Új Barázda, 1933. március (15. évfolyam, 10-13. szám)

1933-03-05 / 10. szám

ELŐFIZETÉSI Árak a m­. Idr. földmivelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szak­kiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" cím­ű füzetekkel együtt . Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 filér. FELELŐS SZERKESZTŐ: TRÓCSÁNYI ZOLTÁN dr. IPP *N­­WI március 5, vasárnap Ara 10 finér Bu­dapest,ér. é*». to, atém­ UJ BARÁZDA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, Budapest, VIIL kerület, József-körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK : Szerkesztőség: József 463—07, József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal József 463—09. LEVÉL. CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. A kisantant országai szoros államszövetségre lép­tek egymással. Kimondották, hogy ezentúl egymás megkérdezése és hoz­zájárulása nélkül sem külpolitikai sem külkereskedelmi akciót nem kez­deményezhetnek, sem bármiféle szer­ződést nem köthetnek. A „vasgyűrűt ellenünk kovácsolják, de saját magukat fogják meg vele. Mert ők eddig sem vásároltak szerelemből idegen álla­m­okban semmit, inkább csak azért vásároltak, mert a szükség rákénysze­rítette őket, s ha vásároltak, követel­ték, hogy az eladó állam viszont az ő termelvényeiből vásároljon ugyan­annyi értékűt. Hiába foglalták írásba hogy csak egymástól fognak ezentúl vásárolni. Ha olcsóbban kaptak vala­mit egymástól, mint másutt, úgy is­­egymástól vásárolták. De ezentúl nem vásárolhatnak mástól, még ha az ál­lamszövetségen belül drágábban kap­ják is meg az árut, mint másutt. S a közös hadműveletek? Háború? A ma­gyar ember nem fél ettől a szótól. De a „vasgyűrű", melynek nagydarabja érintkezik Szovjet-Oroszor­szág­gal, bi­zonyára nagyon meggondolja, hogy belekezdjen-e egy véres játékba amelyhez a vörös rém kezét dörzsölve kilincel. Bármennyire szaporítják is fegyvereiket és puskaporukat szom­szédaink, nem sok hasznát fogják látni, mert a puska visszafelé is el­sülhet, mint a világháborúban Orosz­ország esetében tapasztaltuk. S ezt bizonyára tudják odaát, a kisantant külügyminisztériumaiban is. Vagy azért fegyverkezik és szervezkedik oly erővel a kisantant, mert tőlünk, a fegyvertelen nemzettől retteg? Ez megtisztelő ugyan ránk nézve, de mé­gis kénytelenek vagyunk beismerni, hogy nekünk — bármennyire szeret­nék is visszaszerezni elrablott terüle­teinket, — puszta kézzel nincs szán­dékunkban nekirohanni a kisantant sok százezernyi puskáinak, gépfegy­vereinek, ágyúinak és tankjainak. A kisantant új államszövetsége egy új fo­rma, amely a lényegen nem változ­tatott semmit, s nem fogja útját állni ama törekvésünknek, hogy békés után visszaszerezzük azt, ami a miénk. Drágítanak a pékek Váratlanul nekifohászkodtak a bu­dapesti pékek és előállottak azzal, hogy megdrágították a kenyeret és a péksüteményt. Igaz, hogy még nem mindegyik, csak nagyrésze: az ékesebbek, a falánkabbak, a telhetet­lenebbek. A búza, a rozs ára mozdu­latlan úgyszólván, van is — hála Istennek — belőle még a magtárak­ban is eladatlan, de a pékek mind­ezzel nem törődnek, ők nem engednek az ő hasznukból. A képviselőház keddi ülésén már szóba került ez a merénylet és a közvélemény felhábo­rodása bizonyára vissza fogja szorí­tani a pékek sarcolását és nem dobja oda a fogyasztóközönséget a pékek k­i­zsákmány­olásának. Olvassuk a pékek szaklapjában a felhívást, hogy a kenyér árát 50 fil­lérre kell emelni. S azt mondják, hogy ebből a mezőgazdaságnak is haszna lenne. Hát ez nem igaz. Ha drágább a kenyér, akkor még keve­sebb lesz a fogyasztás és még több eladatlan kenyérmag marad a­ magtá­rakban. Kormánybiztost is sürget a „Magyar Sütők Lapja", amely ren­det teremtsen a pékiparban. Ezt úgy értik, hogy kormánybiztos hozzá­járulásával emelhessék az árakat. Mi is azt mondjuk: jöjjön a kormánybiz­tos, aki csináljon rendet és üssön reá azok kezére, ,akik még a betevő falat kenyeret is alkalmasnak tartják a fo­gyasztók kifosztására. A csepeli vásártelepre akarja a főváros szorítani a környékbeli termelőket Mesterségesen megdrágítják a főváros kispénzű lakosságának élelmezését A Székesfőváros közélelmezési bizottságának megdöbbentő határozata Nagy megdöbbenéssel vette tudomásul a pestkörnyéki földművestársadalom azt a hírt, hogy a székesfőváros közélelme­zési bizottsága a mzolt hét folyamán elnöki szavazattöbbséggel kimondotta hogy a termelő kisgazdákat teljesen ki­tiltja a fővárosi nyílt és a csarnoki piacokról, a csepeli nagycsarnokot jelölve meg az árusítás h­elyett. Sokszor megírtuk az Új Barázda ha­sábjain, hogy ez az intézkedés, amely egyrészt több mint százhúszezer termelő kisgazda' létérdekeit fenyegeti, nagy ki­hatással lesz a főváros élelmezésére is. A szegényebb munkásosztály és alsóbb rendű­ tisztviselőosztály, amely eddig a kerületi csarnokokban és a nyílt piaco­kon szerezte be élelmiszerszükségletét ezzel a rendelettel elesne attól a lehető­ségtől, hogy évtizedek hosszú sora óta megszokott termelőjétől szerezze be köz­vetlenül és olcsón a szükséges élelmi cikkeket. Íme óriási szociális jelentősége is van ennek a kérdésnek, mert egyrészt hihetet­lenül megdrágítja a fővárosi munkás tömegek és a szegényebb néposztályok megélhetését, másrészt pedig a környék­beli falvak gazdasági egyensúlyát is fel­borítja. Köztudomású, hogy a pestkörnyéki fal­vak lakossága termelésével a fővárosi piacok szükséglete és igényei szerint rendezkedett be. Ezek a községek kizá­rólag a fővárosból élnek, viszont a fő­város ugyancsak élvezte megjelenésük előnyeit, amennyiben az itt kapott pénz legnagyobb részét a fővárosban költöt­ték el. Sokszor leszögeztük azt, hogy a jövő szempontjából fontosnak és szükségesnek tartjuk a csepeli nagy élelmiszer-vásár telep megépítését, azonban helytelennek tartjuk minden átmeneti intézkedés nél­kül úgy a főváros szegényebb néposztá­lyát, mint a termelő kisgazdákat egyszerű rendelettel oda kikényszerí­teni. A fővárosi piacokkal eddig is sok baj volt, elképzelhető tehát, hogy milyen ret­tenetes helyzet elé kerülnek a hatósági közegek akkor, ha a főváros környéki termelő­ kisgazdák több tízezernyi tömege a piaci napokon mind a csepeli vásár­telep területére fog összesűrűsödni. Eb­ből olyan bonyodalmak, veszekedések, pörök, botrányok keletkeznek, amelyek az amúgy­ is zaklatott kisgazdaközönség kedélyét mindjobban elmérgesítik. Tudomásunk szerint pestkörnyéki kis­gazdák és termelők a Faluszövetséget kérték meg, hogy az összes illetékes mezőgazdasági érdekképviseletek bevoná­sával indítsa meg ellenakcióját, hivat­kozva arra, hogy a főváros nem lehet ellensége — többszöri kijelentések után — a falu népének. Viszont ha ez a ren­delkezés életbe lép, a főváros és a kör­nyékbeli falvak olyan ellentétbe kerül­nek egymással, hogy valóságos hadi­­állapot fog fennállni közöttük. A kitiltó rendeletet a főváros szociál­demokrata bizottság tagjai is meg­szavazták, annak terepére, hogy hangos program­juknak egy':- t emlegetett pontja a kisemberek védelme. Abban az esetben, ha a főváros ezt a rendeletet tényleg kiadja, vagyis a­ pestkörnyéki termelő kisgazdákat kitiltja a nyílt piacokról és a kerületi csarnokokból, úgy ennek a milliós fővárosnak munkásosztálya és szegényebb tisztviselőrétege hih­etetlenül nehéz helyzetbe kerül. Ez pedig nem le­het még a szociáldemokrácia célja sem. Éppen azért ezt megakadályozandó, felvetjük a gondolatot, hogy a főváros átmeneti intézkedésképpen az idei esz­tendőben engedje meg továbbra is a pia­cokon való árusítást. A nagyvásárt­elepül csak azok menjenek ki, akik erre önként vállalkoznak a termelő kisgazdák közül. Vagy pedig jelöljenek ki a város négy különböző pontjában egy-egy piacot, ahol a környékbeli termelők áruikkal meg­jelenhetnek. Ezt kívánja az a több tízezer termelt kisgazda, aki ma adóját becsületesem fizeti és teljesíti nemzetfenntartó köte­lességét Abban az esetben, ha a létfenn­tartási eszközöktől meg lesznek fosztva, úgy ez már országos veszedelmet jelent, mert 1­20­ ezer adóalany elerőtlenedik é­ ■kiesik a nemzet gépezetéből ismételten hangsúlyozzuk, hogy a fő­város nem lehet ellensége a vidéknek Sőt azokat az időket éljük, amikor a falu és a város teljes megértéssel, kézt kézbe téve kell hogy dolgozzon a nemzet fenn­maradásáért Vigyázzanak tehát az illetékesek, ne­hogy ez a jó hangulat egy ilyen kitiltó rendelettel felboruljon, mert majd fel­használják a nép elkeseredését arra, hogy annak füzénél megsüssék sa­ját pecsenyéjüket. (— Sz. — L. dr. —) Megcsinálják a törvényhatósági bekötőutakat Gömbös miniszterelnök a választójog­ titkosságáról A szerdai ülés rosztásról beszélt, majd órakor este véget ért, ülés féltiz A képviselőház keddi­­ülésén Pekár Gyula személyes kérdésben történt fel­szólalása keretében ismertette Peyer Ká­roly szocialista képviselő gyászos szerepét vörös uralom alatt. Ezután Kürtity Miklós földművelési mi­niszter válaszolt a munkabérszerződé­sekre vonatkozó törvényjavaslat tárgya­lásánál elhangzott felszólalásokra és meg­állapította, hogy ez a javaslat elsősor­ban a mezőgazdasági munkásságot és a kisgazdákat védelmezi. Lázár Andor igazságügyminiszter rész­letesen ismertette ezután a törvény cél­ját, amely elsősorban az, hogy a mező­gazdasági munkás hozzájusson megszól­alt béréhez A képviselőház ezután megszavazta­­a javaslatot és megkezdték a közigazgatás rendezéséről szóló javaslat tárgyalását. A napirendnél Kabek Lajos a kenyér­­drágítást tette szóvá, Kelemen Kornél egységespárti pedig kijelentette saját és a párt nevében, hogy lelketlenségnek tartja, amit a pékek a kenyérdrágítással elkövettek felkéri a kormányt a legerélyesebb in­tézkedésre. Ezután Láng Lenard a jászberényi vá-­­ viharosnak ígérkezett, de az ellenzék hiába próbálkozott, nem sikerült neki vi­hart felidézni. Újra és újra felmelegítet­­ték a mezőkeresztesi választási sérelme­ket, de a szerdai ülésnek két jelentős eseménye volt. Az egyik, hogy Imrédy pénzügyminiszter részletesen ismertette a kormány 15 milliós beruházási program­­ját. Külön örömünk, hogy ebből másfélmillió pengőt fordítanak bekötő utak építésére és ezt a vár­megyék között osszák szét. Az ám­entesítésekre, a szikes földek megjavítására is nagyobb összegek jut­nak ebből a pénzből. De bejelentette azt is, hogy már a kö­zeli napokban megindul a földhitelek ki­adása az OKH és a Pénzintézeti Köz­pont útján. A másik fontos eseménye volt a szer­dai ülésnek: Gömbös miniszterelnöknek az a bejelentése, hogy a választójog titkosságát még ez a parlament fogja megalkotni

Next