Ügyvédek lapja, 1885 (2. évfolyam, 41-94. szám)

1885-10-10 / 83. szám

II. évfolyam. Budapest, 1885. október 10. 83. szám­­ELŐFIZETÉSI ÁI­: Egész évre..........................................6 frt — kr. Félévre...............................................3 frt — kr. Negyedévre.....................................1 frt 50 kr. Felelős szerkesztő és laptulajdonos , köz- és váltó-ügyvéd. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Ilajos­ utcza 15. Ide intézendő minden a lap szellemi és anyagi részét illető közlemény. Tartalom: Előfizetési felhirás. — A kisegítő bírák. — A jogi szakok­tatás. — Az országos ügyvédgyű­lés után. Irta : S­e­r­­­y Antal budapesti kir. aljárásbiró. — A VI—VII. ker. kir. járásbíróság felosztásához Irta : Schmiedl Ignácz budapesti ügyvéd. — Az uj közjegyzői törvényjavaslat Irta: Mikulik József rozsnyói közjegyző helyettes. — Jogesetek. — Bűnesetek. — Kir. táblai döntvények — A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság határo­zatai. — Osztrák judicatura. — Vegyes. — Szerkesztői üzenetek. Csődnaptár. Tárcza: Győrffy Gyula. — Népgyülés Londonban a bíróságok ellen Előfizetési felhívás. Október hó 1-től uj előfizetést nyitottunk. Lapunk előfizetési ára: Egész évre .... 6 írt. — kr. Félévre....................3­0 — » Negyedévre ....­­ » 50 » Az előfizetések Budapestre az »Ügyvédek Lapja* kiadóhivatalába (VI., I Lajos­ utCZíj 15. SZ. 1l.) kül­dendők. Vidéki előfizetőink számára a felső bíróságok­ vagy hatóságoknál levő ügye­ikről díjmentes értesítést adunk. A kisegítő bírák. (6.) Az igazságügyminisztérium elhatározta, hogy azon törvényjavaslat, mely a kir. tábla bírói rangjának és a fizetési fokozatoknak újabb beosztására vonatkozik, visszavonassék, így jelentették ezt legalább a lapok. Hogy mit szándékozik e tekintetben e törvényja­vaslat visszavonása után tenni az igazságügyminiszté­­rium s mikép akarja más után orvosolni azon szerve­zeti bajokat, melyek a szóban forgó törvényjavaslat által, a­mint azt az igazságügyi bizottság szövegezte, részben orvosoltattak volna, arról a hírlapi közlemé­nyek mélyen hallgatnak. Ebben pedig mi a lehető leg­rosszabb óment látjuk az ország másodbíróságainak állapotára nézve, főleg, ha­­ ama legújabb „reformra" gondolunk, mely szintén a lapok által jeleztetett s mely szerint az első folyamodású törvényszékektől „kisegítő bírák" fognának a táblához beosztatni. " Így állván a dolog, közel fekszik az aggodalom, hogy a kormányt azon módosítások indították a tör­vényjavaslat visszavonására, melyet azon az igazságügyi bizottság eszközölt. Mert az igazságügyi bizottság mó­dosításai kétségkívül helyes és elfogadható alapból in­dultak ki s teljesen megváltoztatták a kormánynak a törvényjavaslatban lefektetett félszeg rendszabályait; ha tehát a törvényjavaslat visszavonatik, a­nélkül, hogy egyúttal a szakközönség értesülne az iránt, hogy talán más irányban szándékozik a minisztérium javítani a helyzeten, alapos az a feltevés, hogy a kormány nem fogadja el az igazságügyi bizottság által szerkesztett törvényjavaslatot , mert az igazságügyi bizottság je­lentése után alig lehet reménye, hogy saját eredeti tör­vényjavaslata, mely felháborította a kir. tábla biráinak tekintélyes részét, elfogadtatik, inkább azt akarja, hogy maradjon minden a réginél s tovább is fenntartassék azon tűrhetetlen állapot, mely jelenleg a rangfokozatok és fizetések beosztása tekintetében a kir. táblákon ta­pasztalható. A kormány eredeti törvényjavaslata tudvalevőleg a kir. tábláknál három fizetési fokozatot állított fel. Az első fokozatbeli bírák fizetése lett volna Budapesten az eddigi rendes bírói álláshoz kötött fizetés, t. i. 3000 forint; a második fokozatban 2600 frt; a harmadik fo­kozatban 2400 frt. Az igazságügyi bizottság e fizetési fokozatok mel­lőzésével azt kívánta, hogy a rendes bírói állások ez idő szerinti száma fentartatván, — az eredeti törvény­­javaslat csak 42 első osztályú bírói állást akart rend­­szeresíteni — a pótbírói állások ugyancsak jelenlegi számának megfelelőleg, másodosztályú bírói állások rendszeresíttessenek 2500 frt fizetéssel. Mellőzve egyéb szervezeti tekinteteket, kétségtelen, hogy már csak a bírák munkakedvének és ösztönének emelése,, vagy mondjuk, fentartása érdekében is az igazságügyi bizottság javaslata az, mely mellett elfo­gadható indokok harc­olnak, míg a kormány eredeti törvényjavaslatát a legkíméletlenebb fiskális érdekek érvényre juttatásának törekvése jellemzi, az igazság­szolgáltatás vitális tekinteteinek és a bírói szervezet életképes működése legnélkülözhetlenebb erkölcsi fel­tételeinek egyenes megtagadásával. Mindemellett úgy látszik, hogy az igazságügymi­­nisztériumban ezen utóbbi irány diadalmaskodott. Óhajtanék, hogy ne így legyen; de, ismételjük, eddig minden jel oda mutat, hogy a helyzet rosszabbra fordult, mert még csak tájékoztató útmutatást is nél­külözünk azon irányban, mik erre nézve a kormánynak tervei s ha vannak-e egyáltalában tervei? E mellett pedig, mint említettük, a törvényszéki bíráknak kise­gítő alkalmazása még inkább megerősíti azon feltevést, hogy a kormány egyelőre semmiféle szervezeti intéz- Lapun­k mai száma 10 oldalra terjed.

Next