Új Barázda, 1920. október (2. évfolyam, 245-258. szám)

1920-10-27 / 254. szám

2 Budapest, október 26. Reped, vagy nem reped? A forradalmi lelkek nem tudnak meg­pihenni. Megszokták, hogy minden héten történjék valami repedés, vagy robbanás. Természetes, hogy tűrhe­tetlen nekik, hogy — Isten csodája — már négy hónapja nincs parla­menti és kormányválság. Mozognak hát, mint a sajtkukac. Piszkálják a gyöngébb lelkű s ingatagabb talpú politikusokat. Lépjenek ide, lépjenek oda. Majd csak bele­lépnek vala­mibe. Előráncigálják a keresztény szocialistákat, hogy azok kiválnak. Kisül, hogy nem válnak ki. Jánost citálták, hogy Mihály és Győző urakkal uj forradalmi pártot alakit. Ez sem válik be. Egészben annyi az igaz, hogy Pál bácsi ellenzék lett — egyedül. Szóval, nem reped a dolog. De a lázas lelkek nem engednek, jönnek az öreg ágyú­val. Andrássy és Apponyi kibontják a zászlót s nagy pártot alakítanak... A nagyágyú elsült s most várják a hatást. Nekik mindegy, a keresztény szocialisták, Pál bácsi, János mester, vagy Andrássyék, csak repeszteni si­kerüljön. Ezért iparkodnak bejeke­­n­teni vidéken a kisgazda- és föld­­mivespártot, ráfogni minden rosszat. S mégsem reped, hiába repesztenek. A tót néppárti képviselők kiáltványa Zsolnáról jelentik: A tót néppárt negyvenegy képviselője kiáltvánnyal fordult a tót néphez, amelyben azt követelik, hogy az egész Felvidékről távolítsák el a cseh katonaságot és tót népőrséggel helyettesítsék őket. A képviselők a Felvidék teljes önkor­mányzatának azonnali életbeléptetését követelik és kijelentik, hogy október 10-ét, amely napon Námesztón a cseh katonák minden ok nélkül a tótok közé lőttek, évente meg fogja ünne­pelni a tót nemzet. Egy pozsonyi szövetségközi bizott­ság Námesztóban vizsgálatot indított a véres incidens ügyében és megállapí­totta, hogy a cseh katonáknak a tót lakosság elleni terror­áról van szó, amelyet erőszakosabbnak és igazság­talanabbnak alig lehetne elgondolni. József főherceg­­levele egy volt katonájához Makóról jelentik: Ifj. Hajdú Imre makói lakos József főherceg hadsere­gében küzdötte végig a háborút. A megrokkant vitéz nemrégiben levél­ben kereste fel hadtestparancsnokát, amelyre József főherceg a következő sorokban válaszolt: „ Vitéz Fiam ! Nagyon köszönöm szeretetteljes megemlékezésedet. Bizony, én is sokat gondolok szeretett vitéz 46- osaimra. Ki feledhetné őket, kiknek hősiessége szegény szerencsétlen hazánk történelmében halhatatlan ma­rad. Ha mindenki olyan hazafi és hős volna, úgy hazánk nem volna szétdarabolva és olyan iszonyatos nyomor sem volna. Én mégis hi­szem, hogy rövid időn belül javulni fog minden, mert nem lehet, hogy annyi hazafias önfeláldozás és vitéz­ség hiába lett legyen ! Azt tudom, kik szorgos és önzetlen munkával hozzájárulnak ezeréves magyar di­csőségünk újjáépítéséhez, azok mun­kája nem lesz eredménytelen. Imám az, hogy az Isten áldja és tegye boldoggá valamennyi szeretett hő­sömet. Minden jót, Fiami Üdvözöl volt hadvezéred József." U) BARAZDA A külügyminiszter benyújtotta a békekötésről szóló javaslatot Az egyetemi rendzavarások — Felülvizsgálják az internáltak ügyét ■—­­A nemzetgyűlés mai ülése — Budapest, október 26. Rakovszky István elnök féltizenegy órakor nyitotta meg a gyűlést. Bejelenti, hogy Horthy Jenő, a sárbogárdi kerület képviselője mandátumáról lemondott. A Ház a lemondást tudomásul veszi és felhatalmazza az elnököt, hogy az új választás kiírása iránt intézkedjék. Az elnök bejelenti, hogy a honvédelmi mi­niszter holnap válaszol Rupert Rezsőnek a Landau-ügyben előterjesztett interpel­lációjára. Azután áttértek a találmányi szabadalmakról szóló törvény tárgyalására. Hermann Miksa előadó és Rassay Károly hozzá­szólása után Rubinek Gyula kereske­delmi miniszter beszédében rámutat, hogy pénzügyi okokból a szabadalmi díjakat fel kellett emelni. (Helyeslés) A Ház ezután a javaslatot általános­ságban és részleteiben is elfogadta. A békeszerződés ratifikálása Csáky Imre gróf külügyminiszter be­terjeszti a trianoni békeszerződés becik­kelyezéséről szóló javaslatot és kéri a nemzetgyűlést, hogy a külügyi, közgazda­­sági és" közjogi bizottsághoz utasítsák. Szünet alani elnök bejelenti, hogy Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter holnap válaszol Kerekes Mihálynak az internálások felül­vizsgálása, továbbá Magyar Kázmérnek a gödöllői helyiérdekű villamos vasúti forgalom tárgyában hozzáintézett inter­pellációjára. Új törvényjavaslatok Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy­­miniszter beterjeszti a királyi bírák és ügyészeknek az igazságügyminisztérium­­ban való alkalmazásáról, Korányi Fri­gyes báró pénzügyminiszter pedig a dohányjövedéki kihágások büntetése mér­tékének felemeléséről és az adócsalások meggát­lásár­ól szóló törvényjavaslatokat. A cenzúra és a sajtókamara Xanganer Albin megindokolja a saj­tótörvény revíziój­­ tárgyában benyújtott indítványát. R­ámutat, hogy a forradal­mak előidézésében nagy része volt a nemzetellenes destruktív sajtónak. A kormányrendeletek csak a papíreloSZ- tást és a cenzúrát szabályozzák, de új­ságíró-kamara felállításáról még nem esett szó. Ezután a cenzúra túlkapásai­ról beszél. A miniszterelnöki és az ügyé­szi cenzúrát a katonai cenzúra sokszor felülbírálja, pedig a honvédelmi minisz­ter kijelentette, hogy katonának nem szabad a jövőben politizálni. (Élénk he­lyeslés) A cenzúra különben már hatal­masabb, mint a kormány. Ezért nem tartja alkalmasnak most az időt, hogy a sajtótörvény revíziójával foglalkozza­nak. Indítványát tisztelettel visszavonja. Teleki Pál gróf miniszterelnök vála­szában kijelenti, hogy helyesli Lingauer álláspontját. A cenzúra átalakitása kü­lönben már megtörtént és az új rendszer november 1-én lép életbe. (Éljenzés.) Zákány Gyula és Rassay Károly bejegyzett indítványai indokolásától el­­állanak és indítványukat visszavonják. Gazdasági kisvasutak építése Kara­szátfa Jenő a gazdasági kisvasu­tak építése tárgyában bejegyzett indítvá­nyát okolja meg és hangsúlyozza, meny­nyire fontos volna az ilyen harmad­rangú vasutakat vasúti rendszerünkbe beilleszteni. Rubinek Gyula kereskedelemügyi mi­niszter bejelenti, hogy már elkészült ugyan egy törvényjavaslat, de pénz és anyag híjján egyelőre nem gondolhatnak kis­­vasutak építésére, amikor a Máv­ meglévő készletét is alig tudjuk karban­tartani. Karafiáth Jenő a miniszter felvilágo­sítása után indítványától eláll. Ezután az elnök indítványára a Ház elhatározza, hogy legközelebbi ülését holnap, szerdán délelőtt 10 órakor tartja. A nemzetgyűlés egy órakor a sürgős interpellációk tárgyalására tért át. Az egyetemi törvény végrehajtása Vasadi-Balog­h György kérdi a val­lás- és közoktatásügyi minisztert, haj­landó-e az egyetemi beiratkozásokról szóló törvény, az úgynevezett numerus clausus törvény végrehajtásáról intéz­kedni és mindenféle visszaélésnek véget vetni, továbbá hajlandódó, az egyetemi tanári testület függetlenségét a diákság erőszakos fellépésével szemben megvédeni és az ifjúsági egyesületek hatásköri túl­­lépését­ megszüntetni ? Az ifjúság részéről benyújtott felvételi kérelmek elintézésénél a törvény szem­pontjait nem méltatták kellő figyelemmel. A felvételi kérelmeket nem az ifjúságnak kell felülbírálni, hanem az egyetemi ta­nárokból álló bizottságnak. Az ifjúság részéről sajnálatos túlkapások történtek és az egyetemek tanári kara nem tudott a törvény parancsainak érvényt szerezni. Az ifjúság a főrendiház szerepét vette át és elfogadott törvényjavaslatot vissza akar küldeni kijavítás végett. A közok­tatásügyi miniszter az ifjúsági egyesületek vezetőit tárgyalásra hívta össze, ahelyett, hogy a törvényt kellő szigorral hajtotta volna végre. Pedig a kormány képes a törvény rendelkezéseinek érvényt szerezni és egy miniszter kijelentette, hogy kész a renitencia ellen fellépni és a gabonát szuronyheggyel is kipiszkálja. Taszler Béla: Gyalázat ilyet mondani! Erre a közbeszólásra a kisgazda- és földmivespárt sorain óriási zaj tör ki és a képviselők tiltakoznak a sértés ellen. Az elan­ó Taszler Bélát a sértő ki­fejezésért rendreutasítja. Vasadi-Balog­h György: Felhívja a közoktatásügyi miniszter figyelmét, hogy­ az egyetemen rendet teremtsen és a tör­vényt hajtsa végre. (Élénk helyeslés.) Szerda, 1920. október 27. • A közoktatásügyi miniszter válasza Haller István vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter. A maga részéről is el­ítéli, hogy az egyetemen zavargások tör­téntek, de meg tudja érteni, hogy az ifjúság lelkében az utóbbi évek során nagy elkeseredés gyülemlett össze. Az egyetemi ifjúság képviselői előtt kijelen­tette, hogy azokat a kívánságokat, melyek az egyetem önkormányzati jogát és a tanári kar tekintélyét nem sértik, haj­landó teljesíteni. A zavargásokat külön­ben nem is egyetemi hallgatók, hanem az egyetemen kívül álló egyének rendez­ték. Az ifjúságot erről a helyről is fel­hívja, hogy tanuljon és készül­jön a reá váró nehéz feladatokra. A törvény ren­delkezéseinek minden módon érvényt fog szerezni. Az interpelláló és a Ház tudomásul veszi a miniszter válaszát Miniszteri bizottság vizsgálja felül az internálási táborokat Zákány Gyula az internáltak szo­morú helyzetéről szól. Ezeknek a szeren­csétlen embereknek a szenvedéseit a rossz élelmezési viszonyok csak fokoz­zák. Felhívja a belügyminiszter figyel­mét ezekre az állapotokra. Az internál­takon segíteni kell, mert sok ember csak rosszakaratú feljelentés folytán került internálási táborba. Kéri a mi­nisztert, küldjön a táborokba vegyes bi­zottságot. Ferdinandy Gyula belügyminiszter válaszában kijelenti, hogy a kormánynak legfőbb kívánsága a rendellenességek megszüntetése. A táborokba két belügyi s egy igazságügyi főtisztviselőből álló bizottságot fog kiküldeni és ez a bizott­ság indokolt esetben még a helyszínen intézkedik a szabadonbocsájtás iránt Az élelmezési visszaélések dolgában a leg­nagyobb szigorral fog eljárni. A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Az ülés vége háromnegyed három órakor. A bizottságok elkészültek a­ földreformmal A ratifikálási javaslat sorsa — A kormány megfelelt a békekonferencia felhívásának — A keresztény­­szocialisták és a kormányzópárt — Az „Xlj Barázda“ tudósítójától — Budapest, október 26. A nemzetgyűlés bizottságai még a héten tárgyalás alá veszik a béke ratifikálásáról szóló törvényjavasla­tot. Ezzel kapcsolatban olyan hírek terjedtek el, mintha az antant nem kívánta volna a kormánytól, hogy november 1-ig a béke jóváhagyása megtörténjen. Erre vonatkozólag ille­tékes helyről a következő felvilágosí­­tást kaptuk. — Ez a híresztelés teljesen va­lótlan. A békekonferencia jegyzéke, amely már egy hete Budapesten van, a leghatározottabban felhívja a kormányt, hogy a békeszerződést november 1-én ratifikálja. Minden olyan híresztelés, amely ezzel ellen­tétben áll, hamis. A kormánynak feltett szándéka, hogy a ratifiká­lási javaslatot a lehető legrövidebb időn belül törvényerőre emelteti. A kormány maga részéről mindent megtett eziránt s a javaslatot a felszólításra a lehető legrövidebb időn belül benyújtotta. Most már Csák a nemzetgyűlésen áll, hogy az ántant felhívásának megfelelő­ig milyen rövid idő alatt képes a javaslatot letárgyalni. A mai napon a földbirtokreform javaslattal elkészült az együttes bi­zottság, amely ma esti ülésén befe­jezte, a részletes vitát, így Alencr Béla előadó most már két napon belül valószínűleg elkészül a jelentéssel, amely pénteken vagy szombaton már­­a nemzetgyűlés elé kerül. Ehhez ké­pest a jövő héten már meg is lehet kezdeni a javaslat nemzetgyűlési vi­táját s így minden remény meg van arra, hogy ez a nevezetes, a nemzet egész jövőjére messze kiható reform még a november hó folyamán tető alá kerül s a kormány hozzákezd­het tényleg­es végrehajtásához is. (Törlés.) A politika hírei közé tartozik még egyébként az is, hogy Budaváry László képviselő kilépett a kormányzó­­pártból. A miniszterelnök a béke­szerződés becikkelyezéséről Teleki Pál gróf miniszterelnök a békeszerződés ratifikálásáról így nyi­latkozott az Új Barázda munkatársa előtt: —­ A nemzetgyűlés csütörtökön pár napos szünetet kezd, mert nem készültek el a közigazgatási javaslattal. Addig re­mélhető, hogy a bizottság letárgyalja, ha pedig ez nem történik meg, akkor, mint ahogy tervezték, a földbirtokreformot tárgyalják. A ratifikáció kérdését­lletve az ezzel kapcsolatban benyújtott törvény­­javaslatot három bizottság elé utalják és pedig a külügyi, közjogi és közgazdaság bizottság elé. Ezek a bizottságok nem kapnak határ­időt a letárgyalásra és a kormány azért nem utasítja az összes bizottságokhoz a javaslatot, nehogy ezzel halasztást szenvedjen a békeszerződés kérdése. A nemzetgyűlés tárgyalásának a mene­tére a kormány szintén nem fog befo­lyást gyakorolni, úgy, hogy a parlament nyugodtan tárgyalhatja le a javaslatot. —* A békeszerződés végrehajtása a nagyhatalmak ratifikálásától számított hat hónap múlva lép életbe.

Next