Új Barázda, 1929. január (11. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-08 / 32. szám

2 ___________ Formaiba 1929. február 1, péntek mint Bethlen István mondotta,­­ megérhetnék a revízió gondolatának valóra válását, ha ők lehetnének azok, akik az új, a nagy, a boldog Magyar­­ország kapuit kitárják a sóvárgó mil­liók előtt. Ezeknek a szerepe nem könnyű, mert mindig nehéz a bölcs mérséklet politikáját képviselni. Nehéz ez a szerep, de a hazáját ko­molyan szerető és a külpolitikai hely­zetet mérlegelni tudó emberek kell,, hogy meghajtsák a legteljesebb elis­merés zászlaját azok előtt, akik ezt teljes öntudattal és a legnagyobb fe­lelősség súlyával vállalni merték. Mélységes tisztelet a tapasztalt öreg darvaknak. Ők valók a vonuló­­k élére, az ő menetsebességük bizto­sítja a cél elérését, az az idő előtti kimerülést okozó tempó azonban, amit a fiatal darvak, tapasztalatlanok diktálnának, nem tudná átvinni a nemzetet a ma még emeletes hullá­sokat verő trianoni óceán fölött. Egymillió magyar ember intisalonclevele Mussolini Foz (Az „Új Barázda“ tudósítójától.)­­A Társadalmi Egyesületek Szövet­sége, amely az összes magyar egyesü­leteket magába foglalja, az olasz kö­vetség útján emléktáviratot küldött­ Mussolini miniszterelnökhöz. Az irat a magyar társadalom háláját tolmá­csolja az olasz miniszterelnöknek, azért, hogy felemelje szavát a magyar igazság mellett. A TESz ezenkívül százezer magyar köszönőlevelet jut­tat Mussolinihoz. A leveleket egy mil­lió magyar ember írta alá. Kommunisták­­szítják át Indiai véres zavar­gásokat A „patának"­ vallási csoportját gyermekgyilkosságokkal vádolják (Az „Új Barázda" tudósítójától.) Indiában véres zavargásokra került a sor , a hinduk és a mohamedánok kö­zött. A zavargásokat az a hír idézte­ elő, hogy egy vallási csoport, az úgy­nevezett patán-szekta hívei gyermek­­vért használnak „szent hidjuk“ fel­avatásánál, mire Bombay gyárainak összes munkásai sztrájkba léptek, abbahagyták a munkát, mert attól tartottak, hogy távollétük alatt a pla­tánok leöldösik gyermekeiket. Persze ez a hír nem volt igaz, de elég volt arra, hogy a mohamedánok és hin­duk fajgyűlölete véres utcai harcok­ban robbanjon ki, amelyekmek eddig több, mint 30 áldozatuk van. A za­vargások szitei mögött kommunista aknamunkát sejtenek. MiMSZ-harminc milliónyi kisebbség sorsáról kell döntenie a Népszövet­ségnek (Az „Új Barázda" tudósítójától.) Húsz-harminc millió főre tehető azok­nak a kisebbségeknek a száma,, akik­nek panaszai felett eddig minden al­kalommal napirendre tért a Népszö­vetség. A kisebbségi kérdés súlyosan fenyegeti Európa békéjét, írja egy kiváló angol külpolitikus. Ha a Nép­­szövetség idejében közbelépett volna a kisebbségek érdekében, megakadá­lyozhatta volna a kisebbségekkel való ostoba és igazságtalan bánásmódot. De várt, nem törődött a panaszokkal s a kisebbségek ezért lemondtak róla, hogy a Népszövetség útján keressenek orvoslást sérelmeikre. Remélhető, hogy ha most márciusban napirendre kerül a kérdés a Népszövetség alapo­san meg fogja azt vizsgálni. JELENTÉS A JÁRVÁNYRÓL Sokezerre fekete *­z Influenzás betegek száma B­udapesten A főváros kórházaiban 132 új beteget vettek fel Egy vidéki asszony meghalt (Az „Új Barázda" tudósítójától.) Budapesten az influenzajárvány nap­­ról-napra jobban terjed. A kórházak­ban minden előkészületet megtettek, hogy ha a járvány a külföldiekhez hasonló méreteket öltene, a betegeket el lehessen helyezni. Csütörtökön Budapesten a fővá­ros területéről és a vidékről 132 embert szállítottak kórházba. Ezek között öt betegnek van tüdő­gyulladása. A budapesti kórházakban ez idő szerint 197 influenzás beteget ápolnak. Ezek közül csütörtökön egy vidéki, negyven éves asszony halt meg. A Társadalombiztosító Intézet tagjai közül csütörtökön­­influenza miatt 30 fekvő beteget jelentettek be. Kö­zöttük egyetlen halálos eset sem for­dult elő. A bejelentett betegeken kí­­vül természetesen rengeteg esetben nem tesznek jelentést a hatóságnak, így Budapesten sokezerre tehető az influenzás betegek száma. A CSIKORGÓ EURÓPA N­emsietes3st átla­gosan Qm&ss főik­ijferegf legnagyobb a @Metg .Cenoyel­ és Oroszországban fámában megenyhült, estje az eső (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Az európai hideg ismét sok helyen emelkedett és főképen Németország lakosait sújtja az Oroszország felől áramló fagy­hullám. Északnémetor­­szágban átlagosan 20 fok hideget mérték. Leghidegebb volt­ Sziléziában, ahol is helyenként 25 fokra sülyedt a hőmérő. Majna Frankfurtban négy ember megfagyott. A német időjárási szakértők vélemé­ny® szerint egyelőre nem lehet eny­hülésre számítani. Ausztriába még nem érkezett el az oroszországi hideghullám, bár csü­törtökön reggel Bécsben mínusz 12 fok volt. Csehországban, is erősen, le­hűlt a hőmérséklet, egyes­ helyeken 20 fokig. Az európai országok közül Lengyelországban és Oroszországban van a leghidegebb. Tarnopolban 30, Krakkóban 27, Tilsában 32 fok hideget mértek. Oroszországban majdnem mindenütt 30 fokkal a fagypont alatt áll a hő­mérő. Az európai országok közül egyedül Olaszországban enyhült meg nagyon erősen az időjárás. Rómában esik az eső és 4 fok meleget mutat a hőmérő. * 6 HAT BŐRÖND BETÖRŐSZERSZÁRJ... — ■mwn. Két gyalmi nemzetközi betörőt fogtak el Budapesten N®m lehetetlen, hogy résztvettek a berlini DSsconl© Bank kifosztásában (Az „Új Barázda" tudósítójától.) Égési Európa Rendőrsége nyomoz a berlini Disconto Bank vakmerő be­törői­ után, akik a földbeásott ,alag­­ülőtt át kifosztották a bank páncél­­szekrényét. Csütörtökön a budapesti rendőrségre a Keleti-szállodából elő­állítottak két -­gyanús embert.­ A lakásukon hat bőröndöt találtak, betörőszerszámokkal és egyéb holmik­kal tele. Bizonyos tehát, hogy két nemzetközi betörő érkezett Buda­pestre és a rendőrség nem tartja lehetet­lennek, hogy a két gyatrás em­ber részt vett a bék­ülő Disconto Bank kifosztásában. Mind a ketten tagadják ugyan ezt a körülményt, a budapesti rendőrség mégis táviratozott Berlinbe, közölte a két betörő pontos személyleírását. A táviratra még nem érkezett válasz a berlini rendőrségtől. A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE A magyar törvényhozásra vár a nemzet új­jáépítésének, a máso­dik honfoglalásnak munkája momdan­a Almásy László, a Ház új elsnöke székfoglaló beszédeihez (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) A képviselőház csütörtöki ülésére már a kora reggeli órákban szokat­lanul nagy számban érkeztek a kép­viselők. Tíz órakor már zsúfolásig megtelt a jobboldali folyosó, melyen néhány perccel negyed 11 óra után maga a miniszterelnök is megjelent, Scitovszky Béla belügyminiszter és Zsitvay Tibor igazságügyi miniszter társaságában. Az ülés kezdetét jelző csengők pontban fél 11 órakor szólal­tak meg és megkezdődött napirend szerint a Ház elnökének megválasz­tása. A képviselők összesen 120 szavazatot adtak le, melyből 102 Alraásy Lászlóra esett, 6 szavazat megoszlott, a többi 11 szavazócédula pedig üres volt, mert a szocialisták­ távolmaradtak a szava­zástól. Puky Endre alelnök a szava­zás eredményeként kihirdette, hogy a Ház Almásy Lászlót választotta elnökéül, majd az ülést felfüggesz­tette. Fél 12 óra előtt nyitotta meg Almásy László, az újonnan megvá­lasztott elnök az ülést hosszabb be­széd kíséretében. Almássy házelnök, aki fekete díszm­agyarban foglalt he­lyet az elnöki székben, beszédében vázolta azokat az új célokat és fel­adatokat, melyek elé a világháború és forradalmak állították a nemzete­ ket és azok törvényhozásait. Hangoz­tatta, hogy az ország mai megcson­kítása mellett a törvényhozás felelős­sége rendkívül nagy, sokszor, alig el­viselhető. A törvényhozás feladata ma már nagyrészben szociális, kultu­rális és népjóléti szükségletek megol­dása. A magyar törvényhozásnak ezenfelül még az ország újjá­­­építésének, a második honalapí­társiak nagy munkáját is el kell­­végeznie. A képviselőház az, amely ennek a nagy munkának anyagát szolgáltatja­­ és feldolgozza. A törvényhozó mun­kájának értékét nem a törvények száma határozza meg, hanem az, hogy váljon az alkotott törvény előmozdí­totta-e a nép boldogulását s meg­­védte-e a nemzet nagy érdekeit, jo­gait, függetlenségét és szabadságát. A­ képviselőházban különböző világné­zetű pártok vannak. A törvényhozás munkája mégis a nemzet­­ önérde­keinek szolgálása, tehát a törvény­hozó munkája nem szabad, hogy más legyen, mint a­ nemzet érdekeinek­­megvalósítása. Almásy László ezután az elnök hi­vatásáról és kötelességéről beszélt, kijelentette, hogy az elnöknek köte­lessége a pártokon felülemelkednie s a Ház minden egyes tagjának, úgy a többség, mint­­a­ kisebbségi pártnak jogait biztosí­tani. Ezután köszönetét fejezte ki a Ház minden egyes tag­jának a vele szemben megnyilvánuló bizalomért. A képviselők hosszantartó lelkes éljenzéssel fogadták az elnök szavait, majd napirend szerint áttértek a gyógyfürdőkről szóló törvény­javaslat folytatólagos tárgyalására. Az első felszólaló Pintér László, közgazda­sági­ és idegenforgalmi szempontból bírálta a javaslatot, melyet e tekin­tetben nagyon fontosnak tart. Fontos azért, mert a magyar fürdőzőket a magyar fürdők számára akarja meg­nyerni. Kifogásolta, hogy nagyon sokan vannak Magyarországon, külö­nösen egészséges emberek, akik külföldi fürdőhelyeket látogat­nak üdülés céljából. A javaslatot elfogadta. Gáspárdy Elemér felvetette azt a gondolatot, hogy a külföldi fürdőkre utazókat út­levelük kiváltása alkalmával 50­—100 pengő illetékkel sújtsák. Hozzávető­leges számítások szerint 80—100 mil­lió­ pengő megy ki évente az ország­ból, a­ külföldi­ fürdőkre, ebből az 50­- 100 pengő illetékből pedig három­millió pengőt vennénk be, amelyet fel lehetne használni egy balatonparti fürdő pompás kiépítéséhez. Melczer László helyesli a kormány politiká­ját, mellyel Lillafüredből költséges berendezéssel egy csoda szép fürdőt csinált, mert Lillafü­red helyet­tesí­ti most az elvesztett Tátralomnicot. A kormány figyelmét felhívja az Aba­­újban fekvő Kékes fürdőre, mely­ az idegbajosok számára igen alkalmas lenne. Erődi Harrach Tihamér fel­szólalása után Szilágyi Lajos szintén örömmel fogadta a javaslatot, de hosz­­szasan vitatkozik Pintér László hatá­rozati javaslatával, mely azt mon­datná ki törvényesen, hogy két hóna­pon belül megsemmisíthetők lesznek a bérbevett fürdők bérleti szerződései". Azzal gyanúsítja meg Pintér Lászlót, hogy, mint papképviselő, a papi bir­tok érdekében tesz indítványt,­­amiért az elnök rendreutasítja. Szilágyi La­jos kijelentette ezután, hogy nem akar senkit meggyanúsítani, ha va­laki mégis félreértette szavait, akkor ünnepélyesen bocsánatot kér. Kálmán Jenő felszólalásában azt hozta fel, hogy a végrehajtási utasítás tulaj­­donképen fontos e kérdésben. Az ülés délután két órakor ért véget. Fékbértől és egyéb bosszúságtól kíméli meg magát, ha postacsomag­jára és szállítólevelére előre felírja mi történjék vele a kézbesítés aka­dályának esetében.

Next