Új Barázda, 1920. február (2. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-21 / 45. szám

Bt^ (Jl­••1- " . -s . _____ r* af­­ n. évfolyam. Budapest, szombat, 1920. február 21.________ __49. szám. Főszerkesztő: Meskó Pál t£f A flNSHH MMW flMHB Előfizetési­ént FömunkttirT^Buday Barna | 1 I gT* ■ ■ Ijj|| ff® M jFIl KH IZ 10 K Schaníl KákXdr. i | | P% jPij MW §Ni JF i I PV ^ szán, ára 40fillér Szerkesztőség: NS&föjHF jfpr l^jS^raF Jae ffl? Mg ^jlj|ö fal JraE§|||91 IMF jjSS Kiadóhivatal: Budapest, IV., Muzeum-körut 1 «£­? VB Hl HH Ht OT W® áBSB&Bi 1B Budapest, IV., Muzeum-r­Sort 1 Telefon:­­*Éjjeff 140—7? KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon Európa lelkiismerete (I.) Az angol képviselőházban szóba került a „keresztrefeszített Magyarország”­ sorsa. Míg Nagy­váradon halálos ítéleteket hoznak megyei tisztviselők­ellen, Temes­várt halálra ítélik a Csanádi püs­pököt, becsukják az iskolás gyer­mekeket s Erdélyben botozzák a békés polgárokat csak azért, mert magyaroknak születtek, addig Euró­pában kezd ébredezni valami. A­z antant-sajtó egy húron pen­­dült eddig a szomszédos orszá­gok magyarellenes hatalmi má­morával. Európa eddig készpénznek vette, amit Prága és Bukarest diktált. A cseh légionáriusok urai lettek Középeurópa csőszei. Amit ők bemondtak, arra mérget vettek Párisban. Így történt, hogy három millió olyan magyar szorult a de­markációs vonalon kívül, akik csak magyarul beszélnek. A sok szen­vedés és tengernyi könny, amit el kellett idáig tűrni mostoha sorsra jutott véreinknek, mind annak tu­lajdonítható, hogy Európa lelki­ismerete is körül volt bástyázva a cseh és oláh kapzsiság demar­kációs vonalával. Most, közvetlen a béketárgya­lások utolsó felvonása előtt, némi reménysugár dereng felénk Lon­donból. Sikerült hozzáférni valami módon Európa lelkiismeretéhez s ez a körültüskézett lelkiismeret kezd megmozdulni. Megígérte az angol miniszter­­elnök, hogy megvizsgálják a ma­gyarok szenvedéseit. Hozzászok­tunk a sorsüldözöttséghez, nem ringatjuk magunkat vérmes remé­nyekkel. De igenis, bízunk benne, hogy még eljön az idő, midőn Európának nemcsak lelkiismerete támad föl, hanem szíve is felénk fordul. "Mondják, hogy az angolok közbelépése mentette meg a ha­láltól a csanádi püspököt, meg a bihari magyar tisztviselőket. Eljön még az idő, hogy az angolok s velük együtt a többi hatalmasok nemcsak az egyes magyar már­tírok, hanem az egész mártír magyarság ügyét is kénytelenek lesznek magukévá tenni. Majd ha megtudják, hogy csak rosszakara­tú félrevezetés volt az, hogy a magyar nemzeti hadsereg háborúra készül s Magyarország fegyverrel akarja kivívni igazát hatesztendős vérhullatás után, akkorra összetörik a prágai és bukaresti szemüveg is, melyen keresztül nézték mostanáig egy ezeréves ország helyzetét. Csodákat ne várjunk. Hirtelen fordulatokra nem számíthatunk. De ébredezik már Európa lelki­ismerete ; igazaink tudatában, a népek és győztes­­hadvezérek fölött is uralkodó Gondviselés ítéletét nyugodtan várhatjuk. Eljön még a jobb kor, mely után négy Elzász egy nemzete epeöve sóvárog. A miniszterelnök a felelőtlen elemek garázdálkodása ellen A nemzetgyűlés harmadik napja Budapest, február 20. A nemzetgyűlés mai, harmadik ülésén Huszár Károly miniszterelnök beszédet mondott a Népszava szer­kesztőjének, Somogyi Bélának meg­gyilkolásával kapcsolatban. A miniszterelnök a közhangulatnak adott kifejezést akkor, amikor a nem­zetgyűlés nevében megbélyegezte a sötét tettet és a közvéleményt nyug­tatta meg azzal a kijelentéssel, hogy a kormány, a nemzetgyűlés, a főve­zér és a nemzeti hadsereg nem tűrik a felelőtlen elemek garázdálkodását, hanem az a szilárd törekvésük, hogy a jogrend és a törvények­­uralmát minden eszközzel megóvják. Bejelen­tette továbbá, hogy a legalaposabb és legenergikusabb vizsgálatot ren­delte el a bűntény felderítésére, fel­­hívtaa a közönséget, hogy a hatósá­gokat támogassa ebben a munkában, mert a tetteseknek a legszigorúbb büntetéssel kell lakolni. A miniszterelnök erőteljes szavait megnyugvással fogadták a nemzet­gyűlés minden oldalán. A miniszterelnök beszéde után a tanácskozó osztályok megválasztására került a sor. Az ülés végén vita indult meg a felett, várjon a képviselők végleg igazoltnak tekintendők, vagy sem ? ! A kérdés onnan eredt, hogy a válasz­tási kormányrendelet a­ választást követő 15-ik napot, a házszabályok pedig a 30-ik napot jelölik meg a petíciók beadásának határidejéül. Többek hozzászólása után a nem­zetgyűlés elfogadta az elnök indítvá­nyát, amely szerint a házszabályok­hoz ragaszkodnak és csak 30 nap leteltével fogják a képviselőket végleg igazoltnak tekinteni. A mai ülés A nemzetgyűlés mai ülését fezelőtt háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A jegyzőkönyv felolvasása és hitele­sítése után elnök bejelenti, hogy Ferdi­­nándy Gyula garbócbogdányi képviselő­­ mandátuma ellen petíció adatott be. A Somogyi-gyilkosság Elnöke Napirend előtt Huszár Károly miniszterelnök úr kíván szót. Huszár Károly:­a politikai gyilkos­ságok hosszú láncolatában újabb szo­morú, megrendítő esemény történt, amely kötelességemmé teszi, hogy egész er­kölcsi felháborodásomm­al, a kormány te­kintélyével és a nemzetgyűlés szavával (ügy van ! Helyeslés.) tiltakozzam min­den ilyen eset ében és elhárítsák min­den olyan látszatot, mintha ebben az országban bárki is volna, aki ilyen bűn­tényt tűrni hajlandó. Somogyi Bélát, a Népszava szerkesztőjét meggyilkolták. A kormány mindent el fog követni, hogy a legenergikusabban kinyomozzák a tetteseket és hogy azok a statáriális bíróság elé kerüljenek. Véget kell vetni minden anarchisztikus jelenségnek (ügy van !) elég volt a gyilkosságokból és a vérből (Úgy van! Zajos helyeslés.), nem akarok ellen-Számuellyket látni. Elég volt a gaztettek sorozatából. Nem aka­rom, hogy olyan emberek, akiknek a keresztény morálról, jogrendről fogal­muk sincs, rémületben tartsák ezt az országot. (Helyeslés és taps.) Sem a kor­mány, sem a fővezér, sem a hatóságok nem fogják tűrni, hogy itt titkos társa­ságok garázdálkodjanak. Magának az országnak és a keresztény ügynek okoz­zák a legnagyobb kárt ezek az elvakult gonosztevők. (Úgy van.) Le kell szerelni a bűnös szenvedélyeket. Ebben a harc­ban az egész nemzetgyűlésre akarok támaszkodni. (Zajos helyeslés és taps.) Aki egyéni akcióra vetemedik, az közön­séges gonosztevő. A bűnt bűnnel bün­tetni nem lehet. Ebben az országban van már törvényes hatalom. Fel kell akasztani azokat, akik az ország jelen­legi súlyos helyzetében, a béketárgya­lás nehéz pillanatában ilyen rémtettek­kel fordítják felénk a külföld figyelmét. (Zajos helyeslés.) A jogrend uralmának tiszteletére van szükség. Mi tudjuk, mi volt az, amikor büntetlenül gyilkolni lehetett. Mi ismer­jük a börtönöket, amelyekből, hála a gondviselésnek, kiszabadultunk, de a bosszú érzését nem hoztuk ki a bör­tönből. Itt semmiféle terror nem lehet. Nem szabad felizgatni azt a tömeget, amely már gyógyulófélben van abból a feteg­­ségből, amelybe a proletárdiktatúra alatt esett. (Élénk helyeslés a Ház minden ol­dalán) Minden szerve az országnak azon van, hogy ennek a bűnténynek a szereplői minél előbb elvegyék méltó büntetésüket. Erről a helyről kérem a közönségét, hogy járjon közre a tette­sek kézrekerítésében. A fővezérség részéről is fel vagyok hatalmazva annak kijelentésére, hogy a katonaság is segítségére lesz a nyomozó hatóságnak. Arra kérem a nemzetgyűlés tagjait, hogy a közönségre is igyekez­zenek megnyugtatóig hatni. Olyan pél­dát fogunk statuálni, hogy többé ilyen bűntény elő nem fordulhat. (Élénk he­lyeslés.) Kérem a nemzetgyűlés erkölcsi támogatását, hogy ezt az ügyet tisz­tességgel befejezhessük. (Hosszantartó élénk helyeslés és taps.) Bizottságok választása : miniszterelnök beszéde után áttér­nék a napirendre Felolvassák az iga­zoló bizottságok jelentései, majd elnök bejelenti, hogy a képviselők négy ta­nácskozási osztályba sorsoltatak. Az elsőbe 39, a többi háromba 38 képviselő jut, azután a sorsolást maga végzi el. Elnök az ülést ezután öt percre fel­függeszti, majd a szünet után áttérnek a bizottságok megválasztására. Titkos szavazással megejtik a válasz­tásokat, mely után Pethes László­­­­ jegyző felolvassa az egyes bizottsá­­­­gokba benevezetteket. Vita a képviselők igazolásáról Szmrecsányi György : A bizottságok választásánál az Egyesülés Pártja ki­hagyta azokat a képviselőket, akiknek mandátuma ellen kifogás merült fel. A régi parlamenti gyakorlathoz híven min­den pártnak egyforma kezelést kellett volna tanúsítani a peticionális mandá­tumokkal szemben. Elnök: Ennek a kívánságnak annál is inkább lehetetlen eleget tenni, mivel a nemzetgyűlésnek tulajdonképpen vég­leg igazolt tagja még nincsen, mert az 1908-iki házszabályok 30 napot kötnek ki a panaszok beadására. Ernszt Sándor kéri, hogy azok a képviselők, akiknek mandátuma ellen kifogás nem volt, a 15 nap elteltével véglegesen igazolt képviselőknek jelen­tessenek ki. Hivatkozik a választások­ról szóló belügyminiszteri rendeletre, mely szerint a választástól számító,­ 15 napon belül adható csak be petíció. Bottlik József: Mi kormányrendber alapján gyűltünk össze. Erre vonatko­zólag paragrafusok vannak, módosíta­nunk a rendeletet nem lehet. Viszont a házszabályok is kötelezőek, azok érvé­nyét elfogadtuk, így tehát a mandátu­mokra nézve ezeket a szabályokat kell figyelembe vennünk, mert a házszabály mindig erősebb jogforrás,­ mint a mi­niszteri rendelet. Ferdinándy Gyula szintén a ház­szabályok mellett emel szót. Elnök szerint ez a vita is azt bizo­nyítja, hogy az elnök ragaszkodni tar­tozik az előírt házszabályokhoz. (Helyes­lés.) Majd felolvassa az egyes bizottsá­gok tanácskozási helyeit s indítványozza, hogy a nemzetgyűlés hétfőn, 23-án d. e. 10 órakor tartsa legközelebbi ülését. A következő Illés napirendjére a további teendők megbeszélését, továbbá az össze­férhetetlenségi bizottság elnökeinek és alelnökinek eskütételét tűzték ki. Elnök az ülést d. u. 1 órakor be­rekeszti. | Budapest, február 20 Nem p­olitika, csak gonoszság. A forradalomnak áldozatok kellenek – mondották Tisza István meggyilko­lása után is az agyonfélemetett pol­g­t­ári sajtó alig merte néhány sornyi ízben elbucsuztatni a magyarság egyik legnagyobb vezetői ér­­iát. Te­metésének úgyszólván suttyomban kellett megtörténnie és a gyilkosok kinyomozására lépéseket sem tettek. Most a felkavart emberi szenvedé­lyeknek egy újabb áldozata fekszik ravatalon, aki, ha nem is volt e nem­zet vezetői közül való, de értékes munkája volt a „Népszava“ irány­zatának. Mi azonban nem mondjuk azt, hogy ennek a vérnek kiömlesz­­tésére szükség volt. Ellenkezőleg: Egyhangúan kárhoztatjuk a bűnös cselekedetet és mindenki a gyilkos kinyomozását, a bűntény szigorú megtorlását követeli. Ezt a halottat szabad jajveszékelve, gyászolni, ennek szabad megadni a temetés nyilvános pompáját. Óriási a különbség ama bizonyos októberi és a mai viszonyok között. Akkor az anarchia volt az úr, ma a jog szelleme uralkodik. Bár­mennyire érthető is a NépSzaváék feljajdulása, ezt a nagy különbséget mégis csak figyelembe kellene ven­­niök. Nem szabad tehát a gyilkosság bűnéből általános vádat kovácsolni a hatalmi rendszer vagy a polgárság ellen, mert ez is, az is utálattal for­dul el a gyilokkal és a jogtalanság eszközeivel dolgozó politikától. Tisz­tán kell állani a külföld előtt is annak a ténynek, hogy itt közönsé­ges gonosztettről van szó, a bűnre hajlóktól pedig semmiféle hatalom­nak nem sikerült még az emberiséget megtisztítania.

Next