Új Barázda, 1920. február (2. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-21 / 45. szám
Bt^ (Jl••1- " . -s . _____ r* af n. évfolyam. Budapest, szombat, 1920. február 21.________ __49. szám. Főszerkesztő: Meskó Pál t£f A flNSHH MMW flMHB Előfizetésiént FömunkttirT^Buday Barna | 1 I gT* ■ ■ Ijj|| ff® M jFIl KH IZ 10 K Schaníl KákXdr. i | | P% jPij MW §Ni JF i I PV ^ szán, ára 40fillér Szerkesztőség: NS&föjHF jfpr l^jS^raF Jae ffl? Mg ^jlj|ö fal JraE§|||91 IMF jjSS Kiadóhivatal: Budapest, IV., Muzeum-körut 1 «£? VB Hl HH Ht OT W® áBSB&Bi 1B Budapest, IV., Muzeum-rSort 1 Telefon:*Éjjeff 140—7? KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon Európa lelkiismerete (I.) Az angol képviselőházban szóba került a „keresztrefeszített Magyarország” sorsa. Míg Nagyváradon halálos ítéleteket hoznak megyei tisztviselőkellen, Temesvárt halálra ítélik a Csanádi püspököt, becsukják az iskolás gyermekeket s Erdélyben botozzák a békés polgárokat csak azért, mert magyaroknak születtek, addig Európában kezd ébredezni valami. Az antant-sajtó egy húron pendült eddig a szomszédos országok magyarellenes hatalmi mámorával. Európa eddig készpénznek vette, amit Prága és Bukarest diktált. A cseh légionáriusok urai lettek Középeurópa csőszei. Amit ők bemondtak, arra mérget vettek Párisban. Így történt, hogy három millió olyan magyar szorult a demarkációs vonalon kívül, akik csak magyarul beszélnek. A sok szenvedés és tengernyi könny, amit el kellett idáig tűrni mostoha sorsra jutott véreinknek, mind annak tulajdonítható, hogy Európa lelkiismerete is körül volt bástyázva a cseh és oláh kapzsiság demarkációs vonalával. Most, közvetlen a béketárgyalások utolsó felvonása előtt, némi reménysugár dereng felénk Londonból. Sikerült hozzáférni valami módon Európa lelkiismeretéhez s ez a körültüskézett lelkiismeret kezd megmozdulni. Megígérte az angol miniszterelnök, hogy megvizsgálják a magyarok szenvedéseit. Hozzászoktunk a sorsüldözöttséghez, nem ringatjuk magunkat vérmes reményekkel. De igenis, bízunk benne, hogy még eljön az idő, midőn Európának nemcsak lelkiismerete támad föl, hanem szíve is felénk fordul. "Mondják, hogy az angolok közbelépése mentette meg a haláltól a csanádi püspököt, meg a bihari magyar tisztviselőket. Eljön még az idő, hogy az angolok s velük együtt a többi hatalmasok nemcsak az egyes magyar mártírok, hanem az egész mártír magyarság ügyét is kénytelenek lesznek magukévá tenni. Majd ha megtudják, hogy csak rosszakaratú félrevezetés volt az, hogy a magyar nemzeti hadsereg háborúra készül s Magyarország fegyverrel akarja kivívni igazát hatesztendős vérhullatás után, akkorra összetörik a prágai és bukaresti szemüveg is, melyen keresztül nézték mostanáig egy ezeréves ország helyzetét. Csodákat ne várjunk. Hirtelen fordulatokra nem számíthatunk. De ébredezik már Európa lelkiismerete ; igazaink tudatában, a népek és győzteshadvezérek fölött is uralkodó Gondviselés ítéletét nyugodtan várhatjuk. Eljön még a jobb kor, mely után négy Elzász egy nemzete epeöve sóvárog. A miniszterelnök a felelőtlen elemek garázdálkodása ellen A nemzetgyűlés harmadik napja Budapest, február 20. A nemzetgyűlés mai, harmadik ülésén Huszár Károly miniszterelnök beszédet mondott a Népszava szerkesztőjének, Somogyi Bélának meggyilkolásával kapcsolatban. A miniszterelnök a közhangulatnak adott kifejezést akkor, amikor a nemzetgyűlés nevében megbélyegezte a sötét tettet és a közvéleményt nyugtatta meg azzal a kijelentéssel, hogy a kormány, a nemzetgyűlés, a fővezér és a nemzeti hadsereg nem tűrik a felelőtlen elemek garázdálkodását, hanem az a szilárd törekvésük, hogy a jogrend és a törvényekuralmát minden eszközzel megóvják. Bejelentette továbbá, hogy a legalaposabb és legenergikusabb vizsgálatot rendelte el a bűntény felderítésére, felhívtaa a közönséget, hogy a hatóságokat támogassa ebben a munkában, mert a tetteseknek a legszigorúbb büntetéssel kell lakolni. A miniszterelnök erőteljes szavait megnyugvással fogadták a nemzetgyűlés minden oldalán. A miniszterelnök beszéde után a tanácskozó osztályok megválasztására került a sor. Az ülés végén vita indult meg a felett, várjon a képviselők végleg igazoltnak tekintendők, vagy sem ? ! A kérdés onnan eredt, hogy a választási kormányrendelet a választást követő 15-ik napot, a házszabályok pedig a 30-ik napot jelölik meg a petíciók beadásának határidejéül. Többek hozzászólása után a nemzetgyűlés elfogadta az elnök indítványát, amely szerint a házszabályokhoz ragaszkodnak és csak 30 nap leteltével fogják a képviselőket végleg igazoltnak tekinteni. A mai ülés A nemzetgyűlés mai ülését fezelőtt háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után elnök bejelenti, hogy Ferdinándy Gyula garbócbogdányi képviselő mandátuma ellen petíció adatott be. A Somogyi-gyilkosság Elnöke Napirend előtt Huszár Károly miniszterelnök úr kíván szót. Huszár Károly:a politikai gyilkosságok hosszú láncolatában újabb szomorú, megrendítő esemény történt, amely kötelességemmé teszi, hogy egész erkölcsi felháborodásommal, a kormány tekintélyével és a nemzetgyűlés szavával (ügy van ! Helyeslés.) tiltakozzam minden ilyen eset ében és elhárítsák minden olyan látszatot, mintha ebben az országban bárki is volna, aki ilyen bűntényt tűrni hajlandó. Somogyi Bélát, a Népszava szerkesztőjét meggyilkolták. A kormány mindent el fog követni, hogy a legenergikusabban kinyomozzák a tetteseket és hogy azok a statáriális bíróság elé kerüljenek. Véget kell vetni minden anarchisztikus jelenségnek (ügy van !) elég volt a gyilkosságokból és a vérből (Úgy van! Zajos helyeslés.), nem akarok ellen-Számuellyket látni. Elég volt a gaztettek sorozatából. Nem akarom, hogy olyan emberek, akiknek a keresztény morálról, jogrendről fogalmuk sincs, rémületben tartsák ezt az országot. (Helyeslés és taps.) Sem a kormány, sem a fővezér, sem a hatóságok nem fogják tűrni, hogy itt titkos társaságok garázdálkodjanak. Magának az országnak és a keresztény ügynek okozzák a legnagyobb kárt ezek az elvakult gonosztevők. (Úgy van.) Le kell szerelni a bűnös szenvedélyeket. Ebben a harcban az egész nemzetgyűlésre akarok támaszkodni. (Zajos helyeslés és taps.) Aki egyéni akcióra vetemedik, az közönséges gonosztevő. A bűnt bűnnel büntetni nem lehet. Ebben az országban van már törvényes hatalom. Fel kell akasztani azokat, akik az ország jelenlegi súlyos helyzetében, a béketárgyalás nehéz pillanatában ilyen rémtettekkel fordítják felénk a külföld figyelmét. (Zajos helyeslés.) A jogrend uralmának tiszteletére van szükség. Mi tudjuk, mi volt az, amikor büntetlenül gyilkolni lehetett. Mi ismerjük a börtönöket, amelyekből, hála a gondviselésnek, kiszabadultunk, de a bosszú érzését nem hoztuk ki a börtönből. Itt semmiféle terror nem lehet. Nem szabad felizgatni azt a tömeget, amely már gyógyulófélben van abból a fetegségből, amelybe a proletárdiktatúra alatt esett. (Élénk helyeslés a Ház minden oldalán) Minden szerve az országnak azon van, hogy ennek a bűnténynek a szereplői minél előbb elvegyék méltó büntetésüket. Erről a helyről kérem a közönségét, hogy járjon közre a tettesek kézrekerítésében. A fővezérség részéről is fel vagyok hatalmazva annak kijelentésére, hogy a katonaság is segítségére lesz a nyomozó hatóságnak. Arra kérem a nemzetgyűlés tagjait, hogy a közönségre is igyekezzenek megnyugtatóig hatni. Olyan példát fogunk statuálni, hogy többé ilyen bűntény elő nem fordulhat. (Élénk helyeslés.) Kérem a nemzetgyűlés erkölcsi támogatását, hogy ezt az ügyet tisztességgel befejezhessük. (Hosszantartó élénk helyeslés és taps.) Bizottságok választása : miniszterelnök beszéde után áttérnék a napirendre Felolvassák az igazoló bizottságok jelentései, majd elnök bejelenti, hogy a képviselők négy tanácskozási osztályba sorsoltatak. Az elsőbe 39, a többi háromba 38 képviselő jut, azután a sorsolást maga végzi el. Elnök az ülést ezután öt percre felfüggeszti, majd a szünet után áttérnek a bizottságok megválasztására. Titkos szavazással megejtik a választásokat, mely után Pethes László jegyző felolvassa az egyes bizottságokba benevezetteket. Vita a képviselők igazolásáról Szmrecsányi György : A bizottságok választásánál az Egyesülés Pártja kihagyta azokat a képviselőket, akiknek mandátuma ellen kifogás merült fel. A régi parlamenti gyakorlathoz híven minden pártnak egyforma kezelést kellett volna tanúsítani a peticionális mandátumokkal szemben. Elnök: Ennek a kívánságnak annál is inkább lehetetlen eleget tenni, mivel a nemzetgyűlésnek tulajdonképpen végleg igazolt tagja még nincsen, mert az 1908-iki házszabályok 30 napot kötnek ki a panaszok beadására. Ernszt Sándor kéri, hogy azok a képviselők, akiknek mandátuma ellen kifogás nem volt, a 15 nap elteltével véglegesen igazolt képviselőknek jelentessenek ki. Hivatkozik a választásokról szóló belügyminiszteri rendeletre, mely szerint a választástól számító, 15 napon belül adható csak be petíció. Bottlik József: Mi kormányrendber alapján gyűltünk össze. Erre vonatkozólag paragrafusok vannak, módosítanunk a rendeletet nem lehet. Viszont a házszabályok is kötelezőek, azok érvényét elfogadtuk, így tehát a mandátumokra nézve ezeket a szabályokat kell figyelembe vennünk, mert a házszabály mindig erősebb jogforrás, mint a miniszteri rendelet. Ferdinándy Gyula szintén a házszabályok mellett emel szót. Elnök szerint ez a vita is azt bizonyítja, hogy az elnök ragaszkodni tartozik az előírt házszabályokhoz. (Helyeslés.) Majd felolvassa az egyes bizottságok tanácskozási helyeit s indítványozza, hogy a nemzetgyűlés hétfőn, 23-án d. e. 10 órakor tartsa legközelebbi ülését. A következő Illés napirendjére a további teendők megbeszélését, továbbá az összeférhetetlenségi bizottság elnökeinek és alelnökinek eskütételét tűzték ki. Elnök az ülést d. u. 1 órakor berekeszti. | Budapest, február 20 Nem politika, csak gonoszság. A forradalomnak áldozatok kellenek – mondották Tisza István meggyilkolása után is az agyonfélemetett polgtári sajtó alig merte néhány sornyi ízben elbucsuztatni a magyarság egyik legnagyobb vezetői ériát. Temetésének úgyszólván suttyomban kellett megtörténnie és a gyilkosok kinyomozására lépéseket sem tettek. Most a felkavart emberi szenvedélyeknek egy újabb áldozata fekszik ravatalon, aki, ha nem is volt e nemzet vezetői közül való, de értékes munkája volt a „Népszava“ irányzatának. Mi azonban nem mondjuk azt, hogy ennek a vérnek kiömlesztésére szükség volt. Ellenkezőleg: Egyhangúan kárhoztatjuk a bűnös cselekedetet és mindenki a gyilkos kinyomozását, a bűntény szigorú megtorlását követeli. Ezt a halottat szabad jajveszékelve, gyászolni, ennek szabad megadni a temetés nyilvános pompáját. Óriási a különbség ama bizonyos októberi és a mai viszonyok között. Akkor az anarchia volt az úr, ma a jog szelleme uralkodik. Bármennyire érthető is a NépSzaváék feljajdulása, ezt a nagy különbséget mégis csak figyelembe kellene venniök. Nem szabad tehát a gyilkosság bűnéből általános vádat kovácsolni a hatalmi rendszer vagy a polgárság ellen, mert ez is, az is utálattal fordul el a gyilokkal és a jogtalanság eszközeivel dolgozó politikától. Tisztán kell állani a külföld előtt is annak a ténynek, hogy itt közönséges gonosztettről van szó, a bűnre hajlóktól pedig semmiféle hatalomnak nem sikerült még az emberiséget megtisztítania.