Új Barázda, 1934. december (16. évfolyam, 48-50. szám)

1934-12-25 / 50. szám

­Párisi Magyar Figyelővel 1934 december 25. kedd Budapest, XVI. évf. 50. »zár»» Ára 10 fillér ELŐFIZETÉSI Ára a „Rádiós gazdasági előadások" című­ füzetekkel együtt: Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. Egyes szám ára: Ausztriában: 16 groschen. Franciaországban: 60 centimes. FELELŐS SZERKESZTŐ: BÁRKÁNYI JÓZSEF dr SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL . Budapest, VI. kerület, Teréz-körút 3. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: 160—90, Éjszaka: Automata 140—71, Kiadóhivatal: ICO—90. LEVÉLCÍM: Budapest, VI., Teréz­ körút 3. 1 karácsonyi csillag 1934 évvel ezelőtt a betlehemi kicsiny istálló fölött ragyogó fényű­ csillag tűnt fel az égen, mely hírül adta a világ népeinek, hogy meg­született a Megváltó. A Megváltó, kit a szegények, az üldözöttek, az élet elesettjei, agyongyötörtj­ei oly epedő szívvel vártak, hogy testi és lelki szenve­déseikre gyógyulást, enyhülést hozzon, hogy a kérges szívüek lel­kén a fagyos kérget feloldja és szí­vükbe a szeretet lángját ültesse el. Megszületett a Megváltó, adták síkrül egymásnak a pásztorok, és a pásztorok szavai nyomán a többiek és megindult az emberek áradata a betlehemi istálló jászolában nyug­vó kisded Jézus felé. Jézus a szeretet, a kiengesztelő­­dés vallását hozta az emberek közé, a szegényeknek sorsukban való megnyugvást, a földöntúli boldog­ság ígéretét hozta, a gazdagoknak, hatalmasoknak szívét megengesz­­telte a szegények és alárendelt sor­ban élők iránt. A gonoszok elé oda­tárta a földöntúli szenvedés gyöt­relmét megtorlásul, a jóknak, hí­vőknek, üldözötteknek az örök élet, a mennyország minden fényét, ra­gyogását. Ma, 1934 év elteltével, a népek milliárdjai ismét epedve várják a karácsonyi csillag felragyogását, a Megváltó szeretetének kisugárzá­sát, mely békét hozna az emberek, a nemzetek szivébe. Békességet, felebaráti szeretetet, megértést. A gazdagok, harácsosok szivét pedig megengesztelé a szegények és kiuzsorázottak iránt. Várjuk és vágyjuk az örökéletű Megváltó hatalmának egy új meg­nyilvánulását, mely egyenlővé ten­né a földön élő embereket, mely le­döntené úgy a lelkekben élő, mint a természetben felépített azon ha­tárokat, melyek kényszerű válasz­falat vonnak az egymást szerető emberek közé. Megértésre, türelemre van szük­ség és a Megváltó által hirdetett felebaráti szeretetre, hogy az em­berek kiérdemeljék, hogy Isten ké­pére formáltattak. Az élet nagyon sok megpróbáltatást ró az embe­rekre, az életben oly sok szépről, jóról kell úgy is lemondani az em­­bertömegek nagyobb részének, leg­alább a szeretet melegét ne nélkü­lözzék azok, kikkel az élet szűkmar­­kúan bánt az anyagi javak elosz­tásánál. A család védelme, a vidéki törvény hatósági választási visszaélésére a Ház előtt ,a Ház keddi ülésén folytatták a kül­kereskedelmi viszonyaink rendezéséről szóló javaslat vitáját. Magyar Pál kijelen­tette, hogy nem mondhatunk le arról a csalatról, amelyet számunkra Német­ország jelent. Michandl Károly a genfi megoldást nem tartja győzelemnek, de csatavesztésnek sem. Majd kifejtette, hogy Olaszországban jónak látják az osztrák-olasz-magyar vám­­közösség létrehozását. A jövő vámpolitikai feladatokra fel kell a kormánynak készül­nie. Ezután általánosságban és részletei­ben is elfogadta a Ház a javaslatot. Majd Gál Jenő indokolta meg a család fokozottabb védelméről szóló indítványát. Lázár Andor igazságügy miniszter vá­zolta a jelenleg érvényben lévő, a család­védelem kérdésével összefüggő törvényes intézkedéseket és kifejtette, hogy a csa­ládvédelem kérdésének át kell hatnia az ♦géSz- ra beyár törvényhozást. Fialt­am,­­hoy a pannonhalmi minisztertanács dön­tött a családvédelem előkészítő munkála­tairól, éppen azért kérte a Házat, hogy ■mellőzze Gál Jenő indítványának tárgya­lását. Majd több mentelmi ügy letárgyalása után úgy döntöttek, hogy a legközelebbi ülést szerdán este tartják meg. A Ház szerdai ülésén először több men­telmi ügyet tárgyaltak le, majd elfogad­ták az elnök napirendi indítványát. Áttérve a­z interpellációkra, Györki Imre a debreceni törvényhatósági válasz­tásoknál előfordult „terrorista cselekmé­nyek" miatt intézett interpellációt a bel­ügyminiszterhez. Az egyetemi hallgatókat és bajtársakat azzal vádolta, hogy nem engedték a nem nemzeti egységespárti szavazókat a szavazóhelyiségbe. Egyes korcsmákban etetés, itatás folyt, kifogá­solta a rendőrség magatartását is. A belügyminiszter válasza Kresztes-Fixcief belügyminiszter meg­állapította, hogy a debreceni választások során minden i­árt kimentette a válasz­tási terror és a korteskedő­s minden ren­den rendelkezésére álló eszközét. Ezután a belügyminiszter sajnálkozásának adott ■kifejezést, hogy a választási agitáció eny­­­gire elfajult és ilyen következményekkel járt. Kán visszatért azokra a választási vissza­élésekre, amelyek felszólalásának alapját képezték. Konstatálta, hogy Szatmár­­megyében a választást nem munkaszüneti napra tűzték ki, valamint az ellenzéki ve­zetőknek nem adtak elegendő mennyiség­ben szavazócédulákat s az elnök az ellen­zéki szavazócédulákat nagyon sok helyen az urnába való bedobás előtt visszavette. — Én nem fűzök kommentárt a dolgok­hoz, elégtételt sem kérek, megelégszem az­zal, hogy ezeket a tényeket idehozom az ország nyilvánossága elé.. Tiltakozom, hogy ez a balkáni szellem itt érvényesül­jön.. Ennek a magyar nemzetnek nincs na­­­gyobb értéke, mint az a megbecsülés, ame­lyet a külföld mind a mai napig rendület­lenül megadott neki. A politikai kvalitást, a az európai színvonalat az jelenti, hogy az ellenvéleményt is becsülettel, tisztességgel és méltányossággal fogadjuk és törvényte­len módon ne vonjuk meg mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a törvény bizto­sít. Eckhardt Tibor végül arra hívta fel a­ figyelmet, h­ogy a választások során kor­mánypárti oldalon egy röpcédulát oszto­gattak, amelyen burkoltan megvádolták a Független Kisgazdapártot azzal, hogy a csengeri petíció visszavonásából a párt­nak anyagi haszna volt. Szeresszes-Fischer belügyminiszter vála­szában kijelentette, hogy maga is azon van, hogy a visszaélések megszűnjenek. A választások időpontját nem ő állapította meg. Ami a hivatalos helyiség felhaszná­lását illeti, intézkedni fog, hogy a jövőben ez elő ne fordulhasson. Eckljarul Tibor Eckhardt Tibor intézett ezután Inter­pellációt a belügyminiszterhez a szatmár­­m megyei törvényhatósági választások során előfordult szabálytalanságok ügyében. " Kétszeres kötelessége ma a rendért és nyugalomért felelős hatóságoknak, hogy­­ ilyen vicinális választások ügyéből kifolyólag az ország békéjét, rendjét, jó hírnevét hasonló esetek ne veszé­lyeztessék. Kizárólag azért teszem szóvá ezeket a dolgokat, mert nem szeretném, ha a hall­gatást beleegyezésnek vennék. Eckhardt beszéde közben jelent meg a Házban Aqwini olasz miniszter, amire a interpellációra Ház tagjai mindannyian felállva üdvözöl­ték őt és Mussolinit. Eckhardt Tibor: A miniszter úrnak a magyar képviselőiázban való megjelené­sét örömmel kell fogadnunk, különösen a mai időkben, amikor a közelmúlt hetek­ben alkalma volt az egész magyar nem­zetnek azt a megingathatatlan férfias­ságot, azt a bátor kiállást és azt az ered­ményes segítséget élvezni, amelyért köszö­net és hála illeti Olaszország nagy vezé­­­rét, Mussolinit, és az egész olasz népet. Felkiáltások: Éljen Mussolini! Éljen Aloisi! Éljen Asquini! (Nagy taps, éljen­zés.) Ezután Eckhardt Tibor interpellációja­ ­ Mussolini nem támogatja a kisantantot Titkolják a francia-orosz szövetség hírét Bár egyelőre meghiúsultnak látszik a francia-olasz közeledés ügye, még mindig sű­rű táviratváltás folyik Róma és Pá­rizs közt. Mussolini nem hajlandó olyan megállapodásba belemenni, amely őt arra kötelezné, hogy eltérjen meggyőződésé­től," viszont, mint ismeretes, Laval fran­cia külügyminiszter sem hajlandó eltérni Franciaország eddigi külpolitikájától és így az ellentétek olyan nagyok, hogy aligha lesznek áthidalhatók. Laval azt kívánja, hogy mielőtt­­ Ró­mába utaznék, hogy véglegesítse a fran­cia-olasz megállapodást. Mussolini egyezzék meg a kisantant­­tal és békü­ljön ki Jugoszláviával, mert a Kisantanttal való megegyezésn­ek­ meg kell előznie az olasz-francia barát­sági szerződés aláírását. Ezzel szemben Mussolininak az a határozott álláspont­ja, hogy Olaszországnak előbb meg kell egyeznie minden kérdésben Francia­­országgal és ha ez megtörtént, csak azután kezd tárgyalásokba a kisantanttal és vagy sikerül velük egy­esség­re lépnie, vagy nem. . Arra semmi esetre sem hajlandó, hogy feladja revíziós álláspontját a kisantant kedvéért. A londoni Star elinűi újság azzal a szenzációval szolgált, hogy közölte Fran­ciaországnak Oroszországgal való titkos katonai szerződését. A leleplezés rendkí­vül nagy izgalmat keltett Angliában. Párizsból és Moszkvából azonban hatá­rozottan cáfolják a katonai megegyezés hírét és azt állítják, hogy a londoni lap cikke merő kitalálás. A francia lapok most azt sürgetik, hogy Franciaország a kisantanttal, Tö­rökországgal és Szovjetoroszországgal szorosabban működjék együtt, mert csak ezek az államok hajlandók a a jelenlegi európai határokat bizto- - sítani, sem Lengyelország, semi pedig Német­ország nem fog hozzájárulni olyan meg­egyezéshez, amely a mostani európai ál­lamok határait biztosítani akarni. Ez­zel akarják mentegetni azt a kudarcot, amely a francia—olasz tárgyalások meg­hiúsulásával érte a franciákat.

Next