Új Barázda, 1920. október (2. évfolyam, 245-258. szám)
1920-10-16 / 245. szám
1920 OKI 10. n. évfolyam. 245. szám Ára: 1 korona i»20. október léi F6s=OTk8szt6: Meskó^Pál Előfizetési árai f József 55—40 ■ » í József 55—40 Tdef°n; | ^.zsrffö-88 KISGAZDÁK es foldmivesek politikai napilapja TeleÍ0ní (fef,^I?? Több nyugalom! (—y.) Rendes idegzetű ember alig tudja megérteni az a nyugtalanságot és türelmetlenséget, ami nálunk a közkérdések tárgyalását jellemzi. Gyakran olvassuk mostanában, hogy X beszéde olyan vihart okozott, hogy a szónokot majd szét szedték. Ha aztán figyelmesen átböngésszük a beszédet, legfeljebb a fejünket csóváljuk meg itt-ott a nemtetsző részeknél. De eszünk ágába sincs, hogy felugráljunk a székünkről, a fogunkat vicsorgas- suk és az asztalt ütögessük azért, mert a szónokkal nem értünk egyet. A magános ember józanul fogja fel az eseményeket s nem esik vitustáncba az ellenkező vélemények hallatára. Két ember is ritkán kap össze — ha nincsen hallgatóság. De mihelyt hallgatóság van jelen, legtöbb ember kivetkőzik természetes egyszerűségéből, felébred benne a szinészkedés hajlama, kezdi keresni a hatásokat, közbe kurjant, az öklét rázza, mér- geskedik s mindenképpen ki akarja mutatni, hogy mi nem a kedvére való. Közben szelidtermészetü emberek is gyakran úgy megsértegetik egymást, hogy békéltetni kell őket, mint dajkáknak a pajkos gyermekeket. Van tehát válami a tömeg szemében, amitől elkábul az, aki belenéz. És most, mintha azt olvasnák ki a tömeg szeméből, hogy a hatás eszköze a süvitő hang, az ökölbe szorított kéz és a pulykaméreg. Rosszul olvasnak az urak. A meggyőződés sohasem rugdalózásaival hat, hanem mindég az igazság biztosan és nyugodtan hömpölygő erejével, miként a folyó viz, melynek addig van ereje, amig medrében marad; kiáradva medréből, egy malmot sem tud elhajtani. Ilyen kiáradt beszédet hallottunk egy vidéki politikai gyűlésen. A szónok bömbölt és ugrált, majd kiugrott a bőréből abbeli igyekezetében, hogy szenvedélyekkel te- jlitse a hallgatóságot. Egy öreg magyarhoz, aki rendületlen nyu- igalommal hallgatja a beszédet, !hozzá fordul a szomszédja : „Hogy András bátyám szó nélkül megállja. Talán csak nem hiszi el ezt a sok badar- Ságot?" „Hiszem, Mindent elhiszek®. szól az öreg s aztán csendesen hozzáteszi : „Már kit valónak, kit nem valónak Ezzel aztán napirendre is tért a beszéd fölött. Hát higyjünk mi is el kit valónak, kit ‘nem valónak s tartsuk az igazat rendületlenül. De attól ugyan a rossz nem válik jóvá, ha a szavakon civakodunk. A bolsevikok helyzete állandóan kétségesebb lesz Terjed * A szovjetkormány ellen szervezett felkelés mindinkább nagyobb terjedelmet ölt. A bolsevikok tizenkét orosz kormányzóság és kerületben, köztük Moszkvában és Fétervárott is kihirdették az ostromállapotot. Minden kormányzóságban forradalmi néptörvényszéket állítottak fel. •Politikai megbízhatatlanság miatt huszonhat cári tisztet tartóztattak le. A tanácskormány a legmegbízhatóbb hadosztályait Nizsninovgorodba és Tom'szkba küldötte az ellenforradalmi mozgalmak leverésére. Szmolenszkben a fölkelés nagy terjedelmet ölt. Állítólag kétezer katonát letartóztattak és nyoloszázat agyonlőttek. A fogházak és fogházakká átalakított iskolák és kolostorok zsúfolva vannak foglyokkal, melyeknek kilencven százaléka munkás és földmives. A zavar átterjedt Moszkvára is, ahol számos gyár munkásai bölsmki- ellenes gyűléseket tartottak. A katonai őrjáratokat megerősítették és a város közelében csapatokat vontak össze. Weygand francia tábornok a délorosz seregek főparancsnoka A szovjet hivatalos orgánuma megerősíti azt a hirt, hogy Budienny tábornok, akit a bolsevikok a vörös hadsereg kudarcáért felelősségre akartak vonni, átpártolt Wrangelhez. Wrangel hadserege fölött a főparancsnokságot különben Weygand francia tábornok vette át, aki annakidején erélyes kézzel vezette Varsó védelmét. Weygand törzsével együtt Déloroszországba utazott. A franciák gyarmati csapatokat küldtek Kon- stantinápolyba, hogy a bolsevikok ellen felvegyék a harcot. felkelés A lengyelek egyesülnek a lettekkel a litvánok ellen A lengyel hadsereg folytatja dő- nyomulását és legutóbb lovassági harcokban ötszáz foglyot ejtett és hat gépfegyvert zsákmányolt. A lengyelek megszállták Enseni litván várost és litván területen északi irányba vonulnak elő azzal a szándékkal, hogy a lett csapatokkal, melyek legutóbb litván területet foglaltak el, kapcsolatot létesítsenek. Litvánia egyelőre várakozó álláspontra helyezkedik, de csapatait moz- gósit/a. A lengyel népnek nem teljesül minden kívánsága Vitos lengyel miniszterelnök a nemzetgyűlésen tegnap nyilatkozott a Rigában aláirt békeszerződésről és a vilnai eseményekről. A minap aláirt béke — úgymond — nem teljesíti ugyan a lengyel nép valamennyi kívánságát, de bizonyítéka annak a törekvésnek> hogy Lengyelország a háborút be akarja fejezni. Lengyel- ország és Litvánia között a vitás területi kérdést a két ország maga fogja megoldani. A miniszterelnök rámutatott arra, hogy Zeligovszky tábornok tisztjei és katonái a két évig tartó szabadságharcban sokat szenvedtek ugyan, de azért mégis katonai kötelességszegésnek kell tekinteni Vilna megszállását. A lengyel kormány mindig elismerte a vilnai kerület önrendelkezési jogát és a lakosságnak ismételt akaratnyilvánítása alapján állítja, hogy ez a terület Lengyelországnak alkotó része. Varsóban biztosra veszik, hogy a lengyel kormány kényszeríteni fogja Zeligovszky tábornokot Vilna kiürítésére, pedig ez a vállalkozás népszerűtlen, mert Vilna megszállása Lengyelországban lelkesedést váltott ki. A földreformjavaslat a bizottságokban Egyházpolitikai vita — A háborús birtokoltból és latifundiumokból a kisgazdák is szerezhetnek földet — Szaporítani kell a legelőket — Saját tudósítónktól — Budapest, október 15. i A nemzetgyűlés együttes bizottságai | Gaál Gaszton elnöklete alatt ma I folytatták a földbirtokjavaslat részletes tárgyalását. Bemutatták az OMGE I föliratát a reform tárgyában. A kormány részéről Teleki Pál minisztereinek, Rubinek Gyula kereskedelemügyi, nagyatádi Szabó István földművelésügyi és sokorópátkai* Szabó István kisgazdaminiszterek jelentek | meg. s A 2. szakasz folytatólagos tárgyalása jj alatt Kenéz Béla előadó előterjeszti a kisgazdaminiszter módosítását uj szövegezésben, mely' szerint a tőipebirtokosok, ha gazdasági képességük megfelel, 15 holdig egészíthetik ki birtokukat. . Az egyházközségek lelkész! és tanítói földjei Hermann Miksa uj pontot javasol, mely szerint az egyházközségek, ha kertiföidön kivül más földjük nincs, a lelkész! és tanítói állás javadalmazásának biztosítására megfelelő földterületet szerezhetnek. Pethes László a templomok és iskolák fönntartására szükséges földek megszerzésének lehetőségét indítványozza. Barla-Szabö József a vidéki orvosok érdekében emel szót. Schandl Károly dr. pártolja az egyházközségek kérvényét, hogy legalább a lelkészségek fönntartására földet vehessenek, mert különben hova-tovább a ,hivők könyöradoraányaira szorulnak a falusi lelkészek, nem megy senki lelkésznek s becsukhatjuk a templomokat^ Tarányi Ferenc és Oyömörey György ellenzik az összes módosításokat, mert a gazdálkodás a lelkészt elvonja hivatásától. Szabó József (bihari) Schandl felfogását osztja. Vázolja a falusi lelkészek nyomorát. Púpért Rezső úgy a lelkészek, tanítók, mint az orvosok kérését pártolja. . Drexler Béla a párbérrendszer hátrányait fejtegeti, pártolja Hermann indítványát. A jegyzői földek statuálását is fölveti. Hermann Miksa tagadja, mintha a lelkészt és tanítót a gazdálkodás elvonná hivatásától. Nagyatádi Szabó István felhívja a bizottság figyelmét arra, hogy ki fizeti ki a lelkészek, tanítók, jegyzők, orvosok földjét? Azt valakinek ki kell fizetni. Ezután a vitát a nemzetgyűlés ülésére való tekintettel felfüggesztették és délután fél egy órakor folytatták. Haypál István az egyházi közéletben szerzett tapasztalaiai alapján mondja, hogy a lelkészi földek megszerzéséről az egyházközségek gondoskodni fognak. Hasonlókép szól a tanítói földekről is. Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter ellenzi az összes módosításokat, meri az a cél, hogy azoknak jusson a töld, akik azt megérdemlik. A lelkészekre; ha nincs konjunktúra, teher a főid. A tanítók s a többi közalkalmazottak szociális bajait nem ebben a törvényben kell megoldani. Az egyházközségek szabad forgalom utján eddig is vehettek s vehetnek később is földet. A jogosult igénylők elöl nem lehet elvonni a földet. Kenéz Béla előadó csatlakozik a miniszter fejtegetéseihez. Nagyatádi Szabó István a föld vételárának előteremtésében lát nehézséget. Nem hiszi, hogy községek akadnak, amelyek alkalmazottjaik részére tudnak venni földet a mostani áron. Későbbi szakaszok (86. szakasz) során lehetne lehetőséget nyújtani az egyházi földek megvásárlására. A bizottság szótöbbséggel elvetette az összes módosításokat. A 4. pont változatlan elfogadása után az 5. pont olykép módosult, hogy a nyugdíjjal vagy végkielégítéssel elbocsátott közalkalmazottak és ugyanilyen hivatásos katonák törpe- és kisbirtokot vásárolhatnak. A 6. pontnál a közlegelők ügyében volt vita. Reischl Richárd javasolja, hogy nagyobb színvonalú mivelés alatt álló területek (szántó, rét, abszolút erdőtalaj) közlege- lök létesítésére ki nem sajátíthatók. Lovász János ellenzi Reischl inditvá- j nyát. Putnoky Mór szerint a Felvidéken i egyes községekben a legelőnyujtásss? j meg lehet oldani a földkérdést A ja-' vaslat nem foglalkozik eléggé a legelő-! kérdéssel. Reischl Richárd csak a birtokívszeriatf szántóterületeket akarja védeni a lég*- lőül való kisajátítás ellen, ....... t~'