Új Barázda, 1928. december (10. évfolyam, 273-295. szám)
1928-12-19 / 287. szám
ELŐFIZETÉSI Arab a m. kir földmivelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szakkiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" ciml füzetekkel együtt. Egész évre 17 pengő, félévre 3 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 f., vasárnapokon 12 fillér. -- Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. I ^ 1928 decemberig, szerda Ura 6 fillér Budapest/jL^ftv*.. 287. sz. UJ BARÁZDA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, Budapest, VIII. kerület, József körut 5. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József Megjelenik hétfő kivételével mindennan 463—07, József 463—08. — Éjszaka: Automata 31 Kivételével mindennap X40_71. Kiadóhivatal: József 463-09. levél-CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő: A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. A Népszövetség csődje Az a háborúskodás, amely Délamerika két állama, Bolívia és Paraguay között annak rendje és módja szerint tankokkal, repülőgépekkel és bombákkal megindult, nemcsak a két háborúskodó fél, hanem az egész világ ügye. illetőleg a Népszövetség ügye, lévén ez a szövetség formailag a világ összes népeinek és nemzeteinek intézménye. A Népszövetségnek most kellene bebizonyítania életrevalóságát és tényleges súlyát azzal, hogy megállítja az egymás ellen törő két hadsereget, megvizsgálja az ellenségeskedés okát és ha azt megállapította, egyúttal békés eszközökkel zöld asztal mellett meg is szünteti. A Népszövetségnek ez a kísérlete máris csődöt mondott. A hadakozó felek udvariasan meghallgatták tiltakozását, azután ádáz dühvel átadták a szót az ágyuknak. Igaz, hogy legújabb hírek szerint az ágyuk — legalább pillanatnyilag elhallgattak és megvan a remény arra, hogy újból nem is szólalnak meg, a népszövetségi tilalom ellenére elesett katonákat azonban nem lehet feltámasztani és azt a tényt, hogy a két állam hadserege megütközött egymással, nem lehet meg nem történtté tenni. És ha a ma elcsendesedett harctérről érkező híreket figyelemmel mérlegeljük, azt kell megállapítanunk, hogy, a bolíviai és paraguayi csapatok megállása, a támadásoknak megszüntetése nem annyira a Népszövetség tekintély- számlája javára könyvelendő, mint inkább az egész Délamerikára kiterjedő bonyodalomtól való félelemnek tulajdonítandó. Délamerika két nagy állama, Argentína és Brazília ugyanis olyan magatartást tanúsított ebben a fegyveres összecsapásban, hogy nem minden ok nélkül lehetett attól félni, hogy a háborúba egyik az egyik, másik a másik fél mellett kénytelen lesz beavatkozni. Az első szót ugyanis már kimondották. Amint diplomáciailag mondani szokták, már elkötelezték magukat és pedig annyira, hogy aligha vonulhattak volna vissza. Ez pedig egész Délamerika fegyverbenállását vonhatta volna maga után. Érthető, ha az érdekelt államok ilyen körülmények között engedik, hogy az úgynevezett jobb belátás győzzön és ezzel egyúttal — legalább látszatra — babérokat nyújtanak át a Népszövetségnek, mint hatalomnak, amely a béke olaj ágát raktáron tartja. Azonban, ha mégsem áll helyre a béke, akkor is van a Népszövetség számára egy védősánc, amely mögé vonulva, moshatja a kezeit. Ez a védősánc a nevezetes és sokszor hangoztatott Monroe elv, amely kimondja, hogy Európának semmi köze Amerika ügyeihez, viszont Amerika sem avatkozhatik bele Európa ügyeibe. Az amerikai államok ennek a Monroe-elvnek fenntartásával léptek be a Népszövetségbe és a Népszövetség ezt az elvet a maga részéről is elfogadta. Ennek az elvnek alapján tehát nincs baj, ha tovább verekszenek is a népszövetségi tagállamok. Csak az a fontos, hogy ne Európában, hanem Amerikában verekedjenek. A Népszövetségnek ezek szerint kétféle tagjai vannak. Olyanok, akiknek a Monroe elv alapján és a Keilogg-egyezmény ellenére is szabad verekedni — Amerikában és olyanok, akik majd kitalálják, hogy milyen elvek alapján verekedhetnek — Európában. Természetesen csak akkor, ha elég erősek lesznek a maguk saját külön Monroe-elvének megteremtésére. Általános délamerikai háborút vonhat maga után Bolívia és Paraguay összetűzése A Harc igazi oka: egy kincses érc- és petróleumfelüület birtoka — A bolíviai csapatok megszüntették az előnyomulást — Kísérletek a békés megegyezésre (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Bolívia és Paraguay között még áll a harc, bár a bolíviai kormány a legújabb jelentések szerint utasította csapatait, hogy hagyják abba a további előnyomulást, mert a vitás erődöket sikerült visszafoglalni. Más hírek szerint Paraguay katonái újból visszahódították az elvesztett erődöket és egy kérdés, lesz-e foganatja a bolíviai kormány intézkedéseinek. Hír szerint az Egyesült Államok kormánya erélyes közbelépésre készül a két állam háborúskodásának megszüntetése érdekében, a pápa pedig táviratot intézett a bolíviai kormányhoz a béke érdekében. Ezek a jelentések nem sok reményt keltenek azonban arra, hogy ez a háborúskodás rövidesen megszűnik. A harc igazi oka: üzleti érdekek összeütközése. A két állam között fekszik egy igen értékes földterület, amelyet eddig a bolíviai és paraguayi kormány részéről közösen kiküldött bizottság igazgatott. Ezen a területen nemrégen hatalmas érctelepeket és petroleumforrásokat fedeztek fel s most aztán mindkét állam a maga számára akarta meghódítani a közös területrészt. Paraguay erődöt épített, Bolívia pedig egyszerűen bekebelezte e terület egy részét. Az első harc a Bougueron nevű erőd körül támadt s ezt követték a további véres harcok, amelyek során az erőd hol az egyik, hol a másik fél seregeinek kezébe került. Mindenesetre Bolívia nagyobb és erősebb Paraguaynál és félmilliós hadsereget is ki tud állani szükség esetén. A népszövetségi tanács ülését egyelőre nem hívták még össze s csak bizalmas megbeszélések folynak arról, milyen intézkedések történjenek az összetűzés megszüntetésére. Attól is tartani lehet, hogy miután ezek az üzleti hátterű háborúskodások a többi délamerikai államokat sem érintik közömbösen, általános délamerikai háború törhet ki, amelynek következményei beláthatatlanok lennének.