Új Barázda, 1920. október (2. évfolyam, 245-258. szám)

1920-10-19 / 247. szám

is.j­■ vb/ V . n. évfolyam. 247. szám Ara? 1 korona ( Kedd, 192°. október­ig. Fisierkeszti: Meskó Pál Előfizetési is­­ József 55—40 ( József 55—40 )Telefon:­­ József es-is KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA A vasárnap nagyjelentőségű átalakulás elé állította Ausztriát a képviselővá­lasztások eredménye, amely a ke­­resztényszocialisták győzelmével végződött A szociáldemokrácia, mely pedig bírta már a hatalmat és vörös igába kényszerítette Ausztria lakosságát, elvesztette a talajt ott is, ahol vérmes remé­nyekkel vagy terrorisztikus esz­közökkel vette fel a küzdelmet. Elvesztette ezzel együtt a ha­talmat is. A mai, valójában kommunista kormány nem állhat meg többé , noha a keresztényszocialista párt egymagában ma még nem képes a kormányzást átvenni, mégis arra az útra kell áttérnie az osztrák politikának, amelyen a keresztény eszme érvényesül és a keresztény társadalom visszahelyezkedik a nemzetköziek által bitorolt jo­gaiba. A megtisztulásnak az a folya­mata megy véghez Ausztriában, amely Magyarországból indult ki, csakhogy más tempóban. Ausztriá­ban a betegség is, a gyógyulás is lassú folyamata, míg nálunk vi­­harszerűen gyors volt a lefolyás. De a vihar után legalább meg­tisztult a levegő. A kormányzónak Székesfehér­várott elmondott beszéde tanúsága is, záloga is annak, hogy Magyar­­ország a megszilárdulás tiszta utján halad s erről letérni nem engedik. Nálunk is vannak a for­radalomnak utórezgései, enélkül a lelkekbe mélyen belevágódott ese­mények nem múlhatnak el. Csak­hogy rajtunk nem fog erőt venni még egyszer a rontás szelleme, mert a nép óriási többsége tuda­tára ébredt az ezzel járó rettene­tes következményeknek s életre­­halálra a keresztény nemzeti eszme vezérlete alá helyezkedett. Vannak itt tulbuzgalmak, nemes felhevülés közben egyesek rosszul választják meg talán az eszközei­ket, de ha a tempó kérdésében különbségek vannak is, egysége­sek vagyunk abban az akaratban, hogy a magyar államot tiszta ke­resztény szellemben s a nemzeti géniusz teremtő erejével fogjuk újjáépíteni.­­ Az építés munkája jó kezekben van, mondotta Rakovszky, a nemz­­­zetgyűlés elnöke veszprémi beszá­molójában. Komolyabb s nagyobb munkakedvű parlamentet — úgy­mond Rakovszky — nem látott s huszonöt év óta és különösen a­­ kisgazdák tanúsítják a legnagyobb komolyságot és ügyszeretetet Ugyanakkor pedig, amikor Ra­kovszky a nemzetgyűlés kisgazda­tagjairól ilyen elismeréssel nyilat­kozik, Csongrádon a kisgazdák és földmívesek óriási serege adott találkozót, hogy a falusi kultúra fejlesztésének kérdéseiről tanács­kozzék. , Ez a gyűlés az ügyszeretetnek és a kultúrérzéknek legfényesebb bizonyítéka. Mert a csongrádi gyűlés távol állott minden politi­kától, ami a közönséget nálunk általában vonzani szokta. Új jelen­ség a magyar égbolt alatt, hogy a csendes és békés társadalmi munka tervei ébresszenek úgy­szólván ünnepies érdeklődést, mint ez Csongrádon történt, ahol a fa­lusi közönség ezerszámra állította legjobbjait a Falu Szövetség lo­bogója alá. És éppen ezért ez a mozgalom az, amely a vasárnap eseményei között a legszebb muzsikaszóként üti meg fülünket s őszinte bizalmat ébreszt ben­nünk hazánk és népünk jövője iránt. A keresztény szocialisták nagy győzelme az osztrák választásokon Nyolcvan mandátumot nyertek a szociáldemokraták hatvanöt mandátumával szemben • Kommunista nem került a parlamentbe Német-Ausztriában tegnap folytak le a nemzetgyűlési választások, ame­lyek a szociáldemokraták vereségével és a keresztény­szocialisták nagy győ­zelmével végződtek. Bár mindenki számított arra, hogy a keresztény­szocialisták többségre jutnak, mégis döntő sikerük némileg meglepte a politikai köröket. A keresztényszo­­cialisták a nagynémetek egyesületé­nek tagjait is legyőzték egyes kerü­letekben, amely körülménynek a je­lentősége annál nagyobb, mert tudva­lévően.­ keresztényszocialista párt Magyarországra akar támaszkodni, míg a nagynémet párt a Németor­szághoz való csatlakozás mellett kar­doskodik. A választások eddigi eredményei szerint a keresztényszocialista párt mintegy nyolcvan, a szociáldemokrata­­párt hatvanöt és a nagy németek pártja húsz mandátummal fog ren­delkezni. Bécsben közel egy millió választó adta le szavazatát, a szo­ciáldemokraták itt az 1919. évi feb­ruári választásokkal szemben közel százezer szavazatot vesztettek. Jellemző, hogy a kommunisták egy mandátumot sem nyertek. A polgári munkapárt Czernin Ottokár volt oszt­rák-magyar külügyminisztert juttatta mandátumhoz. A választások minden incidens nélkül folytak le, leszámítva néhány összecsapást egyes agitátorok között. Az osztrák sajtó pártállás szerint ítéli meg a választások eredményét, mindenütt kifejezésre jut azonban a nép elégedetlensége a szociáldemo­kraták eddigi uralmával. A Neues Montagblatt a következőket írja: „Gyorsabban, mint a szociáldemo­krata párt, még egyetlen hatalomra jutott párt sem járta le magát. Ter­mészetes, még egyetlen párt sem ígért többet és tartott be kevesebbet. A keresztény szocialisták kitartó mun­kája meghódította a választók bi­zalmát. A földreformjavaslat részletes tárgyalása -----aaaaaaa / Az állam elővételi joga — A hadibírtok­ok visszaszerzése Az állam megváltási joga — Saját tudósítónktól — Budapest, október 18. A földreform tárgyalásával megbízott nemzetgyűlési bizottságok ma folytat­ták a tárgyalást. Gaál Gaszton elnök féltíz óra után nyitotta meg a tanácskozást, amelyen Teleki Pál gróf miniszterelnök, Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter, nagy­atádi Szabó István földmivelésügyi mi­niszter és sokorópátkai Szabó István kisgazda miniszter is megjele­nt. A bizottság folytatta a javaslat rész­letes tárgyalását, amelynek során az állami elővásárlási joggal foglalkoztak. Vita nélkül fogadták el a 18. és 19. szakaszt. A huszadik szakasznál az a kérdés merült fel, hogy az elővásár­lási jog gyakorlásánál az Altruista Ban­kon és az Országos Központi Hitelszövet­kezeten kívül más pénzintézetek is részt­­vehett­ek-e. A pénzügyminiszter átiratot intézett a bizottsághoz és ebben azt kí­vánta, hogy más pénzintézetnek ne lehes­sen szerepe az állami elővásárlási jog gyakorlása körül. A bizottság tagjai kö­zül többen amellett foglaltak állást, hogy más pénzintézeteknek is juthasson­­szerep az állami elővásárlási jog gya­korlása körül. Nagyatádi Szabó István is ily értelem­ben foglalt állást és a bizottság is így határozott. A huszonegyedik szakaszt akképpen változtatták meg, hogy az állami elővásárlási jog gyakorlásá­tól csupán a miniszter léphet vissza, ellenben az egy­es intézetek nem, ha igényüket már egyszer bejelentenék. A huszonkettedik szakasz megfelelő módosításával kimondotta a bizottság, hogy a birtokos maga is megjelenhessen a földbirtok megtekin­ tésénél és honorálták az OMGE-nak a kapcsolatos birtokokra vonatkozó kí­vánságát. A huszonkettedik szakasz első bekezdését visszaadták a minisztérium kodifikáló bizottságának újabb szövege­zés végett. A huszonharmadik szakasznál akörül támadt vita, várjon az eladó köteles-e az eladást az országos birtok­­rendező bíróságnak akkor is bejelenteni, ha a kínált vételárnál alacsonyabb áron kívánja a miniszter az elővásárlási jogot gyakorolni. Ugyanis a javaslat ebben az esetben is kívánja a bejelentést. Rubinek Gyula kereskedelemügyi mi­niszter az eredeti szöveg fenntartását kí­vánta. A vitát ezután délben félbeszakították és délután négy órakor folytatták. Örffy Imre az elővásárlás egyes ese­e­teinél a földbirtokosra kívánja hárítani a vételármegállapítási eljárás költségeit. Akkor ugyanis, amikor a birtokos az elővételi ár megállapítása iránt a birtok­­rendező bírósághoz fordul s ez, tekin­tettel arra, hogy az eredeti vevő által megajánlott vételárnál alacsonyabb , nem fogadja el, úgy méltánytalan, hogy a felmerült költséget az elővételi joggal élő állam viselje. A szavazásnál a bizottság csak az elv fölött szavaz. A szavazatok száma egyenlő volt. Gaál Gaszton elnök a módosítás mellett szavazott s ezzel a módosítás megtörtént. A huszonnegyedik szakasznál Gyömörey György javasolja, hogy az elővásárlásnál pénzbelileg ne legyen megváltható olyan kikötés, mely a birtokos saját háztartásának élelmiszer­rel és tűzifával való ellátására vonat­kozik. Rubinek Gyula kereskedelemügyi mi­niszter ellenzi a módosítást, mert a bir­tok parcellázása esetén ezt a szolgál­­mányt nem lehet bárkire hárítani. A bizottság elvetette a módosítást. A huszonötödik szakasznál Kenéz Béla előadó bemutatja az OMGE módosító javaslatát, hogy a 100 holdon felüli birtokok elővásárlásánál a megyei gazdasági albizottság döntése minden esetben felterjesztendő végső döntés ese­tén az Országos Földbirtokrendező Bíró­sághoz. Rubinek Gyula miniszter a felebbvi­­telt csak az esetben tartja szükségesnek, ha az Országos Bíróság azt bizonyos időre vagy területre elrendeli. Nagy Pál a gazdasági albizottságok helyett a vármegyei mezőgazdasági bi­zottságokra (kamarákra) kívánja a jóvá­hagyást bízni. Gaál Gaszton utal rá, hogy a kama­rák még nincsenek meg, míg a gazda­sági albizottságok megvannak. Schandl Károly utal arra, hogy a kö­zeli új megyei választások folytán a gazdasági albizottságban és képviselve lesznek a nép széles rétegei. . Tomcsányi Pál Vilmos igazságügymi­niszter Nagy Pállal szemben fölvilágosí­­tást nyújt, mely szerint a gazdasági al­bizottság hatóság­a így inkább alkalmas a döntésre. A negyedik bekezdésnél Kenéz Béla a Gazdasági Egyesület In­dítványát módosítva terjeszti elő, mely szerint száz holdon felüli birtokok elő­vásárlásánál a földmivelésügyi miniszter !

Next