Ügyvédek Lapja, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)
TÁRGYMUTATÓ A „ Jogesetekének mint az „Ügyvédek Lapja“ mellékleteinek Szám Teljesülési döntvények. A) A m. thir. Curia. Polgári ügyekben. Az 59. polgári számú döntvény szövege hatályon kívül helyeztetik és az annak alapjául szolgáló kérdésre a kir. Curia a következően szövegezett határozatot állapítja meg. Oly esetben, midőn valamely ingatlan tulajdonjogának, akár hagyatéki bírósági átadó végzés, akár szerződés alapján történt átruházásával kapcsolatosan és a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésével egyidejűleg harmadik személynek vagy magának az átruházónak az átruházott ingatlanra vonatkozó és a telekkönyvben kitüntetett igénye biztosítására jegyeztetett föl az elidegenítési, vagy terhelési tilalom illetőleg, amennyiben ez ily feljegyzés nélkül is már magában a bejegyzés tárgyának jogi természetében benfoglaltatik, az ingatlan állagára a zálogjog bejegyzése sem végrehajtás útján, sem ezen kívül és pedig a tilalom kitörlésének, illetőleg megszűntének időpontjától kezdődő joghatálylyal sem rendelhető el. A haszonélvezetre azonban a zálogjog bejegyzésének mind végrehajtás útján, mind ezen kívül helye van ......... 2 A végrehajtató ügyvédjét akkor is, ha a végrehajtás foganatosításánál közbenjárt helyettese nem ügyvéd, vagy nem bejegyzett ügyvédjelölt, a közbenjárásért díj és költség megilleti ............... ... _ _ _ 26 Büntető ügyekben. A Bp. 311. §-a értelmében nemcsak a tanú megesketése, hanem a megesketés tárgyában hozandó határozat is későbbre halasztható . A bűnvádi perrendtartás 384. §-ának 6-ik pontjában meghatározott semmiségi ok nem forog fenn, ha oly esetben, melyben a védelem kötelező, a főtárgyalást a kirendelt védő jelenléte nélkül, azonban az ez által helyettesül megbízott ügyvéd vagy a nála alkalmazott ügyvédjelölt jelenlétében tartották meg ___ ... .............. ... _ _ 15 Ha a kir. Ítélőtábla felebbviteli főtárgyalásán a vádlott nem volt jelen, az általa választott védő azonban megjelent és akár az, akár a többi jelen volt vagy képviselt jogosultak valamelyike semmiségi panaszt jelentett be a kir. Ítélőtábla ítélete ellen, ez esetben az íratok a Bp. 431. §j-ának utolsó bekezdése értelmében, a Bp. 425. §-ában írt eljárás mellőzésével, közvetlenül a kir. Curiához terjesztendők fel ................................................................................................. 2z 1903. évi folyamához. Szám A végrehajtató ügyvédét abban az esetben, ha őt a végrehajtás foganatosításánál nem ügyvéd, vagy nem bejegyzett ügyvédjelölt helyettesíti, közbenjárás czimén díj és költség meg nem illeti............... 9 A pécsi kir. ítélőtábla határozata polgári ügyben. A végrehajtás a zálogjognak a megítélt követelés erejéig az ítélet alapján a tikvidis 92 §-hoz képest tehát, nem a végrehajtási eljárás keretében kieszközölt előjegyzésével felmerült költség erejéig el nem rendelhető ......... ............................................................................ 28 A szegedi kir. ítélőtábla határozata büntető ügyben. Ha a felebbviteli főtárgyaláson a vádlott nem volt jelen, különvédője azonban jelen volt és a kir. Ítélőtáblának másodfokban hozott ítélete ellen, melylyel vádlott elítéltetett, a felebbviteli főtárgyaláson semmiségi panaszt jelentett be, az iratok a kir Curához nem közvetlenül terjesztendők fel, hanem a kir. ítélőtábla ítéletének a vádlott előtt leendő kihirdetése végett a kir. törvényssékhez küldendők le ................................................................................................................. 8 B) Kir. táblák. A győri kir. ítélőtábla határozata polgári ügyben. A végrehajtási eljárásban a bírói kiküldöttnek eljárása ellen az 1881. évi LX. t.-cz. 35. §-a értelmében benyújtható előterjesztés úgy a végrehajtató és a végrehajtást szenvedő, mint az előterjesztés benyújtására jogosultsággal bíró harmadik fél által a sérelmes eljárás foganatosításától számított 8 nap alatt adandó be, tekintet nélkül arra, hogy az illető fél az eljárásról mikor nyer tudomást. Az ezen határidőn túl beadott előterjesztés tehát mint elkésett hivatalból visszautasítandó .. ...................... ............................................................................ 15 A kolozsvári kir. ítélőtábla határozata büntető ügyben. Ha a kir. ítélőtáblás felebbviteli főtárgyaláson a vádlott személyesen nem volt jelen, különvédője azonban megjelent és a felebbviteli bíróság ítélete ellen a semmiségi panaszt a főtárgyaláson bejelentette vagy az ítéletben megnyugodott, de a mind jelen vagy képviselve volt többi jogosultak valamelyike részéről semmiségi panasz jelentetett be, a vonatkozó iratok a Bp. 431. §-ának utolsó bekezdése értelmében közvetlenül a m. kir. Curiához terjesztendők fel ......... ... ... 16 A nagyváradi kir. Ítélőtábla határozata polgári ügyben. A hagyatéki eljárás alkalmából felmerült közjegyzői díjaknak és költségeknek a hagyatéki vagyonra leendő telekkönyvi biztosítása iránt a hagyatéki bíróság az átadó végzésében akkor sem intézkedhetik, ha erre nézve a közjegyző és az örökösök a hagyaték tárgyalása alkalmával megállapodtak és a telekkönyvi bekebelezés által való biztosítást a tárgyalási jegyzőkönyvben kérték ... ........................... 36 A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla határozata polgári ügyekben. Az 1893. évi XVII. t.-cz. 43. §-a alapján egyesitett perek, az egyesítés daczára még akkor is, ha az egyesítést az elsőfokú vagy felebbviteli bíróság a perek eldöntéséig az 1893. évi XVIII. t.-cz. 45. §-a értelmében meg nem szüntette, továbbra is önálló pereknek tekintendők. — Abból a szempontból, hogy az egyesitett perekben hozott végítélet ellen felebbezésnek s illetőleg felülvizsgálatnak van-e helye ? s hogy a felülvizsgálat melyik felülvizsgálati bíróság hatáskörébe tartozik , nem az egyesített keresetek tárgyának összértéke, hanem az egyes keresetek értéke és pedig az az érték irányadó, mely legmagasabb ....................................... — _ — — —................... 52 Polgári törvénykezés. Anyagi magánjog. A mezőgazdaság czéljára szolgáló földbirtokon való okszerű gazdálkodás követelménye az, hogy a természetes módon előállott trágya magán a földbirtokon használtassák fel. A földbirtokon termelt trágya nem oly haszna és terméke a földbirtoknak, amelyet a haszonélvező a haszonélvezeti jog megszűntekor saját külön czéljaira felhasználni jogosult volna, hanem azt a haszonélvezeti jog megszűntével a birtokon visszahagyni tartozik. A mezőgazdasági birtokon levő kutak rendeltetése rendszerint az, hogy abból a barmok részére nyeressék a viz. Az ily czőlu kutaknak tehát tartozéka a válu ..................................................— -.................— — -....................— 1 . Ékszereknek, mint kizáróan fényűző czikkeknek hitelbe vásárlása nem tartozik a kiskorúnak azon ügyletei közé, mely a kiskorú által gyámi jóváhagyás nélkül is érvényesen megköthető. Az alperes által kiskorúságában gyámi jóváhagyás nélkül kötött ügylet érvénytelensége csak azzal a következéssel jár, hogy alperes vételárat fizetni nem tartozik, de nem mentheti fel szintén az anyagi jogszabályokon alapuló az alól a felelőssége alól, hogy felperesnek azt, amit ettől az érvénytelen ügylet folytán kapott, visszaadja , illetve azt a tényleges értéket, amivel ez által a felperes kárával gazdagodott, megtérítse ......... ..................................................... — 3 Az 1885 : XXIII. t.-cz. 4. és 5. § ai nem hagynak fenn kétséget az iránt, hogy a halászati jog gyakorlása bejelentés tárgyában hozott s közigazgatási uton nem is felebbezhető határozata abban az esetben, ha a határozatban meg nem nyugvó fél a közigazgatási hatóság által mellőzött jogainak érvényesítése végett keresetét az 5. §-ban meghatározott záros határidőn belül a bíróságnál megindítja, csak mint a vitás halászati jog tényleges gyakorlását biztosító ideiglenes hatósági intézkedés marad érvényben s a birtokbíróság lesz hivatva dönteni a nélkül, hogy a közigazgatási hatóság eljárását alaki szempontból felülvizsgálhatná, a felett a kérdés felett, hogy a halászati jog az arra vonatkozólag igényt támasztó felek közül tulajdonjoggal melyiket illeti meg. A Felperes mint parti birtokos és medertulajdonos nem szorítható annak a bizonyítására, hogy a halászati jog a törvényben meghatározott terjedelemben őt megilleti, hanem a felperes tulajdonjoga mellett fennálló vélelemmel szemben az alperes mint a felperes parti birtokával átellenben fekvő parti birtok tulajdonosa tartozott igazolni azt, hogy ő a halászati jogot a folyó egész szélességében, tehát a felperes tulajdonát képező partig terjedőleg megszerezte ........................................... — . ......... 5 A nyilvános közlekedésre szolgáló járda czéljánál fogva kell, hogy a közlekedés akadálytalanságának és biztonságának is megfeleljen és pedig olyképen, hogy a járdán közlekedő közönségnek arra is ügyelnie kelljen, hogy a járdának valamely részére való reá lépést a biztonság szempontjából kerülje. A járdának ez a követelménye nem függ attól, hogy a járda minden részei megvannak-e úgy világítva, hogy a veszélyes helyek felismerhetők, mert a járdának meg nem világítása esetében is biztosnak kell lennie. Az alperesek házából kivezető csatorna fedele a járdának részét teszi és így alperesek a házi csatornájuk fedő deszkájának oly állapotban való fentartásáról voltak kötelesek gondoskodni, hogy a járókelők arra még meg nem világítása esetében is veszély nélkül reá léphessenek . Napilapnak vezérczikkírója 3 havi felmondásra tarthat igényt ... — Az építőmester művezető pallérjának gondatlanságból származó minden kárért magánjogilag felelős. — Felperes a baleset folytán válván teljesen keresetképtelenné, kártalanítás iránti igényének az életfogytig való életjáradék felel meg, ez az igény felperes 60 éves életkoráig nem korlátozható. Alperes marasztaltatott, hogy a felperesnek megítélt életjáradék biztosítására 10000 koronát helyezzen birói letétbe, mert az 1874. évi XVIII. t.-cz. 4-ik §-a joghasonlatos-