Új Barázda, 1920. október (2. évfolyam, 245-258. szám)

1920-10-27 / 254. szám

II. évfolyam. 254. ^zám '*~'^ *' ( "'jl / \ n. évfolyam. 254.szám | Az árt* korona ^^d^,i626. Október 27. , nu­l,IIIIIIM­|­|||||TM»TMM——TMi^mn ii in mimn»mnnmn isTaatmomcssjaasxzissismss^T^jsa TEtttetmm­mms^masxmrmxmmmsmBmBmtmFJteszizt FGszerkMEt&^Meskó Pál -- wg |?^|, WW ^ Előfizetési ára: WmumiMifattBuday Barna | | | §r*|| §rf| §f%| gP|| *W §F% §f®S§ Negyedévre ... 70 K Felelős szerkeszti: Má &|­Jij «£,'| '.: Egy hónapra _ _ 25 K Schandl Károly dr. ||| ||$ £§|| fPf^lk jpKtf * &1P^|| Sm |§§ W ___ Szerkesztőség: jl!0 |^?| |^|| |jp| jjllf Jjffljfájgg | fl|§ B d Kiadóhivatal: ^ | József 55—40 | József 55—40 [Tertfon: | J^sdg-88 KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon: ( A szervezetiek (ny.) Meg kell vallani, hogy a szociáldemokraták vasárnap tartott szakszervezeti értekezletén józan, okos hangokat is hallottunk. Úgy látszik, több húrja van a szociál­­demokratizmus hegedűjének. Nem régen ropogóst húztak rajta a népbiztosok talpa alá, ma fájdal­masan bús dalt zendítettek fel a keresztény kurzus fülébe. Nagy nyomorról panaszkodik a szervezett munkásság, amilyent még nem látott az idők járása. Nem is tagadhatja azt senki, hogy pél­dátlanul nehéz a helyzet, hanem hát a panasz jogát egyetlen osz­tálynak sem lehet kisajátítani, mert roskadozó térdekkel viseljük valamennyien az élet keresztjét, akiknek létük a magyar hazában gyökerezik. Nehéz most magyarnak lenni ! Mindenkinek van itt jajgatni valója és nincs az a lángelme, nincs az az érző szív, amely a sok búskeserves panaszkodót jó sorsba juttathatná. De ne mondja azt a munkásság, hogy csak ő a mostoha gyermek, hogy az ő érdekében semmit sem tesz az állam, noha módjában volna helyzetén javítani. Nagyarányú közmunkákat terve­zett a kormány már egy évvel ezelőtt, hogy a panaszkodó munka­­nélkülieknek kenyeret adjon és alig volt jelentkező. A Népszaváék azt írták akkor, hogy jut hozzá a szakmunkás, hogy vasúti vonalat építsen, utat javítson, földet túr­jon? És úgy veszem észre, most is elfelejtette megállapítani az ér­tekezlet az életnek azt a tanulsá­­gát, hogy aki kenyeret akar, an­nak a munkában válogatnia nem lehet. Olcsó kenyeret kívánnak a mun­kások és azt mondják, hogy jutna mindenkinek elég, ha semmit sem vinnénk a külföldre. Igaz, de ak­kor hogyan szerezzük meg a kül­földről a hiányzó ipari cikkeket és az ipari gyártáshoz szükséges nyersanyagokat? A mi pénzünk ma már nem nyom a nemzetközi kereskedelem mérlegén, hanem nyom a liszt, a hús és egyéb élelmicikk. Együk meg magunk, könnyű ezt mondani, de ezzel együtt megesszük a ruhánkat, a csizmánkat és a szenünket is. Gondoskodnunk kell igenis az igazságos elosztásról, a szociális szempontok és az emberi érzések jogara alatt kell itt uralkodni, hogy az emberek egyik csoportja ne élvezzen hizlalókúrát, a másik pedig ne kerüljön dögrovásra. Tiszta és igaz jogon alapul az erre irányuló követelés, amely azonban édes mindnyájunkká. De bármilyen becsületes legyen a kormányzó politika igyekezete, egy bizonyos s ez az, hogy ne­künk most már kétszer annyit kell dolgoznunk, mint régeb­te a fél­annyi kenyérért. Úgy tetszik nekem, hogy a szak­­szervezetek értekezlete a tönkre­tett Magyarországnak éppen ezt a legfontosabb életszabályát nem méltányolta. Szigorított statárium a Felvidéken Pozsonyból jelentik. A felvidákon kihirdetett statáriumot a csehek újabban­ ismét jelentékeny módon megszigorították. A rendelkezés értelmében Pozsonyban este 9 órakor be kell zárni minden nyilvános helyiséget, a városi színház és a mozgó­­színházak­ nem tarthatnak előadást Este féltiz órán túl senkinek sem szabad az utcán tartózkodni. Kassán ugyancsak megszigo­rították a statáriumot, záróra este féltiz órakor van és a kapukat fél kilenc órakor kell bezárni. November 4-re várják D’Annunzio puccsát Az olasz körök határozottan tarta­nak D'Annunzio tervezett puccsától. Annak lehetőségéről beszélnek, hogy november 4-én, amikor Rómába,­ 25 ezer hadiön­kéntes a velencei győzel­met ünnepli, D’Annunzio repülőgé­pen odaérkezik és néhány tábornok­kal puccsot hajt végre, ha a kor­mány az Adria kérdésében túl sokat engedne a jugoszlávok­­ak. Az olasz kormány intézkedéseket tett, hogy Triest városát katonailag szállják meg, a Fiuméval való összeköttetést zárják el és ha D’Annunzio tényleg repülőgépen jönne Rómába, akkor a repülőgép elleni ütegeket hozzák mű­ködésbe. Olaszország nagyobb városaiban napról-napra követnek el merény­letet. Karrarában a kaszárnya ellen bom­bamerényletet követtek el, azonban csak anyagi károkat okoztak. Ge­­nuánál egy elrobogó vonatra két bombát dobtak, amelyek a lokomo­­tivon robbantak fel. Törvény­javaslat a békeszerződés törvénybeiktatásáról Budapest, október 26 Csáky Imre gróf külügyminiszter a nemzetgyűlés elé terjesztette a trianoni­­ békeszerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat nyolc szakaszból áll. A javaslat 1. szakasza így hangzik: Tekintettel a kényszerhelyzetre, a­mely Magyarországra nézve a világháború sze­rencsétlen kimenetele folytán előállott és a­mely annak idején a magyar királyi kormánynak a békeszerződés aláírására vonatkozó elhatározásánál is döntő súly­­lyal bat, az Északamerikai Egyesült­ Államokkal, a Brit­ Birodalommal, Francia­­országgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamá-­ val, Lengyelországgal, Portugáliával, Ro­mániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam-­ mal, Sziáminál és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi junius hó 4. napján a Trianon­­­­ban kötött békeszerződés a hozzátartozó­i térképpel és a békeszerződés egyes ren­­­­delkezéseinek függelékeivel, valamint a békeszerződés kiegészítéseit ugyancsak 1920. évi junius hó 4. napján kelt jegyző­könyvvel és nyilatkozattal együ­tt a magyar állam törvényei közé iktattatik. A következő szakaszokba a béke­­szerződés szövegét illesztették be a jegyzőkönyvekkel, függelékekkel együtt. A békeszerződés életbelépését rendelettel hirdetik ki A javaslat 8. szakasza így hangzik: A jelen törvény kihirdetése napján lép életbe, még­pedig a békeszerződés életbe­lépésének napjától kezdődő hatállyal. A békeszerződés életbelépésének napját a minisztérium rendelettel közzéteszi. A törvényjavaslat indokolása A javaslat indokolásából kiemeljük a következőket: Ismeretes az a kényszerhelyzet, amely­ben a magyar királyi kormány a béke­szerződés aláírására határozta el magát. A magyar békeküldöttség megdönthe­tetlen történelmi, földrajzi, gazdasági, jogi és egyéb tudományos érvekkel mu­tatott rá a békefeltétel­ek­ tarthatatlansá­gára. A szövetséges és társult hatalmak mégis alig változtattak eredeti feltételeiken. Az a kísérőlevél azonban, amellyel a szövetséges és társult hatalmak a ma­gyar békreküldöttség jegyzékeire vonat­kozó válaszukat és a végleges békefel­­tételeket átnyújtották, a békeszerződés magyarázatára és végrehajtására vonat­kozólag ránk nézve kedvező elveket je­lent ki irányadóul és így remélhető, hogy a békeszerződés végrehajtása során egyes rendelkezések nem fognak merev alkal­mazást nyerni. Habár a tű­lerőlevélben klipje-Eocre juttatott egyes elvek némi reménységet is nyújtanak, a szo­morú valóság az, hogy a béke­szerződés keserű megpróbálta­tásnak teszi ki nemzetünket; hazánk ezeréves területét szét­darabolja, millió és millió test­vérünket megkérdezésük nélkül elszakítja tőlünk, gazdasági egy­ségünket megcsonkítja, iparun­kat és kereskedésünket megbé­nítja, kultúránk fejlődése elé súlyos akadályokat gördít. Mindamelett az érdem­tlenül halálra szánt Magyar­ország fel­támadásába vetett törhetetlen hit, a szebb jövő reménye és az a biztos tudat, hogy maguk a szövetséges és társult hatalmak is rövid időn belül belátják, hogy erős Magyarország Európa bé­kéje érdekében feltétlen szü­k­­ségesség, s így a jelenlegi hely­zet nem lehet állandó; az adott viszonyok között mégis amellett szól­nak, hogy most, amidőn a szövetséges és társult főhatal­­mnak a békeszerződés megerősí­tése iránt felszólítást intéztek hozzánk, ennek a felszólításnak a kényszer hatása alatt eleget tegyünk annál is inkább, mert jelenlegi magunkra fagyatott helyzetünkben ez az egyedül le­hetséges első lépés a nemzetközi forgalom felé­tele, a normális élet helyreállítása és hazánk újjáépítése felől. Ily körülmények között a magyar ki­rályi kormány érett megfontolás után — fájó szívvel bár — a békeszerződés becikkelyezése iránt tesz előterjesztést, de egyúttal felmentve érzi magát annak a lehetetlen feladatnak teljesítése alól, hogy a ránk kényszerített békeszerződés rendelkezéseit megkísérelje indokolni. Az angol bányászosztrá­k véget ér Londonból érkező tudósítás szerint délelőtt a kormány képviselői és a bányamunkások képviselői között egyezség jött létre a következő há­rom pontban : 1. A munkások meg­kapják a kívánt béremelést; 2. kö­telezik magukat, hogy gondoskod­nak a széntermelés fokozásáról; 3. a kormány a bányaüzemek felszere­lésének megjavításáról gondoskodik. Ezeket a pontokat azonnal a bányá­szok végrehajtó bizottsága elé ter­jesztik, amely délután hoz végleges határozatot. Kormánykörökben remé­lik, hogy ezen az alapon létrejön a megegyezés és a munkások már szerdán megkezdik a munkát. ›»«·•© ›&·8 ̋ Oroszország élelmezési válsága még évekig tart Trockij, mint a londoni lapok je­lentik, a munkások képviselői előtt nemrégiben tartott beszédében úgy nyilatkozott, hogy tart tőle, hogy Oroszország rettentő élelmezési vál­sága még három-négy év múlva sem szűnik meg, minthogy a közlekedés teljes leromlása és a rendkívül szű­kös gépbehozatal megakadályozza a gazdasági újjáépítést. Trockij kijelen­tése még hívei körében is nagy meg­döbbenést keltettek.

Next