Ügyvédek lapja, 1885 (2. évfolyam, 41-94. szám)

1885-02-14 / 47. szám

II. évfolyam. Budapest, 1885. február 14. 47. szám. ^^Előfizetési ár­: Egész évre ... . . . . 6 frt — kr. Félévre....................................1 frt — kr. Negyedévre ...........................1 frt 50 kr. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dar. Wolff VILMOS köz- és váltó-ügyvéd. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI. Hajós­ utcza 15. Ide intézendő minden a lap szellemi és anyag részét illető közlemény. Tartalom: Előfizetési felhívás. —Törvényszékek megszüntetése.— Nyílt levél dr. Pauler Tivadar úrhoz. Irta : dr. Dell’ A­d­a­m­­ Rezső budapesti­­ ügyvéd. — A vizsgálóbírók Irta : S. I. — Ügyvédek és ügyvédjelöltek. Irta: dr. Márkus Dezső. — A m. kir. Cu­­ria döntvényei— Jogesetek. — Bűneset.­­- A fegyelmi bíróság határozatai. — Vegyes. — Irodalom. — Kivonat a hivatalos lap­ból. — Szerkesztői üzenetek. — Csődnaptár. — Hirdetések. Tárcza: A czigány-prim­ás semmis pere. Irta: Csetényi Adolf. Előfizetési felhívás. Február hó 1-től uj előfizetést nyitottunk. Lapunk előfizetési ára: Egész évre . . . 6 frt. — kr. Félévre ..... 3­0 — » Negyedévre .... 1 » 50 » Az előfizetések Budapestre az »Ügyvédek Lapja* kiadóhivatalába (VI., IliliUS-UtCZíj 15 SZ. 11.) kül­dendők. Vidéki előfizetőink számára a felső bíróságok­ vagy hatóságoknál levő ügye­ikről díjmentes értesítést adunk. Törvényszékek megszüntetése. Egyik legszomorubb jelensége igazságügyi kormányzatunknak kétségkívül az, hogy a törvény­­széki székhelyek megállapításában a legutolsó szem­pontot képezik a szorosan vett törvénykezési ér­dekek. Ha törvényszékek megszüntetéséről vagy székhelyek meghatározásáról van szó, sok minden­féléről beszélnek a miniszterek, a lapok és a kép­viselők, csak arról feledkeznek meg rendszerint, hogy mind e kérdések legelső­sorban és kizárólag az igazságszolgáltatás nagy érdekeivel állanak kapcsolatban, melyekről azonban napjainkban már beszélni sem divat, így azután nem csoda, ha az igazságügyi te­kintetek mindinkább háttérbe szorulnak a politi­kaiak elől s a belügyi s pénzügyminiszterek hatá­roznak, mondhatjuk kizárólag, a legfontosabb bírói szervezeti kérdések fölött. Hogy ily körülmények között az ügyvédek érdekei, melyek minden művelt államban szoros kapcsolatban állóknak tekintetnek magával a bírás­kodás szervezetével, még kevésbé jönnek szóba, midőn ily nagy fontosságú változások történnek az igazságszolgáltatás organizmusában, azon már csodálkoznunk sem szabad. Látjuk és szomorúan tapasztaljuk, hogy egész nagy vidékek törvénykezési központjai szüntettet- s nek meg és midőn e rendszabály tárgyaltatik, be-­­­szélnek a parlamentben mindenről a világon, csak­­ egyről nem, a miről pedig minden tisztességes , igazságügyi szervezettel biró civilizált államban, mint egyik első rangú tekintetről meg szoktak emlékezni, ha ily változások terveztetnek : az ügy­védek iránti tekintetekről, kik a jogszolgáltatásnak osztályosai lévén, a törvénykezés legsajátabb ér­dekei sértetnek meg, ha reájuk ily kérdéseknél figyelem épen nem fordíttatik. A baj kétségtelenül abban rejlik, hogy a je­­­enlegi kormányrendszer ösztönszerűleg gyű­löl­­mindazt, a­mi a jogvédelem erkölcsi hatalmát és erejét támogathatja vagy épen növelheti. Hogy e gyűlölet első­sorban az ügyvédi kar ellen irányul, az természetes, mert e hivatásánál és állásánál fogva független elem tekintélyének megtörése moz­dítja elő leginkább azon törekvések sikerét, me­lyek fokozatos erősbülését nekünk ügyvédeknek van alkalmunk majd naponként tapasztalni. Ha azután a kormány ezen szomorú iparkodása mel­lett még azt látjuk, hogy a bíróságok is kezet fognak a kormánynyal az ügyvédek tervszerű üldö­zésében, valóban kétségbe kell esnünk a magyar igazságügy jövője felett. Nem azért, mert mi is pusztulunk ily szomorú viszonyok közepette, hanem főleg, mert az ügyvédi kar ilyen üldözése mellett ásták meg mindenütt a bírói függetlenségnek és vele együtt a tisztességes igazságszolgáltatásnak sírját is, s a­hol elvesztette az ügyvéd tekintélyét, mert a kormányredszer akarta úgy, ott a hatalom nyomorult szolgájává aljasodott le a biró is, kit többé nem támogathatott azon testvér­elem, mely­nek tekintélyét maga e rövidlátó bíró is, saját kárára, lealacsonyítani kárörvendve iparkodott. Épen ezért és főként tekintettel a legutóbbi parlamenti tárgyalásokra, melyek két törvényszéki székhelynek egyszerű konfiskálásával végződtek, a­mi más alkalmakban, épen az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása érdekében, csak álta­lános szervezés esetén történhetik meg s ily par­ciális rendezés egyenesen tiltva van -— lelkünkből

Next