Új Barázda, 1928. december (10. évfolyam, 273-295. szám)

1928-12-19 / 287. szám

ELŐFIZETÉSI Arab a m. kir földmivelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szak­­kiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" ciml­ füzetekkel együtt. Egész évre 17 pengő, félévre 3 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 f., vasárnapokon 12 fillér. -- Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. I ^ 1928 decemberig, szerda Ura 6 fillér Budapest/jL^ftv*.. 287. sz. UJ BARÁZDA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, Budapest, VIII. kerület, József­ körut 5. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József Megjelenik hétfő kivételével mindennan 463—07, József 463—08. — Éjszaka: Automata 31 Kivételével mindennap X40_71. Kiadóhivatal: József 463-09. levél-CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő: A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. A Népszövetség csődje Az a háborúskodás, amely Dél­­amerika két állama, Bolívia és Para­guay között annak rendje és módja szerint tankokkal, repülőgépekkel és bombákkal megindult, nemcsak a két háborúskodó fél, hanem az egész vi­lág ügye. illetőleg a Népszövetség ügye, lévén ez a szövetség formailag a világ összes népeinek és nemzetei­nek intézménye. A Népszövetségnek most kellene bebizonyítania életrevaló­ságát és tényleges súlyát azzal, hogy megállítja az egymás ellen törő két hadsereget, megvizsgálja az ellensé­geskedés okát és ha azt megállapítot­ta, egyúttal békés eszközökkel zöld asztal mellett meg is szünteti. A Népszövetségnek ez a kísérlete máris csődöt mondott. A hadakozó fe­lek udvariasan meghallgatták tiltako­zását, azután ádáz dühvel átadták a szót az ágyuknak. Igaz, hogy legújabb hírek szerint az ágyuk­ — legalább pillanatnyilag elhallgattak és megvan a remény arra, hogy újból nem is szólalnak meg, a népszövetségi tilalom ellenére elesett katonákat azonban nem lehet feltámasztani és azt a tényt, hogy a két állam hadserege megütkö­zött egymással, nem lehet meg nem történtté tenni. És ha a ma elcsendesedett harctér­ről érkező híreket figyelemmel mérle­geljük, azt kell megállapítanunk, hogy, a bolíviai és paraguayi csapatok meg­állása, a támadásoknak megszüntetése nem annyira a Népszövetség tekintély- számlája javára könyvelendő, mint in­kább az egész Délamerikára kiterjedő bonyodalomtól való félelemnek tulaj­donítandó. Délamerika két nagy álla­ma, Argentína és Brazília ugyanis olyan magatartást tanúsított ebben a fegyveres összecsapásban, hogy nem minden ok nélkül lehetett attól félni, hogy a háborúba egyik az egyik, má­sik a másik fél mellett kénytelen lesz beavatkozni. Az első szót ugyanis már kimondották. Amint dip­­lomáciailag mondani szokták, már el­kötelezték magukat és pedig annyira, hogy aligha vonulhattak volna vissza. Ez pedig egész Délamerika fegyver­­benállását vonhatta volna maga után. Érthető, ha az érdekelt államok ilyen körülmények között engedik, hogy az úgynevezett jobb belátás győzzön és ezzel egyúttal — legalább látszatra — babérokat nyújtanak át a Népszövetségnek, mint hatalomnak, amely a béke olaj ágát raktáron tartja. Azonban, ha mégsem áll helyre a béke, akkor is van a Népszövetség számára egy védősánc, amely mögé vonulva, moshatja a kezeit. Ez a védő­sánc a nevezetes és sokszor hangozta­tott Monroe elv, amely kimondja, hogy Európának semmi köze Amerika ügyeihez, viszont Amerika sem avat­­kozhatik bele Európa ügyeibe. Az amerikai államok ennek a Monroe-elv­­nek fenntartásával léptek be a Nép­­szövetségbe és a Népszövetség ezt az elvet a maga részéről is elfogadta. Ennek az elvnek alapján tehát nincs baj, ha tovább verekszenek is a nép­­szövetségi tagállamok. Csak az a fon­tos, hogy ne Európában, hanem Ame­rikában verekedjenek. A Népszövet­ségnek ezek szerint kétféle tagjai van­nak. Olyanok, akiknek a Monroe elv alapján és a Keilogg-egyezmén­y elle­nére is szabad verekedni — Ameriká­ban és olyanok, akik majd kitalálják, hogy milyen elvek alapján verekedhet­nek — Európában. Természetesen csak akkor, ha elég erősek lesznek a maguk saját külön Monroe-elvének megteremtésére. Általános délamerikai háborút vonhat maga után Bolívia és Paraguay összetűzése A Harc igazi oka: egy kincses érc- és petróleumfelüület birtoka — A bolíviai csapatok megszüntették az előnyo­mulást — Kísérletek a békés megegyezésre (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Bolívia és Paraguay között még áll a harc, bár a bolíviai kormány a leg­újabb jelentések szerint utasította csa­patait, hogy hagyják abba a további előnyo­mulást, mert a vitás erődöket si­került visszafoglalni. Más hírek szerint Paraguay katonái újból visszahódították az elvesztett erődöket és egy kérdés, lesz-e foga­natja a bolíviai kormány intézkedései­nek. Hír szerint az Egyesült Államok kormánya erélyes közbelépésre készül a két állam háborúskodásának meg­szüntetése érdekében, a pápa pedig táviratot intézett a bolíviai kormány­hoz a béke érdekében. Ezek a jelentések nem sok reményt keltenek azonban arra, hogy ez a há­borúskodás rövidesen megszűnik. A harc igazi oka: üzleti érdekek összeütközése. A két állam között fekszik egy igen értékes földterület, amelyet eddig a bolíviai és paraguayi kormány részé­ről közösen kiküldött bizottság igazga­tott. Ezen a területen nemrégen hatalmas érctelepeket és petro­­leumforrásokat fedeztek fel s most aztán mindkét állam a maga számára akarta meghódítani a közös területrészt. Paraguay erődöt épített, Bolívia pedig egyszerűen bekebelezte e terület egy részét. Az első harc a Bougueron nevű erőd körül támadt s ezt követték a további véres harcok, amelyek során az erőd hol az egyik, hol a másik fél seregeinek kezébe ke­rült. Mindenesetre Bolívia nagyobb és erősebb Paraguaynál és félmilliós had­sereget is ki tud á­llani szükség ese­tén. A népszövetségi tanács ülését egye­lőre nem hívták még össze s csak bi­zalmas megbeszélések folynak arról, milyen intézkedések történjenek az összetűzés megszüntetésére. Attól is tartani lehet, hogy miután ezek az üzleti hátterű háborúskodások a többi délamerikai államokat sem érintik kö­zömbösen, általános délamerikai háború törhet ki, amelynek következményei beláthatat­­lanok lennének.

Next