Új Barázda, 1928. július (10. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-10 / 154. szám

IMS luüus 10, kedd ililÉE*^ Budapest, X. évf., 134. sí, ELŐFIZETÉSI Árak a m. kir. földmivelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő „Rá­diós gazdasági előadások" civiű füzetekkel együtt: Egész évre 17 pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, ne­gyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő ,1­0 fillér. Egyes példány ára 6 fő vasárnapokon 12 fillér.­­■ Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Megjelenik hétfő kivételével mindennap SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓH­IVATAL . Budapest, VIIl. kerület, József­ kerút 5. szám. TELEFONSZÁMOK: József 463—06, J. 463—07. József 463—08. — Éjszaka: Teréz 140—71. LEVÉLCÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő: A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben A magyar bányavidéken Irta Zsitvay József Hát van ilyen? Van hála istennek. Ott húzódik el a Duna mellett, mara­­dék-Esztergom vármegyében, Cholnok­­tól kezdődően Dorogon, Tokodon Nyer­­gesztifalun át Piszkéig. Bányák, gyá­rak sűrűn egymás mellett s bennük szorgalmas, takarékos, csupa hangya­­népek, magyar munkások, akik bá­nyákban, gyárakban keresik a kenye­rüket. Lesznek talán, akik ma halla­nak róluk első ízben, pedig ez a né­pünk ugyancsak megérdemli figyel­münket. Gyűlést tartottak vasárnap Nyer­­gesúj­falun, nemzeti demokrata cso­portjuk helyiségében s amidőn keser­vesen összeszedett filléreikről elszá­moltak ellenőrzőiknek, amikor tragi­kus munkássorsuk esdő óhaja kikiván­­kozott a lelkük szegletére, elnökük, az egyszerű munkásember mellett ott lát­hattuk Huszár főispánt Frey képvise­lővel és Peyerék haragos „szolgabíró" ellenfelét is Reviczky főszolgabíró sze­mélyében. És csodálatos, a hatalom ezen gyűlöletes urai a Népszaváék berkeiben, nem azért voltak ott a munkásgyűlésen, hogy a munkásokkal vitatkozzanak, mert hála istennek, ün­nepelt vendégei voltak ők a nemzeti demokratáknak. És ott volt velük a községbeli intelligencia is, a gazdák is mellettük tüntettek, mert ezek a munkások otthagyták a gyűlölet szak­­szervezetét, átléptek a szeretet, a meg­értés nemzetien magyar talajára, mint amely egyedül lehet alapja min­den magyar dolgozó boldogulásának. Meg kell állnunk e jelenség láttára, mert felemelő az a tudat, hogy a fő­ispán és szolgabíró a magyar mun­kások között már népszerű ember. De érthető, mert ezek a munkások rátér­tek arra az útra, amely után a mun­kások közül ma még kevesen járnak, hiszen sokan vannak azon, hogy mi­nél kevesebben térjenek reája, a nem­zeti demokrata munkások azonban n­e­adnak többé a gyűlölet uszításá­ra, rájöttek, hajlanak reája, hogy egy­ütton haladjanak a többi hazafias osz­tályokkal. Lehetetlen nem örülnünk a vörös lobogó háromté válásának és ez az öröm vezeti tollunkat, mert íme, a példa arra, hogy meg is értheti egy­mást a magyar. Íme, a bizonyság, hogy hasadóban van már az igazi ma­gyar hajnal, amelynek első pirkadását ennek az egyszerű munkásgyűlésnek az „Isten áldd meg a magyart“-ja je­lenti számunkra. Úton van, közeledik végre magyaroknak magyarokkal való egymásra találása. T-+a: Salgótarján után ime a magyar Ruhr, a legna­gyobb bányavidék megmozdulása nem­zeti irányban. Meg kellett tennünk te­hát, hogy megálljunk ennél az örven­detes eseménynél néhány pillanatra, mert a magyar munkásfronton apadó­ba lépett a nemzetietlen osztályharc gyűlölet­uralma. Fogyóban van, seké­­lyesedik a maga tartalmatlan tagadó­­szellemében, hogy helyet adjon az egymást megértés alkotó munkájának. És ez a magyar jövendő egyedül lehet­séges alapja: háromszinű zászló ma­gyar munkásokkal, megértő urakkal a közös cél, minden magyar dolgozó bol­dogulásának a szolgálatában. Magyar szív és akaraterő vitte diadalra a német gépet Risztics János világrekordja hatalmas pörölycsapás a trianoni Pékére (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Megírtuk, hogy a magyar Risztics és a német ZhnMetpiann 65 óra 31 per­ces szakadatlan repülés után szomba­ton este féltíz órakor hatalmas tömeg tomboló lelkesedése közben leszálltak Dessauban, miután az idegeket végső­kig próbára tevő, közel három napig tartó repülésükkel megdöntötték a Ferrarin és Del Prete olasz repülők által nemré­gen felállított időtartam-világre­kordot. Risztícsék 8100 kilométernyi utat tet­tek meg a levegőben, vagyis leszállás nélkül elrepülhettek volna Amerikába és onnan vissza­ Európába. A német nép negyven milliónyi tö­mege s külön még az a tízmillió német, aki hazájától távol, a föld távoli ré­szein él, mámoros lelkesedéssel fogad­ja a bámulatos teljesítmény hírét, amely nagy dicsőségét jelenti a német technikának, amely olyan motort tud építeni, amely közel három napig tartó szakadatlan működéssel bizonyította be megbízhatóságát. A dicsőséget azonban nem az élettelen gép vívta ki, hanem az élő emberi akaraterő, a végsőkig megfeszített idegek győzedelmes kitartása s a forró szív vakmerő lendülete s ezért Magyarország is részt kér az új nagyszerű vi­lágrekord fényességéből. ’ Zimmermann társa, Risztics János magyar fiú, egyike volt legvitézebb katonai repülőnknek, akit háború után csak a kegyetlenül mostoha magyar végzet űzött ki hazájából. Risztics Já­nos lobogó saslelke nem tudta elvisel­ni, hogy holmi papírparancs örökre gúzsba kösse a szárnyait és elzárja a napfénytől átitatott magasság,.­..bán való szárnyalásától: kiment hát Né­metországba. A német repülést szol­gálja, de a magyar névnek szerez megbecsülést, mert pillanatig sem rejtegeti magyar voltát. Bizonyos hogy amikor a sikerítőn berregő mo­tor gyötrelmes muzsikája mellett át­­­­virrasztott 65 borzalmas óra után tán­torgó léptekkel elhagyta gépmadara roppant testét, kimerült szíve arra a gondolatra dobbant meg, hogy az üldözött, árva magyarságnak szerzett újabb dicsőséget. Risztics János szülei, akik Budapes-ten élnek, fiuk repülése alatt félórán­­kint érdeklődtek a világrekord-kísér­let újabb meg újabb részleteiről s amikor a táviró ideröpítette a siker hírét, boldogan sóhajtottak fel. Risztics egyébként szüleinek elő­re megírta, hogy meg fogja javí­tani a világrekordot s bejelen­tette azt is, hogy rövidesen ismét nekivág az óceánnak. Bizonyos, hogy ez a vállalkozása is si­kerülni fog s akkor az óceáni repülés hőseinek névsorába a magyar fiú neve is belekerül, dicsőségére önmagának és dicsőségére hazájának. Kaszala Károly diadalmas olaszor­szági repülése s most Risztics János világrekordja botondi erejű pöröly­csapás a gyűlölet érckapuján. A hálát­lan Nyugatnak most már,be kell lát­nia, hogy egy nemzetet, amelynek te­hetséget, vakmerő akaratot és tettra­­készséget adott az Isten, ostoba tilal­makkal, sok gyűlölet diktálta paran­csokkal nem lehet megfojtani. A ma­gyarság él, mert élni akar és nincs messze az idő, amikor ismét a népek elsői közé szökken. A Kaszala Káro­­lyok és a Risztics Jánosok diadalmas szárnyalása a biztosíték erre.ni A világrekorder magyar repülőt ü­nneplik Dessauban.

Next