu intézményveze­tő hisz abban, hogy átok ül a gyűj­teményeken. A több mint ötezer, Angiolina Santocone által készített növényáb­rázolást, valamint a szárított vagy más módon tartósított gyümölcsö­ket, magvakat most már jobb körül­mények között tárolják, T. Marines­­cunak, az egyetem egyik hivatalno­kának köszönhetően. Szőnyegeket, függönyöket adott az intézmény­nek, ezekkel jobban tudják védeni a gyűjteményeket és a kiállítások anyagát az erős fénytől, meg a hirte­len hőmérsékletváltozásoktól. A szőnyegek egy részét is ellopták... A rendőrség nem tud állandó őrséget biztosítani, csak éjszakai járőrözést a környéken. Talán végső megoldás a gondokra, hogy az egyetem tíz őrt fog biztosítani. (P. B. A.) ■ Pataky Attila huszonkét évig élt boldog házasság­ban Mártával, első feleségé­vel ■ Válásukkor fiuk, Gerő épp érettségizett ■ Apa és fia számára nem volt kön­nyű az elszakadás ■ Né­hány nehéz évet át kellett vészelniük ahhoz, hogy megint minden rendben legyen, s újra egymásra találjanak. „El sem tudtam volna viselni az elmúlt néhány év viszontagságait, ha elvesztettem volna fiam szere­­tetét. Annak ellenére, hogy elvál­tam, soha nem fenyegetett az a ve­szély, hogy a fiam elh­idegül­jön tő­lem. Legföljebb volt idő, amikor kevesebbet voltunk együtt. Ma megint gyakrabban látjuk egymást, ha nem is minden áldott nap." Egy élet, egy feleség? Pataky Attilának nem csak Gprővel, de Mártával is jó a kap­csolata. „Annak idején úgy indul­tam neki a házasságnak, mint min­denki más: egy élet, egy család, de a sorsom másként alakult. Hu­szonkét év után mégis elváltunk, de azóta sem mondtam soha sehol egyetlen rossz szót sem erről az időszakról. A sors ajándékának te­kintem, hogy Márta és Gerő jóban­­rosszban kitartottak mellettem. Szeretném azt hinni, hogy ez így is marad, amíg csak élek. Azt hi­szem, a fiamhoz való kötődés alapját aznap sikerült lerakni, ami­kor feleségem és az anyósom ha­zahozták őt szülés után. Akkori­ban még szóba sem jöhetett az „apás" szülés, így én akkor láttam először. A feleségem az izgalomtól egyszerűen nem merte megfürdet­ni a picit, így aztán­­ mit volt mit tenni­­ én, a papa fogtam a gyere­ket, s dobogó szívvel beletettem a fürdőkádba. Persze, ahogy kell, a tarkóját és a popsiját fogva életé­ben először megfürdettem. Sosem felejtem el azt a mosolyt, ami ak­kor megjelent Gerő fiam arcocská­ja­ „Kamaszkoromban ritkán láttam aput” „Kiskorában sokáig nagyon has­fájós volt. Ilyenkor fogtam, beültet­tem a Zsigulinkba és irány a Bükk. Jó egy óra kocsikázás mindig meg­tette a kívánt hatást, Gerő megnyu­godott, s elaludt." Udo Átkelni str­k­ó, 1000. fetMuse 10., kütötték Pataky Attilának nem szokatlan, ha élete gáljából kettőt lát A kisfiú négyéves volt az első Ed­­da-lemez megjelenésekor. Azóta kerek húsz év telt el, és lassan ér­kezik a 25. Edda-album. Gerő ma ékszerész, saját üzlete van Buda­pesten a Római-parton. Sohasem akart zenész lenni, mindig a ma­nuális dolgok érdekelték. „Tanul­tam egy ideig ugyan zongorázni és gitározni - meséli -, de apám nagy bánatára nem akartam folytatni az ő útját. Inkább kitanultam az ötvös szakmát. Amúgy is inkább zárkó­zott, magamba forduló alkat va­gyok. Imádok például horgászni, ez a hobbim apám számára felfog­hatatlan. Nem tudja elképzelni, hogy lehet akár órákat is egy hely­ben ülni. Otthon több akváriu­mom is van, sőt a boltunkban is. Ha ideges vagyok, csak nézem egy ideig a halakat és tökéletesen meg­nyugszom. Ha belegondolok, egész kamaszkoromban ritkán láttam az aput. Hétköznapokon edzésre jár­tam, s persze amint engedtek, es­ténként a haverokkal mászkáltam. Hétvégeken pedig szinte mindig koncerteztek, turnéztak valahol, bár az igaz, hogy rengeteg Eddá­iés lépésen ott voltam én is. Később pedig, amikor apu Norvégiában zenélt egy évig, meglátogattuk anyuval. Akkor jártam először Nyugaton. Elképesztő volt min­den, ráadásul akkor láttam életem­ben először a tengert." Manapság Gerő szinte állandó tagja az Edda csapatának. Leg­utóbb, a felvidéki és az erdélyi tur­nén ő maga árulta a különböző eddás ajándékokat, ereklyéket. Két feleség Nagyot néztek azok, akik megpil­lantották Attilát, oldalán jelenlegi feleségével és annak hasonmásá­val. A sztár számára azonban nem szokatlan, hogy élete párjából oly­kor kettőt lát. Tudja, hogy ez nem az a kettőslátás, amit mondjuk a túlzott alkoholfogyasztásnak kö­szönhet az ember. Attila kilenc évvel ezelőtt, Har­kányban, egy Edda-koncerten is­merkedett meg az ikerpárral. A 16 éves lányok hoszteszként vettek részt a koncerten. Az Edda éneke­sének elég volt egy pillantás, hogy rájöjjön: élete nagy szerelmével találkozott. Igen ám, de melyikkel? Melyik lány az igazi, hisz mind a kettő nem lehet, a hasonlóság elle­nére sem. „Semmi komoly nem történt ezen az első találkozón - meséli Pataky. - Addig ügyeskedtem, amíg sike­rült Beácska karját végigsimíta­nom. Az a kisugárzás, amit abban a pillanatban éreztem, meggyőzött arról, hogy ő az igazi." A két testvér őszintén szereti egy­mást, szívesen vannak együtt ott­hon is. Megesett, hogy Attila nem tudta, sógornője náluk alszik. Ké­sőn ért haza, s látta, felesége nem az emeleti hálószobában, hanem a nappaliban ágyazott meg. Gon­dolta, a nyári meleg miatt esett így. Befeküdt az asszony mellé, ám nemsokára kiderült, hogy nem Be­át, hanem Editet tartja karjaiban. Természetesen még időben rájött a cserére. A lányok kamaszkoruk­ban gyakran kihasználták hasonló­ságukat. Volt, hogy az iskolában Bea felelt Edit helyett és fordít­­va.Tizenéves korukig szüleik egy­forma ruhában járatták őket. A kö­zépiskolában ráuntak erre a módi­ra, ám manapság szívesen vesznek fel hasonló holmikat. Ennek Attila látja legnagyobb kárát, hiszen ha a lányok meglátnak valamit, rögtön kettőt vezetnek vele, így feleségét és­ sógornőjét is ő öltözteti. De azt mondja, amíg megteheti, igazán nem bánja. (7.­­.) Vadon nőtt gyöngyvirágok Szépségverseny a gyermekotthonban ■ Érdekes rendezvény színhelye volt a székelykeresz­­­túri Zeyk Domokos Nevelőotthon február 3-án: a több mint 43 éves múlttal rendelkező intézetben megren­dezték az első nagyszabású szépségversenyt. A versenyt megelőző napokban egy kis lelkes csoport Balázs Csaba (az intézet posztlíceumos növendéke) vezetésével készítette elő a ren­dezvényt. Délután a nevelőotthon tornatermében az intézet több mint 430 nö­vendékének döntő többsége izgatottan várta a verseny megkezdését. 11 leány nevezett be, sorra háromféle öltözetben (hétköznapi, sport­öltözet és estélyi ruha), megfelelő zenei kíséret mellett kellett felvo­nulniuk a Fodor Sándor vezette zsűri, no meg a nagyszámú nézőkö­zönség előtt. A háromszori bevonulás után mindegyik versenyző egy általa választott dalt énekelt, próbált felelni egy általános műveltségi kérdésre, majd a szíve választottjával különböző táncokat lejtett. A tombolatárgyakat és a versenyzők díjazását nagyrészt az intézet igazgatósága biztosította, de besegítettek anyagilag az itt tevékenyke­dő német ifjak is (az alapítványuk pénzéből). Díjakat kapott: I. Nyisztor Zsuzsa, II. Horváth Anna, III. Grebener Ju­dit. (László Miklós)

Next