Ügyvédek lapja, 1885 (2. évfolyam, 41-94. szám)
1885-02-14 / 47. szám
II. évfolyam. Budapest, 1885. február 14. 47. szám. ^^Előfizetési ár: Egész évre ... . . . . 6 frt — kr. Félévre....................................1 frt — kr. Negyedévre ...........................1 frt 50 kr. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dar. Wolff VILMOS köz- és váltó-ügyvéd. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI. Hajós utcza 15. Ide intézendő minden a lap szellemi és anyag részét illető közlemény. Tartalom: Előfizetési felhívás. —Törvényszékek megszüntetése.— Nyílt levél dr. Pauler Tivadar úrhoz. Irta : dr. Dell’ Adam Rezső budapesti ügyvéd. — A vizsgálóbírók Irta : S. I. — Ügyvédek és ügyvédjelöltek. Irta: dr. Márkus Dezső. — A m. kir. Curia döntvényei— Jogesetek. — Bűneset.- A fegyelmi bíróság határozatai. — Vegyes. — Irodalom. — Kivonat a hivatalos lapból. — Szerkesztői üzenetek. — Csődnaptár. — Hirdetések. Tárcza: A czigány-primás semmis pere. Irta: Csetényi Adolf. Előfizetési felhívás. Február hó 1-től uj előfizetést nyitottunk. Lapunk előfizetési ára: Egész évre . . . 6 frt. — kr. Félévre ..... 30 — » Negyedévre .... 1 » 50 » Az előfizetések Budapestre az »Ügyvédek Lapja* kiadóhivatalába (VI., IliliUS-UtCZíj 15 SZ. 11.) küldendők. Vidéki előfizetőink számára a felső bíróságok vagy hatóságoknál levő ügyeikről díjmentes értesítést adunk. Törvényszékek megszüntetése. Egyik legszomorubb jelensége igazságügyi kormányzatunknak kétségkívül az, hogy a törvényszéki székhelyek megállapításában a legutolsó szempontot képezik a szorosan vett törvénykezési érdekek. Ha törvényszékek megszüntetéséről vagy székhelyek meghatározásáról van szó, sok mindenféléről beszélnek a miniszterek, a lapok és a képviselők, csak arról feledkeznek meg rendszerint, hogy mind e kérdések legelsősorban és kizárólag az igazságszolgáltatás nagy érdekeivel állanak kapcsolatban, melyekről azonban napjainkban már beszélni sem divat, így azután nem csoda, ha az igazságügyi tekintetek mindinkább háttérbe szorulnak a politikaiak elől s a belügyi s pénzügyminiszterek határoznak, mondhatjuk kizárólag, a legfontosabb bírói szervezeti kérdések fölött. Hogy ily körülmények között az ügyvédek érdekei, melyek minden művelt államban szoros kapcsolatban állóknak tekintetnek magával a bíráskodás szervezetével, még kevésbé jönnek szóba, midőn ily nagy fontosságú változások történnek az igazságszolgáltatás organizmusában, azon már csodálkoznunk sem szabad. Látjuk és szomorúan tapasztaljuk, hogy egész nagy vidékek törvénykezési központjai szüntettet- s nek meg és midőn e rendszabály tárgyaltatik, be-szélnek a parlamentben mindenről a világon, csak egyről nem, a miről pedig minden tisztességes , igazságügyi szervezettel biró civilizált államban, mint egyik első rangú tekintetről meg szoktak emlékezni, ha ily változások terveztetnek : az ügyvédek iránti tekintetekről, kik a jogszolgáltatásnak osztályosai lévén, a törvénykezés legsajátabb érdekei sértetnek meg, ha reájuk ily kérdéseknél figyelem épen nem fordíttatik. A baj kétségtelenül abban rejlik, hogy a jeenlegi kormányrendszer ösztönszerűleg gyűlölmindazt, ami a jogvédelem erkölcsi hatalmát és erejét támogathatja vagy épen növelheti. Hogy e gyűlölet elsősorban az ügyvédi kar ellen irányul, az természetes, mert e hivatásánál és állásánál fogva független elem tekintélyének megtörése mozdítja elő leginkább azon törekvések sikerét, melyek fokozatos erősbülését nekünk ügyvédeknek van alkalmunk majd naponként tapasztalni. Ha azután a kormány ezen szomorú iparkodása mellett még azt látjuk, hogy a bíróságok is kezet fognak a kormánynyal az ügyvédek tervszerű üldözésében, valóban kétségbe kell esnünk a magyar igazságügy jövője felett. Nem azért, mert mi is pusztulunk ily szomorú viszonyok közepette, hanem főleg, mert az ügyvédi kar ilyen üldözése mellett ásták meg mindenütt a bírói függetlenségnek és vele együtt a tisztességes igazságszolgáltatásnak sírját is, s ahol elvesztette az ügyvéd tekintélyét, mert a kormányredszer akarta úgy, ott a hatalom nyomorult szolgájává aljasodott le a biró is, kit többé nem támogathatott azon testvérelem, melynek tekintélyét maga e rövidlátó bíró is, saját kárára, lealacsonyítani kárörvendve iparkodott. Épen ezért és főként tekintettel a legutóbbi parlamenti tárgyalásokra, melyek két törvényszéki székhelynek egyszerű konfiskálásával végződtek, ami más alkalmakban, épen az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása érdekében, csak általános szervezés esetén történhetik meg s ily parciális rendezés egyenesen tiltva van -— lelkünkből