Új Barázda, 1929. május (11. évfolyam, 98-120. szám)
1929-05-22 / 113. szám
1939 m&Jaa 33, IN BAR ZM Mezőgazdák tudósítója A magyar bitest írta Molnár Jenő Az illetékes mezőgazdasági tényezők minden eszközzel igyekeznek odahatni, hogy gazdáink a többtermelés szolgálatába álljanak. Akárhány gadától hallottam azonban már olyan megjegyzést, hogy „miért termeljünk többet, amikor azt, ami terem, sem tudjuk kellőképpen értékesíteni.“ Ebben a kérdésben már benne is van a felelet. Mindazonáltal meg fogom világítani ezt a kérdést minden oldalról, hogy a kételkedők előtt tisztán álljon, mi a magyar gazda teendője. Igaz, hogy a múlt évi búzatermésünknek tekintélyes része eladatlan maradt, de tudnunk kell, hogy miért? Hogy nagymennyiségű búza maradt eladatlan, ez már az okozat, az ok az, amiről alábbiakban beszélni óhajtok. A legkisebb gazda is tudja, hogy a mezőgazdasági termények értékesítése körül soha olyan erős harc nem dúlt a világpiacon, mint ez időszerint. Természeteses érthető, hogy a világpiacon az a termény vívja ki magának a biztos helyet, amely minőség szempontjából az igényeknek teljesen megfelel. Ha ez így van — ami minden kétségen felül áll — tisztán áll előttünk az út, amelyen haladnunk kell. A közelmúltban lezajlott tenyészállat kiállítás alkalmával a Horthy Miklós kormányzó ajkairól hangzottak el bölcs szavak, amelyekkel nyomatékosan hangsúlyozta, hogy hiába termelünk többet, ha minőségileg nem tudjuk a versenyt a külföldön felvenni. A világhíres magyar búza a béke éveiben az első helyet biztosította magának a piacokon és hogy ma Magyarország a búzatermelő országok között a huszonötödik helyen áll, csak természetes, hogy valaminek történnie kellett; akár a mi részünkről, akár a külföldi agrárállamok részéről, ami ezt a helyzetváltozást előidézte. Igenis, történt. Éspedig az történt, hogy a külföldi, főleg amerikai mezőgazda a legfőbb súlyt a minőségi termelésre helyezte, nálunk ellenben ezt a kérdést elhanyagolták. A magyar búza minőségifeljavítása egyszersmind Magyarország létkérdése is. Minthogy Magyarország temőföldjének körübelül 63 százaléka kisbirtokosok kezén van, nem közömbös, hogy a kisgazdák milyen mértékben valósítják meg a modern gazdálkodás irányelveit, amelyek között első helyen áll a vetőmagkiválasztás fontossága. Az a gazda, aki fajsúlyra, nagyságra és csiraképességre kiválasztott vetőmagvakat használ, nemcsak a többtermést biztosítja, hanem termésének minősége is lényegesen emelkedik. Ma már nem elégséges, hogy Szerelőrostákkal és trieurökkel tisztított magvakat vessünk el, mert ezek a primitív eszközök nem szolgálhatják azt a nagy célt, amelyet a magyar mezőgazdaság kell, hogy maga elé tűzzön. A modern technika megadja a lehetőséget a mezőgazdának arra, hogy vetőmagvait mechanikai úton készítse el, anélkül, hogy ez részére anyagi áldozatot jelentene. Ilyen vetőmagelkészítő gép ma már az ország minden vidékén üzemben van és „Selektor“ név alatt ismeretes. Semmi sem jellemzi jobban a vetőmagkiválasztás kérdésének fontosságát, mint az a tény, hogy a földművelésügyi miniszter igen tekintélyes állami segítséggel teszi lehetővé, hogy a kisebb gazdák is beszerezhessék társas alapon a „Selektor“ vetőmagtisztító- és osztályozógépet. Többek között ezzel is a több- és jobb termelést óhajtja a miniszter előmozdítani, mert Magyarország agrárállam lévén, csakis mezőgazdasági terményeink minőségi feljavítása és jobb értékesítése által javulhatnak meg közgazdasági viszonyai. A „Selektor“ kiválasztja a fajsúlyra, nagyságra és csíraképességre legjobb vetőmagvakat. Annak a gazdának, aki ilyen magvakat vet el, elsősorban 1ő—20 százalékkal kevesebb vetőmagra van szüksége, másrészt pedig termései is 15— 20 százalékkal lesz nagyobb, mint azé a gazdáé, aki csak rostázott vagy trieurázott magvakat vet el. Aki ezek iránt érdeklődik, az illetékes mezőgazdasági kamaráktól vagy a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Gépgyár E.T.-től minden tekintetben részletes felvilágosítást kaphat. A Földbérlő Egyesület nagygyűlése. Az Országos Magyar Földbérlő Egyesület tiszántúli fiókja pünkösd második napján Debrecenben nagygyűlést tartott, melyen Vásáry József felsőházi tag elnöki megírló beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a fagykárok miatt a tiszántúli bérlők is nagy károkat szenvedtek. Ebben a tárgyban felszólalt még Szabó Ferenc, Pátkai Béla, Kovács József és Pécsy Sándor. A nagygyűlés határozati javaslatot fogadott el arra nézve, miként lehetne könnyíteni a tiszántúli bérlők nehéz helyzetén. A szimmentált szarvasmarhaatenyésztők képviselője Magyarországon. Aegerter Ernő, a szimmentált szarvasmarhatenyésztő szövetkezetek szövetségének ügyvezető titkára, aki egyúttal a svájci tenyészállatexport szervezetének főnöke is, ellátogatott hazánkba az állattenyésztés tanulmányozására és május 7—14-ig megtekintette Győr, Moson, Sopron és Veszprém vármegyék nevesebb nagytenyészeteit, valamint Babacsának, továbbá Lajoskoroárom kisgazdáinak szarvasmarhaállományát. Egyben szorgos tanulmány tárgyává tette a Felsődunántúli Szövetség és ahhoz tartozó egyesületek szervezetét úgyszintén megnézte a tejértékesítés érdekében létesített Országos Magyar Tejszövetkezeti Központot. Aegerter ezek után kijelentette, hogy kívánatos lenne, ha az állattenyésztő és tejértékesítő szövetkezeteink kapcsolatot létesítenének Svájc hasonló szervezeteivel,a két állam közötti cserekereskedelem s esetleg a Balkánra való közös export érdekében. Harminc lengyel gazda érkezik pénteken Budapestre. A Magyar Külügyi Társaság rendezésében május 24-én, pénteken este nyolc órakor harminc tagból álló lengyel tanulmányi csoport érkezik a Nyugati pályaudvaron Budapestre. A tanulmányút vezetője Beszcinszky Stanislav, a kattowici magyar konzulátus vezetője és Kajetanovitz Kajetán állami ménesigazgató. A Külügyi Társaság, az IBUSz, valamint különböző magyar mezőgazdasági szervezetek bevonásával tanulságos és kimerítő, tíz napra szóló programmot dolgozott ki a lengyel gazdák részére. Gyengébb a csalámlöple Kedvező hírek érkeztek a pünkösdi ünnepek alatt a terméskilátásokról. A rozs az utolsó időben sokat fejlődött, a búza színe is egészségesre változott, mindehhez járult még a növényzet fejlődésére kedvező időprognózis is Elsősorban ezek a hírek idézték elő, hogy nálunk mindjárt az első kötések alacsonyabb árfolyamon indultak a szombati zárlathoz képest. A készárupiacon úgyszólván megállt az üzlet, kevés árut kínálnak ugyan állomásokról, de a malmok a felkínált tételeket is vontatottan vásárolják. A mai egész buzaforgalom 8 vagon körül mozgott. Az exportérdeklődés is teljesen hiányzik és ez csak fokozza az üzlettelenséget és az árfolyamok gyengülését. Készárupiac Búza tiszavidéki 77 kg-os 24.00—24.25 , 78 „ 24.25-24.50 „ , 79 „ 24.55-24.70 , . 80 „ 24.80-24.95 „ felsőtiszai 77 . 23.50—23.75 „ „ 78 . 23.75—24.00 „ . 79 . 24.05-24.25 Búza felsőtiszai 80 kg.-os 24.25—24.45 egyéb 77 kg.-os 23.10—23.25 , „ 78 „ 23.35-23.55 7Q 93 60__23 75 Búza egyéb 80 kg.-os 2300—231 90 Rozs 19.90—20.19 Tengeri, tiszai 28.50—28.80 Tengeri, egyéb 26.50—26.65 Zab elsőrendű 23.60—24.10 „ másodrendű 23.25—23.60 Sörárpa felvidéki 27.00—27.75 „ egyéb 26.25—27.00 Takarmányárpa elsőrendű 25.25—25.50 „ másodrendű 24.75—25.20 Korpa 16.50—17.00 Határidőpiac Búza májusra 22.95—23.05 Búza októberre 24.51—24.52 Rozs májusra 20.95—20.96 Rozs októberre 22.38—22.40 Tengeri májusra 25.70—25.80 Tengeri júliusra 26.25—26.26 vezmény' ^ A tt Nemes svéd ezüst-acélból készül. löLUgeilI ..AurSE *JHlSLSZ01 a gazda öröme, a kaszaipar diadala! „ . Kikalapálva, munkára készen jön forgalomba! Pehelykönnyű. Egyszeri köszörüléssel órákig, egyszeri kalapálással napokig lehet vele kaszálni. Minden darabért teljes jótállás! Nagy képes árjegyzéket kasza- és kaszakellékről ingyen és bérmentve küld: Sohr Pál. Kaposvár 505. sz.Magos Zsempevszki kaszaszétküldési telep tulajdonosa, aki a szállítás gyorsabb lebonyolítása végett központi telepét Kaposvárra helyezte át. 4 ■.. és Szövetkezetek Népházavatás Csökmőn és Ágástdom A biharmegyei Csökmő községben három év óta tevékenyen működő helyi Faluszövetség pünkösd hétfőjén avatta fel ünnepélyes keretek között népházát, amelyet a földmivelésügyi minisztérium anyagi támogatásával a község és a lakosság áldozatkészségével az országos szövetség tervei és irányítása mellett épített. Az ünnepségen megjelent Fráter László, Bihar vármegye alispánja, vitéz Kérésiéig János vármegyei testnevelési felügyelő, Radnóti István, a Faluszövetség titkára, Papp Tamás főszolgabíró, Menner Tibor, Csökmő község főjegyzője, Polgári László jegyző, Szabó Bertalan ref. lelkész, Cs. Nagy M. Sándor bíró, Jezerniczky József, a csökmői Faluszövetség elnöke, Kocsis Sándor alelnök, Fekete József, ld. Bérczi Pál, K. Vincze Lajos, L. Kiss Béla kisgazdák, stb. A Faluszövetség ortándi fiókja a földmivelésügyi minsztérium támogatásával, valamint a helybeli református egyház, a község és a lakosság összefogásával a trianoni határ mentén kulturális végvárat épített magának és a magyarságnak. A községfejlesztés komoly munkája, a falu népével való törődés mindaddig csak vágy és fibránd, amíg minden községben ne® lesz egy korcsmamentes hajlék, amelyben a falu lakosai az összetartást, az öszszedolgozást tanulják, ahol a serdülő ifjúság éppúgy, mint az érettebb korbellek nemzeti öntudatra nevelődnek. Különösen nagy nemzeti hivatást tölt be egy ilyen kulturház a trianoni határok mentén. Ennek átérzésével törekednek az ártándiak Kóródy Gyula református lekész és Enghy Endre főjegyző vezetésével a kulturház megvalósítására s az elért ered s ÁRUPIAC Ferencvárosi sertésvásár. A felhajtás összesen 3642, eladás 3305, eladatlan 337 darab. Angol hússertés a felhajtásban 314 darab volt. A forgalom élénk. Árak: elsőrendű uradalmi nehéz sertés páronként 300 kg-on felül 180—182, kivételesen 184, elsőrendű uradalmi közép páronként 250 —260 kg.-ig 175—180, kivételesen 182, szedett közép páronként 220—260 kg.-ig 172 —182, kivételesen 184, könnyű páronként 180—210 kg.-ig 160—180, kivételesen 182, silány páronként 100—160 kg.-ig 126— 156, elsőrendű öreg nehéz páronként 300 kg.-on felül 170—175, szedett öreg másodrendű 142—146, angol sonkasüldő páronként 120—150 kg.-ig elsőrendű 172—183, ■másodrendű 157—166, könnyű angol sonkasüldő páronként 80—100 kg.-ig elsőrendű 120—152, zsir nagyban 220—222, 3 darabos sózott táblás szalonna 192, 4 darabos 188, lehúzott félhús nagyban 200— 248, vágott sertés 200—224 fillér. Juhvásár. Felhajtás 423 darab. Az irányzat élénk volt, az árak kg.-ként 8—10 fillérrel emelkedtek. Árak élősúlykilogrammonként : elsőrendű 164—180, kivételesen 185, másodrendű 140—160 fillér. Vágómarhavásár. Felhajtás 351 nagy vágómarha és 1 rúgott borjú. Eladatlanul visszamaradt 34 darab nagymarha. A vásár irányzata lanyha volt, az árak változatlanok maradtak. Árak élősúlykilogrammonként : bika magyar másodrendű 78— 98, tarka elsőrendű 96—106, másodrendű 74—94, harmadrendű 72—82, ökör magyar elsőrendű 100—112, másodrendű 75—99, harmadrendű 46, tarka elsőrendű 94—116, kivételesen 120, másodrendű 72—92, harmadrendű 56—70, tehén magyar elsőrendű 100—104, másodrendű 72—95, harmadrendű 56, tarka elsőrendű 92—106, kivételesen 112, másodrendű 64—90, harmadrendű 40—62, bivaly 66, növendékmarha 80—100, kicsontozni való 32—40, rúgott borjú 95 fillér. Húsvásár. Készlet: 186 nagymarha, eladás 178, 345 borjú, eladás 205, 25 birka, eladás 25, 50 bárány, eladás 80 darab. A forgalom élénk volt. Árak marhahús elsőrendű egészben 204—220, hátulja 224— 260, eleje 200—216, másodrendű egészben 152—164, hátulja 168—188, eleje 136— 144, kicsontozni való 100—128, borjú ölött bőrben 264—308, juh ölött nyúzott elsőrendű 160—170, bárány ölött bőrben másodrendű 180—200, juh másodrendű 140— 154, zsiger 64—84, faggyú 55—90, csont 24—100, marhafej 120—240, orr és köröm 20—30, láb 4 darab 160—320, pacal egészben 70—90, kg.-ként 10—12, marhabél 600 —700, borjúfodor egészben 50, kg.-ként 12, juhbél 150, marhavér 20 fillér kilogrammonként. Nyersbőrpiac. Marhabőrökben az árak változatlanok maradtak 35 kg.-ig.10 pengőt 35—40 kg.-ig 1 pengőt, 49 kg.-on felüi 90 fillért. Magyar bőrökért 35 kg.-ig 1 pengőt, 49 kg.-ig 90 fillért, 50 kg.-on felül 80 fillért fizettek. A kevésbé vágásos bőrök 5 százalékkal, az erősen vágásosak 10 százalékkal olcsóbbak voltak. Dunántúli marhabőr 30 kg.-ig 1.20—1.25, duna —tiszaközi 1.10—1.15, tiszavidéki 0.95—1 pengő kg.-ként sómentesen mérve, 30—40 kg.-ig 10 fillérrel, 40 kg.-on felül további 1© fillérrel olcsóbbak az árak. Pittingben néhány tétel kelt el 1.50—1.70 pengő közti áron. Borjúber. A berlini aukció következtében ezen a piacon megszűntek a legutóbb tapasztalt kilengések. Szerdán, csütörtökön és pénteken már csak 1,80 pengőt fizettek a vágóhídon és csarnokokban. A kereskedelmi forgalomban az eladások a következő árakon jöttek létre: budapesti vágású és itt tároló borjúbőrök 2.20—2.25, jobb vidéki 2.05—2.10, gyengébb minőségű és tiszavidéki 1.90—2 pengő kilogrammonként, sómentesen mérve. A lóbőrüzlet nyomott. Mészáros-lőbőrük Budapesten 220 cm-en felül 18—19, vidéken 16—17,kereskedelmi áru a vidék 220 cm-en felül 1ő—16, 200—220 cm-ig 12.5— 13.5, 180—200 cm-ig 11—12, prima, száraz lóbőr 11—13 pengő darabonként. Juhbőr. A nagykereskedők változatlanul 1.80—1.90 pengőt fizetnek. A goromba juhbőrök ára 2.30—2.40 pengő. A báránybőrpiac ellanyhult. Budapesten megszűnt a vágás és természetesen a jegyzések is megszűntek. Vidéken még vannak kisebb készletek, de ezekért az eddigi árakat már nem fizetik, hanem legfeljebb 9—9 és fél pengőt szigorú szortimentben. A tarka és a goromba ennek a felét sem éri el. A smasni darabjáért 50 —60 fillért fizetnek. Kecskebőrökért és héberlingekért vegyes tételekben 3—3 és fél pengőt fizetnek. A gidóbőrök ára 1.60—1.80 pengő közt váltakozik.