Ügyvédek lapja, 1885 (2. évfolyam, 41-94. szám)
1885-10-10 / 83. szám
II. évfolyam. Budapest, 1885. október 10. 83. számELŐFIZETÉSI ÁI: Egész évre..........................................6 frt — kr. Félévre...............................................3 frt — kr. Negyedévre.....................................1 frt 50 kr. Felelős szerkesztő és laptulajdonos , köz- és váltó-ügyvéd. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Ilajos utcza 15. Ide intézendő minden a lap szellemi és anyagi részét illető közlemény. Tartalom: Előfizetési felhirás. — A kisegítő bírák. — A jogi szakoktatás. — Az országos ügyvédgyűlés után. Irta : Sery Antal budapesti kir. aljárásbiró. — A VI—VII. ker. kir. járásbíróság felosztásához Irta : Schmiedl Ignácz budapesti ügyvéd. — Az uj közjegyzői törvényjavaslat Irta: Mikulik József rozsnyói közjegyző helyettes. — Jogesetek. — Bűnesetek. — Kir. táblai döntvények — A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság határozatai. — Osztrák judicatura. — Vegyes. — Szerkesztői üzenetek. Csődnaptár. Tárcza: Győrffy Gyula. — Népgyülés Londonban a bíróságok ellen Előfizetési felhívás. Október hó 1-től uj előfizetést nyitottunk. Lapunk előfizetési ára: Egész évre .... 6 írt. — kr. Félévre....................30 — » Negyedévre .... » 50 » Az előfizetések Budapestre az »Ügyvédek Lapja* kiadóhivatalába (VI., I Lajos utCZíj 15. SZ. 1l.) küldendők. Vidéki előfizetőink számára a felső bíróságok vagy hatóságoknál levő ügyeikről díjmentes értesítést adunk. A kisegítő bírák. (6.) Az igazságügyminisztérium elhatározta, hogy azon törvényjavaslat, mely a kir. tábla bírói rangjának és a fizetési fokozatoknak újabb beosztására vonatkozik, visszavonassék, így jelentették ezt legalább a lapok. Hogy mit szándékozik e tekintetben e törvényjavaslat visszavonása után tenni az igazságügyminisztérium s mikép akarja más után orvosolni azon szervezeti bajokat, melyek a szóban forgó törvényjavaslat által, amint azt az igazságügyi bizottság szövegezte, részben orvosoltattak volna, arról a hírlapi közlemények mélyen hallgatnak. Ebben pedig mi a lehető legrosszabb óment látjuk az ország másodbíróságainak állapotára nézve, főleg, ha ama legújabb „reformra" gondolunk, mely szintén a lapok által jeleztetett s mely szerint az első folyamodású törvényszékektől „kisegítő bírák" fognának a táblához beosztatni. " Így állván a dolog, közel fekszik az aggodalom, hogy a kormányt azon módosítások indították a törvényjavaslat visszavonására, melyet azon az igazságügyi bizottság eszközölt. Mert az igazságügyi bizottság módosításai kétségkívül helyes és elfogadható alapból indultak ki s teljesen megváltoztatták a kormánynak a törvényjavaslatban lefektetett félszeg rendszabályait; ha tehát a törvényjavaslat visszavonatik, anélkül, hogy egyúttal a szakközönség értesülne az iránt, hogy talán más irányban szándékozik a minisztérium javítani a helyzeten, alapos az a feltevés, hogy a kormány nem fogadja el az igazságügyi bizottság által szerkesztett törvényjavaslatot , mert az igazságügyi bizottság jelentése után alig lehet reménye, hogy saját eredeti törvényjavaslata, mely felháborította a kir. tábla biráinak tekintélyes részét, elfogadtatik, inkább azt akarja, hogy maradjon minden a réginél s tovább is fenntartassék azon tűrhetetlen állapot, mely jelenleg a rangfokozatok és fizetések beosztása tekintetében a kir. táblákon tapasztalható. A kormány eredeti törvényjavaslata tudvalevőleg a kir. tábláknál három fizetési fokozatot állított fel. Az első fokozatbeli bírák fizetése lett volna Budapesten az eddigi rendes bírói álláshoz kötött fizetés, t. i. 3000 forint; a második fokozatban 2600 frt; a harmadik fokozatban 2400 frt. Az igazságügyi bizottság e fizetési fokozatok mellőzésével azt kívánta, hogy a rendes bírói állások ez idő szerinti száma fentartatván, — az eredeti törvényjavaslat csak 42 első osztályú bírói állást akart rendszeresíteni — a pótbírói állások ugyancsak jelenlegi számának megfelelőleg, másodosztályú bírói állások rendszeresíttessenek 2500 frt fizetéssel. Mellőzve egyéb szervezeti tekinteteket, kétségtelen, hogy már csak a bírák munkakedvének és ösztönének emelése,, vagy mondjuk, fentartása érdekében is az igazságügyi bizottság javaslata az, mely mellett elfogadható indokok harcolnak, míg a kormány eredeti törvényjavaslatát a legkíméletlenebb fiskális érdekek érvényre juttatásának törekvése jellemzi, az igazságszolgáltatás vitális tekinteteinek és a bírói szervezet életképes működése legnélkülözhetlenebb erkölcsi feltételeinek egyenes megtagadásával. Mindemellett úgy látszik, hogy az igazságügyminisztériumban ezen utóbbi irány diadalmaskodott. Óhajtanék, hogy ne így legyen; de, ismételjük, eddig minden jel oda mutat, hogy a helyzet rosszabbra fordult, mert még csak tájékoztató útmutatást is nélkülözünk azon irányban, mik erre nézve a kormánynak tervei s ha vannak-e egyáltalában tervei? E mellett pedig, mint említettük, a törvényszéki bíráknak kisegítő alkalmazása még inkább megerősíti azon feltevést, hogy a kormány egyelőre semmiféle szervezeti intéz- Lapunk mai száma 10 oldalra terjed.