Új Barázda, 1933. március (15. évfolyam, 10-13. szám)
1933-03-05 / 10. szám
ELŐFIZETÉSI Árak a m. Idr. földmivelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szakkiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" című füzetekkel együtt . Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 filér. FELELŐS SZERKESZTŐ: TRÓCSÁNYI ZOLTÁN dr. IPP *NWI március 5, vasárnap Ara 10 finér Budapest,ér. é*». to, atém UJ BARÁZDA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, Budapest, VIIL kerület, József-körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK : Szerkesztőség: József 463—07, József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal József 463—09. LEVÉL. CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. A kisantant országai szoros államszövetségre léptek egymással. Kimondották, hogy ezentúl egymás megkérdezése és hozzájárulása nélkül sem külpolitikai sem külkereskedelmi akciót nem kezdeményezhetnek, sem bármiféle szerződést nem köthetnek. A „vasgyűrűt ellenünk kovácsolják, de saját magukat fogják meg vele. Mert ők eddig sem vásároltak szerelemből idegen államokban semmit, inkább csak azért vásároltak, mert a szükség rákényszerítette őket, s ha vásároltak, követelték, hogy az eladó állam viszont az ő termelvényeiből vásároljon ugyanannyi értékűt. Hiába foglalták írásba hogy csak egymástól fognak ezentúl vásárolni. Ha olcsóbban kaptak valamit egymástól, mint másutt, úgy isegymástól vásárolták. De ezentúl nem vásárolhatnak mástól, még ha az államszövetségen belül drágábban kapják is meg az árut, mint másutt. S a közös hadműveletek? Háború? A magyar ember nem fél ettől a szótól. De a „vasgyűrű", melynek nagydarabja érintkezik Szovjet-Oroszországgal, bizonyára nagyon meggondolja, hogy belekezdjen-e egy véres játékba amelyhez a vörös rém kezét dörzsölve kilincel. Bármennyire szaporítják is fegyvereiket és puskaporukat szomszédaink, nem sok hasznát fogják látni, mert a puska visszafelé is elsülhet, mint a világháborúban Oroszország esetében tapasztaltuk. S ezt bizonyára tudják odaát, a kisantant külügyminisztériumaiban is. Vagy azért fegyverkezik és szervezkedik oly erővel a kisantant, mert tőlünk, a fegyvertelen nemzettől retteg? Ez megtisztelő ugyan ránk nézve, de mégis kénytelenek vagyunk beismerni, hogy nekünk — bármennyire szeretnék is visszaszerezni elrablott területeinket, — puszta kézzel nincs szándékunkban nekirohanni a kisantant sok százezernyi puskáinak, gépfegyvereinek, ágyúinak és tankjainak. A kisantant új államszövetsége egy új forma, amely a lényegen nem változtatott semmit, s nem fogja útját állni ama törekvésünknek, hogy békés után visszaszerezzük azt, ami a miénk. Drágítanak a pékek Váratlanul nekifohászkodtak a budapesti pékek és előállottak azzal, hogy megdrágították a kenyeret és a péksüteményt. Igaz, hogy még nem mindegyik, csak nagyrésze: az ékesebbek, a falánkabbak, a telhetetlenebbek. A búza, a rozs ára mozdulatlan úgyszólván, van is — hála Istennek — belőle még a magtárakban is eladatlan, de a pékek mindezzel nem törődnek, ők nem engednek az ő hasznukból. A képviselőház keddi ülésén már szóba került ez a merénylet és a közvélemény felháborodása bizonyára vissza fogja szorítani a pékek sarcolását és nem dobja oda a fogyasztóközönséget a pékek kizsákmányolásának. Olvassuk a pékek szaklapjában a felhívást, hogy a kenyér árát 50 fillérre kell emelni. S azt mondják, hogy ebből a mezőgazdaságnak is haszna lenne. Hát ez nem igaz. Ha drágább a kenyér, akkor még kevesebb lesz a fogyasztás és még több eladatlan kenyérmag marad a magtárakban. Kormánybiztost is sürget a „Magyar Sütők Lapja", amely rendet teremtsen a pékiparban. Ezt úgy értik, hogy kormánybiztos hozzájárulásával emelhessék az árakat. Mi is azt mondjuk: jöjjön a kormánybiztos, aki csináljon rendet és üssön reá azok kezére, ,akik még a betevő falat kenyeret is alkalmasnak tartják a fogyasztók kifosztására. A csepeli vásártelepre akarja a főváros szorítani a környékbeli termelőket Mesterségesen megdrágítják a főváros kispénzű lakosságának élelmezését A Székesfőváros közélelmezési bizottságának megdöbbentő határozata Nagy megdöbbenéssel vette tudomásul a pestkörnyéki földművestársadalom azt a hírt, hogy a székesfőváros közélelmezési bizottsága a mzolt hét folyamán elnöki szavazattöbbséggel kimondotta hogy a termelő kisgazdákat teljesen kitiltja a fővárosi nyílt és a csarnoki piacokról, a csepeli nagycsarnokot jelölve meg az árusítás helyett. Sokszor megírtuk az Új Barázda hasábjain, hogy ez az intézkedés, amely egyrészt több mint százhúszezer termelő kisgazda' létérdekeit fenyegeti, nagy kihatással lesz a főváros élelmezésére is. A szegényebb munkásosztály és alsóbb rendű tisztviselőosztály, amely eddig a kerületi csarnokokban és a nyílt piacokon szerezte be élelmiszerszükségletét ezzel a rendelettel elesne attól a lehetőségtől, hogy évtizedek hosszú sora óta megszokott termelőjétől szerezze be közvetlenül és olcsón a szükséges élelmi cikkeket. Íme óriási szociális jelentősége is van ennek a kérdésnek, mert egyrészt hihetetlenül megdrágítja a fővárosi munkás tömegek és a szegényebb néposztályok megélhetését, másrészt pedig a környékbeli falvak gazdasági egyensúlyát is felborítja. Köztudomású, hogy a pestkörnyéki falvak lakossága termelésével a fővárosi piacok szükséglete és igényei szerint rendezkedett be. Ezek a községek kizárólag a fővárosból élnek, viszont a főváros ugyancsak élvezte megjelenésük előnyeit, amennyiben az itt kapott pénz legnagyobb részét a fővárosban költötték el. Sokszor leszögeztük azt, hogy a jövő szempontjából fontosnak és szükségesnek tartjuk a csepeli nagy élelmiszer-vásár telep megépítését, azonban helytelennek tartjuk minden átmeneti intézkedés nélkül úgy a főváros szegényebb néposztályát, mint a termelő kisgazdákat egyszerű rendelettel oda kikényszeríteni. A fővárosi piacokkal eddig is sok baj volt, elképzelhető tehát, hogy milyen rettenetes helyzet elé kerülnek a hatósági közegek akkor, ha a főváros környéki termelő kisgazdák több tízezernyi tömege a piaci napokon mind a csepeli vásártelep területére fog összesűrűsödni. Ebből olyan bonyodalmak, veszekedések, pörök, botrányok keletkeznek, amelyek az amúgy is zaklatott kisgazdaközönség kedélyét mindjobban elmérgesítik. Tudomásunk szerint pestkörnyéki kisgazdák és termelők a Faluszövetséget kérték meg, hogy az összes illetékes mezőgazdasági érdekképviseletek bevonásával indítsa meg ellenakcióját, hivatkozva arra, hogy a főváros nem lehet ellensége — többszöri kijelentések után — a falu népének. Viszont ha ez a rendelkezés életbe lép, a főváros és a környékbeli falvak olyan ellentétbe kerülnek egymással, hogy valóságos hadiállapot fog fennállni közöttük. A kitiltó rendeletet a főváros szociáldemokrata bizottság tagjai is megszavazták, annak terepére, hogy hangos programjuknak egy':- t emlegetett pontja a kisemberek védelme. Abban az esetben, ha a főváros ezt a rendeletet tényleg kiadja, vagyis a pestkörnyéki termelő kisgazdákat kitiltja a nyílt piacokról és a kerületi csarnokokból, úgy ennek a milliós fővárosnak munkásosztálya és szegényebb tisztviselőrétege hihetetlenül nehéz helyzetbe kerül. Ez pedig nem lehet még a szociáldemokrácia célja sem. Éppen azért ezt megakadályozandó, felvetjük a gondolatot, hogy a főváros átmeneti intézkedésképpen az idei esztendőben engedje meg továbbra is a piacokon való árusítást. A nagyvásártelepül csak azok menjenek ki, akik erre önként vállalkoznak a termelő kisgazdák közül. Vagy pedig jelöljenek ki a város négy különböző pontjában egy-egy piacot, ahol a környékbeli termelők áruikkal megjelenhetnek. Ezt kívánja az a több tízezer termelt kisgazda, aki ma adóját becsületesem fizeti és teljesíti nemzetfenntartó kötelességét Abban az esetben, ha a létfenntartási eszközöktől meg lesznek fosztva, úgy ez már országos veszedelmet jelent, mert 120 ezer adóalany elerőtlenedik é ■kiesik a nemzet gépezetéből ismételten hangsúlyozzuk, hogy a főváros nem lehet ellensége a vidéknek Sőt azokat az időket éljük, amikor a falu és a város teljes megértéssel, kézt kézbe téve kell hogy dolgozzon a nemzet fennmaradásáért Vigyázzanak tehát az illetékesek, nehogy ez a jó hangulat egy ilyen kitiltó rendelettel felboruljon, mert majd felhasználják a nép elkeseredését arra, hogy annak füzénél megsüssék saját pecsenyéjüket. (— Sz. — L. dr. —) Megcsinálják a törvényhatósági bekötőutakat Gömbös miniszterelnök a választójog titkosságáról A szerdai ülés rosztásról beszélt, majd órakor este véget ért, ülés féltiz A képviselőház keddiülésén Pekár Gyula személyes kérdésben történt felszólalása keretében ismertette Peyer Károly szocialista képviselő gyászos szerepét vörös uralom alatt. Ezután Kürtity Miklós földművelési miniszter válaszolt a munkabérszerződésekre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásánál elhangzott felszólalásokra és megállapította, hogy ez a javaslat elsősorban a mezőgazdasági munkásságot és a kisgazdákat védelmezi. Lázár Andor igazságügyminiszter részletesen ismertette ezután a törvény célját, amely elsősorban az, hogy a mezőgazdasági munkás hozzájusson megszólalt béréhez A képviselőház ezután megszavaztaa javaslatot és megkezdték a közigazgatás rendezéséről szóló javaslat tárgyalását. A napirendnél Kabek Lajos a kenyérdrágítást tette szóvá, Kelemen Kornél egységespárti pedig kijelentette saját és a párt nevében, hogy lelketlenségnek tartja, amit a pékek a kenyérdrágítással elkövettek felkéri a kormányt a legerélyesebb intézkedésre. Ezután Láng Lenard a jászberényi vá- viharosnak ígérkezett, de az ellenzék hiába próbálkozott, nem sikerült neki vihart felidézni. Újra és újra felmelegítették a mezőkeresztesi választási sérelmeket, de a szerdai ülésnek két jelentős eseménye volt. Az egyik, hogy Imrédy pénzügyminiszter részletesen ismertette a kormány 15 milliós beruházási programját. Külön örömünk, hogy ebből másfélmillió pengőt fordítanak bekötő utak építésére és ezt a vármegyék között osszák szét. Az ámentesítésekre, a szikes földek megjavítására is nagyobb összegek jutnak ebből a pénzből. De bejelentette azt is, hogy már a közeli napokban megindul a földhitelek kiadása az OKH és a Pénzintézeti Központ útján. A másik fontos eseménye volt a szerdai ülésnek: Gömbös miniszterelnöknek az a bejelentése, hogy a választójog titkosságát még ez a parlament fogja megalkotni