Új Barázda, 1920. október (2. évfolyam, 245-258. szám)
1920-10-27 / 254. szám
2 Budapest, október 26. Reped, vagy nem reped? A forradalmi lelkek nem tudnak megpihenni. Megszokták, hogy minden héten történjék valami repedés, vagy robbanás. Természetes, hogy tűrhetetlen nekik, hogy — Isten csodája — már négy hónapja nincs parlamenti és kormányválság. Mozognak hát, mint a sajtkukac. Piszkálják a gyöngébb lelkű s ingatagabb talpú politikusokat. Lépjenek ide, lépjenek oda. Majd csak belelépnek valamibe. Előráncigálják a keresztény szocialistákat, hogy azok kiválnak. Kisül, hogy nem válnak ki. Jánost citálták, hogy Mihály és Győző urakkal uj forradalmi pártot alakit. Ez sem válik be. Egészben annyi az igaz, hogy Pál bácsi ellenzék lett — egyedül. Szóval, nem reped a dolog. De a lázas lelkek nem engednek, jönnek az öreg ágyúval. Andrássy és Apponyi kibontják a zászlót s nagy pártot alakítanak... A nagyágyú elsült s most várják a hatást. Nekik mindegy, a keresztény szocialisták, Pál bácsi, János mester, vagy Andrássyék, csak repeszteni sikerüljön. Ezért iparkodnak bejekenteni vidéken a kisgazda- és földmivespártot, ráfogni minden rosszat. S mégsem reped, hiába repesztenek. A tót néppárti képviselők kiáltványa Zsolnáról jelentik: A tót néppárt negyvenegy képviselője kiáltvánnyal fordult a tót néphez, amelyben azt követelik, hogy az egész Felvidékről távolítsák el a cseh katonaságot és tót népőrséggel helyettesítsék őket. A képviselők a Felvidék teljes önkormányzatának azonnali életbeléptetését követelik és kijelentik, hogy október 10-ét, amely napon Námesztón a cseh katonák minden ok nélkül a tótok közé lőttek, évente meg fogja ünnepelni a tót nemzet. Egy pozsonyi szövetségközi bizottság Námesztóban vizsgálatot indított a véres incidens ügyében és megállapította, hogy a cseh katonáknak a tót lakosság elleni terroráról van szó, amelyet erőszakosabbnak és igazságtalanabbnak alig lehetne elgondolni. József főherceglevele egy volt katonájához Makóról jelentik: Ifj. Hajdú Imre makói lakos József főherceg hadseregében küzdötte végig a háborút. A megrokkant vitéz nemrégiben levélben kereste fel hadtestparancsnokát, amelyre József főherceg a következő sorokban válaszolt: „ Vitéz Fiam ! Nagyon köszönöm szeretetteljes megemlékezésedet. Bizony, én is sokat gondolok szeretett vitéz 46- osaimra. Ki feledhetné őket, kiknek hősiessége szegény szerencsétlen hazánk történelmében halhatatlan marad. Ha mindenki olyan hazafi és hős volna, úgy hazánk nem volna szétdarabolva és olyan iszonyatos nyomor sem volna. Én mégis hiszem, hogy rövid időn belül javulni fog minden, mert nem lehet, hogy annyi hazafias önfeláldozás és vitézség hiába lett legyen ! Azt tudom, kik szorgos és önzetlen munkával hozzájárulnak ezeréves magyar dicsőségünk újjáépítéséhez, azok munkája nem lesz eredménytelen. Imám az, hogy az Isten áldja és tegye boldoggá valamennyi szeretett hősömet. Minden jót, Fiami Üdvözöl volt hadvezéred József." U) BARAZDA A külügyminiszter benyújtotta a békekötésről szóló javaslatot Az egyetemi rendzavarások — Felülvizsgálják az internáltak ügyét ■—A nemzetgyűlés mai ülése — Budapest, október 26. Rakovszky István elnök féltizenegy órakor nyitotta meg a gyűlést. Bejelenti, hogy Horthy Jenő, a sárbogárdi kerület képviselője mandátumáról lemondott. A Ház a lemondást tudomásul veszi és felhatalmazza az elnököt, hogy az új választás kiírása iránt intézkedjék. Az elnök bejelenti, hogy a honvédelmi miniszter holnap válaszol Rupert Rezsőnek a Landau-ügyben előterjesztett interpellációjára. Azután áttértek a találmányi szabadalmakról szóló törvény tárgyalására. Hermann Miksa előadó és Rassay Károly hozzászólása után Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter beszédében rámutat, hogy pénzügyi okokból a szabadalmi díjakat fel kellett emelni. (Helyeslés) A Ház ezután a javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadta. A békeszerződés ratifikálása Csáky Imre gróf külügyminiszter beterjeszti a trianoni békeszerződés becikkelyezéséről szóló javaslatot és kéri a nemzetgyűlést, hogy a külügyi, közgazdasági és" közjogi bizottsághoz utasítsák. Szünet alani elnök bejelenti, hogy Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter holnap válaszol Kerekes Mihálynak az internálások felülvizsgálása, továbbá Magyar Kázmérnek a gödöllői helyiérdekű villamos vasúti forgalom tárgyában hozzáintézett interpellációjára. Új törvényjavaslatok Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter beterjeszti a királyi bírák és ügyészeknek az igazságügyminisztériumban való alkalmazásáról, Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter pedig a dohányjövedéki kihágások büntetése mértékének felemeléséről és az adócsalások meggátlásáról szóló törvényjavaslatokat. A cenzúra és a sajtókamara Xanganer Albin megindokolja a sajtótörvény revíziój tárgyában benyújtott indítványát. Rámutat, hogy a forradalmak előidézésében nagy része volt a nemzetellenes destruktív sajtónak. A kormányrendeletek csak a papíreloSZ- tást és a cenzúrát szabályozzák, de újságíró-kamara felállításáról még nem esett szó. Ezután a cenzúra túlkapásairól beszél. A miniszterelnöki és az ügyészi cenzúrát a katonai cenzúra sokszor felülbírálja, pedig a honvédelmi miniszter kijelentette, hogy katonának nem szabad a jövőben politizálni. (Élénk helyeslés) A cenzúra különben már hatalmasabb, mint a kormány. Ezért nem tartja alkalmasnak most az időt, hogy a sajtótörvény revíziójával foglalkozzanak. Indítványát tisztelettel visszavonja. Teleki Pál gróf miniszterelnök válaszában kijelenti, hogy helyesli Lingauer álláspontját. A cenzúra átalakitása különben már megtörtént és az új rendszer november 1-én lép életbe. (Éljenzés.) Zákány Gyula és Rassay Károly bejegyzett indítványai indokolásától elállanak és indítványukat visszavonják. Gazdasági kisvasutak építése Karaszátfa Jenő a gazdasági kisvasutak építése tárgyában bejegyzett indítványát okolja meg és hangsúlyozza, menynyire fontos volna az ilyen harmadrangú vasutakat vasúti rendszerünkbe beilleszteni. Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter bejelenti, hogy már elkészült ugyan egy törvényjavaslat, de pénz és anyag híjján egyelőre nem gondolhatnak kisvasutak építésére, amikor a Máv meglévő készletét is alig tudjuk karbantartani. Karafiáth Jenő a miniszter felvilágosítása után indítványától eláll. Ezután az elnök indítványára a Ház elhatározza, hogy legközelebbi ülését holnap, szerdán délelőtt 10 órakor tartja. A nemzetgyűlés egy órakor a sürgős interpellációk tárgyalására tért át. Az egyetemi törvény végrehajtása Vasadi-Balogh György kérdi a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hajlandó-e az egyetemi beiratkozásokról szóló törvény, az úgynevezett numerus clausus törvény végrehajtásáról intézkedni és mindenféle visszaélésnek véget vetni, továbbá hajlandódó, az egyetemi tanári testület függetlenségét a diákság erőszakos fellépésével szemben megvédeni és az ifjúsági egyesületek hatásköri túllépését megszüntetni ? Az ifjúság részéről benyújtott felvételi kérelmek elintézésénél a törvény szempontjait nem méltatták kellő figyelemmel. A felvételi kérelmeket nem az ifjúságnak kell felülbírálni, hanem az egyetemi tanárokból álló bizottságnak. Az ifjúság részéről sajnálatos túlkapások történtek és az egyetemek tanári kara nem tudott a törvény parancsainak érvényt szerezni. Az ifjúság a főrendiház szerepét vette át és elfogadott törvényjavaslatot vissza akar küldeni kijavítás végett. A közoktatásügyi miniszter az ifjúsági egyesületek vezetőit tárgyalásra hívta össze, ahelyett, hogy a törvényt kellő szigorral hajtotta volna végre. Pedig a kormány képes a törvény rendelkezéseinek érvényt szerezni és egy miniszter kijelentette, hogy kész a renitencia ellen fellépni és a gabonát szuronyheggyel is kipiszkálja. Taszler Béla: Gyalázat ilyet mondani! Erre a közbeszólásra a kisgazda- és földmivespárt sorain óriási zaj tör ki és a képviselők tiltakoznak a sértés ellen. Az elanó Taszler Bélát a sértő kifejezésért rendreutasítja. Vasadi-Balogh György: Felhívja a közoktatásügyi miniszter figyelmét, hogy az egyetemen rendet teremtsen és a törvényt hajtsa végre. (Élénk helyeslés.) Szerda, 1920. október 27. • A közoktatásügyi miniszter válasza Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter. A maga részéről is elítéli, hogy az egyetemen zavargások történtek, de meg tudja érteni, hogy az ifjúság lelkében az utóbbi évek során nagy elkeseredés gyülemlett össze. Az egyetemi ifjúság képviselői előtt kijelentette, hogy azokat a kívánságokat, melyek az egyetem önkormányzati jogát és a tanári kar tekintélyét nem sértik, hajlandó teljesíteni. A zavargásokat különben nem is egyetemi hallgatók, hanem az egyetemen kívül álló egyének rendezték. Az ifjúságot erről a helyről is felhívja, hogy tanuljon és készüljön a reá váró nehéz feladatokra. A törvény rendelkezéseinek minden módon érvényt fog szerezni. Az interpelláló és a Ház tudomásul veszi a miniszter válaszát Miniszteri bizottság vizsgálja felül az internálási táborokat Zákány Gyula az internáltak szomorú helyzetéről szól. Ezeknek a szerencsétlen embereknek a szenvedéseit a rossz élelmezési viszonyok csak fokozzák. Felhívja a belügyminiszter figyelmét ezekre az állapotokra. Az internáltakon segíteni kell, mert sok ember csak rosszakaratú feljelentés folytán került internálási táborba. Kéri a minisztert, küldjön a táborokba vegyes bizottságot. Ferdinandy Gyula belügyminiszter válaszában kijelenti, hogy a kormánynak legfőbb kívánsága a rendellenességek megszüntetése. A táborokba két belügyi s egy igazságügyi főtisztviselőből álló bizottságot fog kiküldeni és ez a bizottság indokolt esetben még a helyszínen intézkedik a szabadonbocsájtás iránt Az élelmezési visszaélések dolgában a legnagyobb szigorral fog eljárni. A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Az ülés vége háromnegyed három órakor. A bizottságok elkészültek a földreformmal A ratifikálási javaslat sorsa — A kormány megfelelt a békekonferencia felhívásának — A keresztényszocialisták és a kormányzópárt — Az „Xlj Barázda“ tudósítójától — Budapest, október 26. A nemzetgyűlés bizottságai még a héten tárgyalás alá veszik a béke ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. Ezzel kapcsolatban olyan hírek terjedtek el, mintha az antant nem kívánta volna a kormánytól, hogy november 1-ig a béke jóváhagyása megtörténjen. Erre vonatkozólag illetékes helyről a következő felvilágosítást kaptuk. — Ez a híresztelés teljesen valótlan. A békekonferencia jegyzéke, amely már egy hete Budapesten van, a leghatározottabban felhívja a kormányt, hogy a békeszerződést november 1-én ratifikálja. Minden olyan híresztelés, amely ezzel ellentétben áll, hamis. A kormánynak feltett szándéka, hogy a ratifikálási javaslatot a lehető legrövidebb időn belül törvényerőre emelteti. A kormány maga részéről mindent megtett eziránt s a javaslatot a felszólításra a lehető legrövidebb időn belül benyújtotta. Most már Csák a nemzetgyűlésen áll, hogy az ántant felhívásának megfelelőig milyen rövid idő alatt képes a javaslatot letárgyalni. A mai napon a földbirtokreform javaslattal elkészült az együttes bizottság, amely ma esti ülésén befejezte, a részletes vitát, így Alencr Béla előadó most már két napon belül valószínűleg elkészül a jelentéssel, amely pénteken vagy szombaton mára nemzetgyűlés elé kerül. Ehhez képest a jövő héten már meg is lehet kezdeni a javaslat nemzetgyűlési vitáját s így minden remény meg van arra, hogy ez a nevezetes, a nemzet egész jövőjére messze kiható reform még a november hó folyamán tető alá kerül s a kormány hozzákezdhet tényleges végrehajtásához is. (Törlés.) A politika hírei közé tartozik még egyébként az is, hogy Budaváry László képviselő kilépett a kormányzópártból. A miniszterelnök a békeszerződés becikkelyezéséről Teleki Pál gróf miniszterelnök a békeszerződés ratifikálásáról így nyilatkozott az Új Barázda munkatársa előtt: — A nemzetgyűlés csütörtökön pár napos szünetet kezd, mert nem készültek el a közigazgatási javaslattal. Addig remélhető, hogy a bizottság letárgyalja, ha pedig ez nem történik meg, akkor, mint ahogy tervezték, a földbirtokreformot tárgyalják. A ratifikáció kérdésétlletve az ezzel kapcsolatban benyújtott törvényjavaslatot három bizottság elé utalják és pedig a külügyi, közjogi és közgazdaság bizottság elé. Ezek a bizottságok nem kapnak határidőt a letárgyalásra és a kormány azért nem utasítja az összes bizottságokhoz a javaslatot, nehogy ezzel halasztást szenvedjen a békeszerződés kérdése. A nemzetgyűlés tárgyalásának a menetére a kormány szintén nem fog befolyást gyakorolni, úgy, hogy a parlament nyugodtan tárgyalhatja le a javaslatot. —* A békeszerződés végrehajtása a nagyhatalmak ratifikálásától számított hat hónap múlva lép életbe.