Új Barázda, 1935. április (17. évfolyam, 19-22. szám)
1935-04-21 / 21. szám
Melléletet: Rádiós Gazdasági Előadások 1936 április 21, vasárnap Ára 10 fillér ELŐFIZETÉSI ÁRA a „Rádiós gazdasági előadások" című füzetekkel együtt: Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fülér, egy hónapra 60 fillér. Egyes szám ára: Ausztriában: 16 groseben. Franciaországban: 50 centimes. FELELŐS SZERKESZTŐ: Párkányi József dr. Budapest, XVII. évf. 81. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VI. kerület, Teréz körút 3. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: 160—90. Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 160—90. LEVÉLCÍM: Budapest, VI., Teréz-körút 3. Húsvéti gondolatok Az embereken át történő örök élet ünnepi stációja, mindig visszatérő momentuma a húsvét. A keresztény világ legszebb hitvallása. Krisztus feltámadásának a napja. A virágos tavasz ünnepe. És a feketebetűs hétköznapok nagypénteki kálváriajárása után valami jóleső kárpótlás részünkre minden elveszettért és veszendőért , új életre, új reményre simogató meleg jóság ez a tavasz ujjain, hogy gondba és fáradtságba ájult test-lelkünk vágyakban, reményekben, tettekben visszafiatalodjon az élethez, amelyet becsületesen végig kell járnunk a Teremtő rendelése folytán. Milyen világos emberi útmutatás ez az ünnep, milyen hatalmas és mindent átfogó gondolattal íveli át az élet végén tátongó szakadékokat. A halál után feltámadunk, vagy — ha vigasztalásunkra szolgál — az élet bölcs tanítása szerint úgy is magyarázhatjuk, hogy nincs az a nagypénteki keserűség és sorstragédia, amely el ne múlna, amely után ki ne sütne a nap. Minden sorstragédiában egy valamiféle nagy vigasztalás csíráját is kapjuk. Mit is csinálnánk mi emberek a húsvét hite és a feltámadás gondolata nélkül?! Kétségbeesettek és boldogtalanok lennénk: minden jó falat ize keserűvé lenne a szánkban, az élet ostorcsapásai alatt pedig végképpen megroskadnánk. A húsvét hite az a hatalmas lendítő erő, amely mindig felszínre segíti a hiúságok, apró hiábavalóságok és lopkodó tettek között bukdácsoló emberiséget. Mert nehéz embernek lenni és nemesen, becsületesen emberi életet élni, kivált a mai fenekestől felforgatott és lelkileg is megvadult világban. De igy, hogy az évfordulón minden tavasz elhozza hozzánk a húsvétot (vagy a húsvét hozza a tavaszt — mindegy), megfiatalodik nálunk embereknél minden. Megfiatalodunk elsősorban mi magunk, lelkünk tisztább és emelkedetteb lesz. Ez az ünnep megtanít bennünket újra felfelé nézni.; megtanít csodaváró hittel hinni a hihetetlent is és megtanít úgy élni, hogy lábunk alól kire csússzon az a föld, amelyből mi magunk is vagyunk. Megtanít arra, hogy az életet értékelni kell és arra, hogy az élet értéke a magunk embersége. Megfiatalodik a város, ahol a kőrengetegbe szorított emberéletnek a természet ízét és illatát csak szűkhatárú parkok zöldjével kapják és megfiatalodik a falu, ahol a termőföld végtelen síkján a szántóvető gazda munkája von barázdát a csirázó életnek. A városban beszélnek a tavaszról és hangosan ünneplik a húsvétot, a faluban együtt élnek vele és csodálatos bensőséggel élik az emberek a természet életét. Járj szét a magyar falvakban és teljes pompájában kapod a húsvétot és a tavaszt. Itt az ünnepnek és az ünneplésnek szét, szagát is érzed a legapróbb dolgok tavaszhozásában. A levegőben, a vízben, a húsvéti lakomában, az ünneplő, tiszta ruhában, a harangok ünnepi csilingelésében és a csírázó vetés zöldjében ... a mindennapi élet nyüge-baja, apró hercehurcái nem tudják elrontani ilyenkor az ünnepi hangulatot. A gazdatársadalom nagy követelései és a be nem váltott ígérgetések keserűsége is elfelejtődnek néhány napra, úgy is a legpozitívebb ígéret a jó termés, a legjobb barát a föld, amelyet ápolni és gondozni most minden figyelem kevés. A politika huncutságai sem érdeklik már a magyar gazdát (még jó, hogy már a választások után vagyunk...). Lepattan róla, mint valami szikmányi abroncs, levetkőzi, mint valami ócska ruhát és a pipája füstjével fújja ki magából a tisztelt képviselőtársak üres ígérgetésének a gőzét. Egy ilyen képviselőválasztás talán jobban megviseli a magyar gazdát, mint egész évi munkája a tavaszi szántástól a betakarításig. És ha már politikáról is szó esett, politikáról, mely az emberiségnek oly kevés áldást, de annál több keserűséget hozott — meg kell mondanunk itt egyet-mást. Meg kell mondanunk azt, hogy milyennek szeretnék látni az irányító politikát éppen a kisgazda-társadalom érdekeinek a szemelőtt tartásával. Azt mondják és a húsvéti harangoknál is élesebben harangozzák: újjászületett a magyar politikai élet feltámadt halottaiból, hogy most az egyszer igazán segítségére legyen az eddig elnyomott, félrelökött és kisemmizett gazdatömegeknek. Nem tamáskodunk, mert nem vagyunk hitetlenek. Nem tamáskodunk, mert látjuk, hogy — tényleg — valami fel,támadt, vagy — megszületett. Ki tudja. Csak arra vagyunk kiváncsiak az ország gazdatársadalmával egyetemben, hogy csupán a vezérség támadt-e fel, vagy pedig az új, becsületes és az ország összes lelki és anyagi erőivel építeni akaró politikai irányzat is. Most talán mondanunk sem kell: az utóbbit tartjuk fontosabbnak. Annyira fontosnak, hogy ettől várjuk az égetően sürgős gazdaproblémák megvalósítását. A telepítést, atagosítást, a becsületes földbirtokreformot, a gazdaadósságok rendezését, a családvédelmet és a szabadság védelmét is. A falu egész életének a megjavítását. .Várjuk a becsületes munka védelmét és elvárjuk a hatalom birtokosaitól azt, hogy a föld népének a sorsa ne a legutolsó sorban érdekelje őket.«« Ezeket várja a magyar föld népe, máskülönben semmiféle politika nem tarthat számot az érdeklődésre. A magyar paraszttársadalom érdeklődése nélkül pedig nem lehet ezután politikát csinálni. Szeretnék látni azt, hogy az egész magyar életen áthúz a húsvéti ünneplés termékeny csodája. Hogy minden érzés, akarat és hit megváltó tettekbe lendíti a magyarságot. Lázas tettrekészséget, munkát és becsületes jóakaratot szeretnénk látni a magyar élet minden frontján, hogy ne a sírás és kétségbeesés hangjait mondják a húsvéti harangok, hanem olyan örömöket, amelyekkel építeni is lehet a szebb jövő felé. És szeretnénk végezetül látni egy olyan húsvéti ,,csodát“, amely biztosítja a magyar föld népének azt, hogy az évről-évre bevetett és megmunkált barázda he szomorúságot, hanem termően emberi jövőt ígérjen neki. Lehmann Sattdopf *R 9. Ellenzéki pártok képviselői nyilatkoznak a választásokról A mostani választói küzdelem a kormánypárt olyan hatalmas többségét hozta, hogy a meginduló parlamenti életben ellenzékről alig is lehet beszélni. A legnagyobb erőfeszítés mellett is az ellenpártok képviselőjelöltjei már az ajánlások beadásával elvéreztek. Néhol a saját taktikai hibájukból, néhol pedig, — igen sok helyen — a közigazgatás jóvoltából. Az egyenes arányról azonban lehet beszélni A választásokon tapasztaltakra, a kormány munkaprogramjára és az ellenzék szerepeire vonatkozóan kérdést intéztünk valamennyi számottevő ellenpárt egy-egy illusztris tagjához. Az alábbiakban közreadott nyilatkozatokból az ellenpártok egyöntetű állásfoglalása domborodik ki. Friedrich István véleménye Elsőnek K Kresztény Ellenzék vezérét, Friedrich Istvánt, kérdeztük meg, aki a következőket mondotta: — A választások stratégiája és stílusa botrányos. Semmi sem változott, csupán Bethlen mamelukjai helyett azép honfiai kerültek be a parlamentbe. — Egy ilyen többségnek hatalmi eszközökkel való összetoborzása elveszi a parlament jelentőségét, a parlament így csak kulissza, amely mögött a hatalom munkál. Az új parlament, nézetem szerint, az úgynevezett reformkormánynak is csak segédhivatala lehet. Semmi egyéb. Arra vonatkozóan, hogy a parlament meddig marad együtt, Friedrich István a következőket mondotta: — Egy éven belül ki kell sülnie annak, hogy mi a refomtervek lényege. Ha üdvösek lesznek 4—5 évig, is együtt maradhat a Ház. Ellenkező esetben már a következő esztendőben olyan kiábrándulás következik be, amely páratlanul áll a magyar történelemben. • — Az én álláspontom az, ha olyan reformok jönnek, amelyek üdvösek, támogatni fogom. Hómon kulturjavaslatát például szükségesnek tartom. — Úgy látom azonban, a legtöbb esetben, mint kemény ellenzéki politikus fogok a kormánnyal szemben államni. Vagyis azt teszem, amit 16 éven át tettem. A királykérdésre vonatkozóan Friedrich István kifejtette, hogy a Keresztény Ellenzék a jogfolytonosság alapján áll. Apponyi György gróf A Szabadelvű és Demokratikus Ellenzék illusztris tagja, kérdéseinkre válaszolva,pártja álláspontját abban összegezte, hogy erős aktivitással a tárgyilagos bírálat határán kivárniak mozonyt. Klipert Rezső a Független Kossuth Párt képviseletéban adott érdekes nyilatkozatok Többek között a következőket mondota: — A kormánynak érdeke, hogy ezt a hatalmas többséget együtt tartsa, mert ilyent szerezni többet úgy sem tud, különösen majd azután, ha az ország reformterveit megismeri, amelyektől félek, nem lesznek kielégítőek. Eckhardt kecskenéti beszéd* Ezekhez a nyilatkozatokhoz még hozzá tehetjük Feklusardt kecskeméti beszédjének *a summáját, amely a lejárt kormányváltókról beszél és arról, hogy hitelbe és adósságraneki lehet tovább politizálni. . , Ezek után kíváncsian várjuk úgy az ellenzék magatartását, mint a kormány reformterveit.