Udvarhelyi Híradó, 2000. február (11. évfolyam, 9-17. szám)
2000-02-10 / 12. szám
IY dse X-i'8 rev Tik Szigorúan őrzik a hét magyar páholy tagnévsorát ■ Egy angol tartományi szabadkőműves-páholy videofilmet tett fel magáról az internetre ■ Ez csak azokat döbbentette meg, akik annyit tudnak a mozgalomról: évszázadokon át üldözték őket titkos és misztikus tevékenységük miatt ■ Őri János, a magyarországi Szimbolikus Nagypáholy nagymestere beszélt a szabadkőművesek szokásairól, köztük az eddig titkosnak mondott tagfelvételi procedúráról is. A nagymester csak azokról a részletekről nem szólhat továbbra sem, amelyek a tagok összetartozását és a hagyományok tiszteletét erősíti. Ilyen például az, hogy kik a jelenlegi szabadkőművesek, és hogy pontosan hogyan is zajlik a beavatási szertartás. A legendákkal ellentétben a szabadkőművesség nem titkos társaság. Demokratikus országokban címe a telefonkönyvben megtalálható, nyílt rendezvényeit, könyvtárait bárki látogathatja. Hogy még ma is titok lengi körül, az annak köszönhető, hogy a szabadkőművesekről általában csak haláluk után derül ki: tagjai voltak valamelyik szervezeti egységnek, páholynak. Minden tag elmondhatja magáról, hogy szabadkőműves, de másokról nem - mondta Őri János, a magyarországi Szimbolikus Nagypáholy nagymestere. - Ennek oka, hogy még ma is előfordulhat: hátrány éri azt, aki nyíltan felvállalja a tagságot. Az Angliából 1717-ben indult mozgalom tagjait évszázadokon át üldözték. Tizenháromszor pápa átkozta ki őket, csak XXIII. János nem írta alá az erről szóló bullát. Lenin, Sztálin, Hitler és Ceauşescu uralma alatt koncentrációs tábor és bitófa várt rájuk. A Magyarországon 1749-ben alakult szabadkőművességet Kun Béla 1919-ben éppúgy betiltotta, mint rá egy évre Horthy Miklós vagy 1950-ben Kádár János akkori belügyminiszter. 1989 óta ismét legálisan működhetnek. A kenti herceg vezette Angol Nagypáholy már 7-8 éve meghirdette, hogy nyitottabbá válnak. Az internetre felrakott angol tartományi példát azonban nem kötelező követni - állítja a magyar nagymester. Őri Jánostól megtudhattuk: a Szimbolikus Nagypáholy négy budapesti, egy szegedi és egy-egy német, illetve angol nyelvű páholyt foglal magába. Taglétszámuk kevesebb mint félezer. Az újonnan felvettek egy évig inasként, majd legényként, illetve mesterként tevékenykednek". A páholyok vezetői a főmesterek, a nagypáholy vezetője pedig a nagymester. A betiltás előtti utolsó nagymester a székely mesemondó Benedek Elek fia, Marcell volt. Egy mester rangú ajánlónak felelősséget kell vállalnia a jelentkezőért. Például Kölcsey Ferencet Kazinczy Ferenc javasolta inasnak - sorolta a felvételi procedúra eddig titkos részleteit. - Utána három másik mester egyenként és négyszemközt elbeszélget a jelölttel, és véleményét - saját személyét titokban tartva - írásban közli a páholytagokkal. A tagok titkosan szavaznak a felvételről. Egy letakart urnába benyúlva fehér és fekete golyókkal szavaznak. A fehér valóban golyó alakú, a fekete azonban szögletes, így tapintásra tudják, melyik golyót adják tovább. Három fekete golyónál már elutasítják a jelentkezőt. Ha már felvettek valakit, akkor inásként is annyit ér a szavazata és a munkája, mint például a főmesteré vagy a nagymesteré. A páholyok önállóak, csak a főmesterek rendelkezhetnek felettük. Szabadkőművest csak ők vehetnek fel, de csak a nagymester emelhet óvást - indoklás nélkül - bárki felvétele ellen. A szabadkőművesekről hozzáférhető irodalomban a beavatási szertartásokról is olvashatók részletek. - Szertartásaink továbbra is titkosak, ám a Deák-féle kiegyezés óta nem sokat változtak - véli Őri János. - A felvételi rítust mindenkinek meg kell élnie, hogy áthassa a szabadkőművesség alapvető szellemisége. Régebben valóban ki kellett üríteni jelképesen a méregpoharat. A nagymesteri pecsétgyűrűben is benne van a „Memento mori", azaz „Emlékezz a halálra" jelmondat. A rituálét minden páholy saját alapszabálya szerint ír le pontosan, és a páholyok ragaszkodnak a hagyományokhoz. Csak jó hírű, szabad férfit fogadnak be A magyar szabadkőművesség múltja túlzás nélkül történelemformáló. Nekik köszönhető egyebek mellett az általános és titkos választójog, a jobbágyfelszabadítás, a földreform, az állam és az egyházak szétválasztása. Ők hozták létre a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elődjét, a Vakok Intézetét, az Önkéntes Mentőegyletet, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Szabadkőműves volt Kossuth Lajos, Klapka György, Liszt Ferenc, Ady Endre, Etekai Jenő, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Móra Ferenc, Márai Sándor... - Ma is a szellemi élet elitje alkotja a tagságot - mondta Őri János nagymester. - A felvételnél kikötés, hogy jó hírű szabad férfi, legyen a jelölt. Egymás között sem nemzeti-etnikai, sem társadalmi különbséget nem ismerünk. Nem törekszünk mindenáron kulturális, vagyoni vagy társadalmi rangú kiválóságok toborzására, de elutasításukra sem. Nem fogadjuk magunk közé embertelen politikai vagy filozófiai irányzatok hirdetőit, büntetett vagy botrányos előéletűeket. Távol tartjuk magunkat a napi politikától. Ezért nem kérünk állami támogatást sem, pedig például Angliában és Amerikában állami elismeréssel működnek a páholyok. A magyar szabadkőművesek a tagdíjakból tartják fenn magukat. -Azon dolgozunk, hogy ismét legyen Magyarországon a szó igazi értelmében vett polgárság. Ez ugyanis nem azonos az így-úgy felkapaszkodott újgazdagokkal - állítja a nagymester. - A polgár tudja, hogy jólétének biztosítéka, haez sem szenved az alapvető dolgok hiányától, akinek nem telik fényűzésre. Az igazi polgár alapítványokon vagy felajánlásokon keresztül segít rászoruló embertársain. A magyar szabadkőművesek ma két alapítványt működtetnek: egyet az elesett idős emberek támogatására, egyet pedig a vak és gyengénlátó fiatalok továbbtanulásának segítésére. A lovagrendektől és a céhektől örökölték szertartásaikat, jelképeiket. A szabadkőművesség az ókori testvériségektől és a középkori lovagrendektől örökölt szertartásaikat, a székesegyházakat építő kőműves céhektől pedig a jelképrendszerét. Ilyen például a Deák Ferenc-páholy emblémájában is szereplő körző, kalapács, vakolókanál, derékszög. Ez utóbbi a főmesterek jelképe is. A katedrális építésének módszereit féltett titokként őrizték a céhek, akik tényleges "kőműveseken kívül maguk közé fogadtak „spekulatív" kültagokat is. A dómok felépítése után a mesterség a háttérbe szorult, és előtérbe került az eszmeiség, amit a „spekulatív" kültagok, mai kifejezéssel értelmiségiek gyakoroltak. A misztikum növelése céljából saját időszámítást vezettek be - négyezer évet hozzáadtak a Gergely-naptár évéhez. Ma . nOOO-ot írnak. 1/ Motkattelyi -stú+bó, ZÓÓÓ. JÁ, Csütö UöU ^Ma«5 A2 ENV 7 Rhédey Claudia emlékezete Magyar vér folyik II. Erzsébet ereiben ■ A Székelyudvarhelytől kb. hetvenöt kilométerre lévő Erdőszentgyörgyön, a falu templomával szemben általános iskola áll ■ Az épület a Rhédey család egykori kastélya, II. Erzsébet szépanyjának szülőháza ■ A kastély régi fénye mára kissé megkopott . Bár a helyiek igyekeznek rendben tartani - az első emeleti előtér és a díszterem falfestményeit nemrég restaurálták az idő vasfoga, a pénztelenség kikezdte az épületet. A família történetéről Bartos Miklós, az iskola igazgatója készségesen ad felvilágosítást. A Rhédey egyike a legrégebbi nemesi családoknak. Aba Sámuel személyében e nemzetség még királyt is adott az országnak. Erdélybe a Habsburgokkal való viszályaik miatt telepedtek le, birtokot Bethlen Gábor fejedelemtől kaptak. Az erdőszentgyörgyi kastélyt 1807-ben Rhédey Claudia szülei építtették. Itt, a nyári rezidencián született a grófnő, 1812-ben. Fiatal lányként a korszellemnek megfelelően Claudia előszeretettel vett részt a bécsi bálokon. Egy alkalommal megismerkedett és beleszeretett a jó kiállású Württembergi Sándor hercegbe. Szerelmük viszontagságosan indult, mert a würtembergi királyság törvényei nem engedték, hogy a família hercegei rangon alul házasodjanak. Ezek után már Claudia édesapja is ellenezte a házasságot: milyen alapon titulálják rangon alulinak a családját, amikor ősei királyi leszármazottak elsőszülöttje, Mary Victoria, 1893- ban a walesi hercegnek, a későbbi V. György királynak esküdött örök hűséget. Az ő fiuk, VI. György király Marina görög hercegnővel kötött házasságából született Erzsébet, így Rhédey Claudia révén az angol királyi háznak magyar felmenői is vannak. Ezért mondható, hogy a királynő ereiben tizenhét százalékban magyar vér folyik. Erdőszentgyörgy lakói ápolják a grófnő emlékét. A református gyülekezet Rhédey Claudia emléktáblája alatt imádkozik. Templomuk falán áhítattal őrzik azt a fekete márványból faragott feliratot, amelyet a grófnő unokája, Mary Victoria walesi hercegnő adományozott a falunak. A helybéliek és a látogatók legnagyobb bánatára azonban az alagsorban nyugvó Claudia sírját nem lehet megnézni. A kriptát lezárták. Érckoporsóba tették Az apa halála után, 1835-ben mégis megtartották az esküvőt, annak ellenére, hogy Sándor ezzel kizárta utódait a trónöröklési jogokból. Házasságukból három gyermek született. Claudia újból várandós volt, amikor útnak indult, hogy meglátogassa Grazban hadgyakorlatozó férjét. Útközben azonban elvetélt, és orvosi ellátás híján belehalt a vérveszteségbe. Közel másfél hónapig tartott, míg a grófnőt érckoporsóban hazaszállították. Utolsó óhaja szerint szülőfalujában temették el. Egyik fiuk, Ferenc benősült az angol királyi családba, Mary Adelaide hercegnőt vette feleségül. E frigyel Nyakéke alapján azonosítanak a grófnőt Utoljára 1935-ben nyitották fel a kriptát, hogy meggyőződjenek róla, valóban ő nyugszik ott. Az azonosításban az a nyakék segített, amelyet a grófnő állandóan viselt, s amely az emlékházban álló szobron is látható. A templom szomszédságában található épületet 1994-es megnyitása óta rengetegen látogatják. A bukaresti angol nagykövet - a dokumentumok és a családfa alapján - szintén meggyőződhetett arról, hogy uralkodója majd' ötödrészt magyar származású. Az oldalt összeállította: Zoltán János