Művészet, 1958 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1958-04-01 / 1. szám

A moszkvai Nagy Színház ba­lettcsoportja, amely 120 művészből áll, május végén a párizsi Nagy­operában vendégszerepel a „Romeo és Juliá“-val. A moszkvai balett­csoport párizsi vendégszereplése után három hétig Brüsszelben, majd több más nyugati főváros­ban lép fel. A párizsi Nagyopera száztagú balettjét ugyanakkor a moszkvai Nagy Színház látja két hétig ven­dégül. A két évvel ezelőtt Hamburgban megalakított Előadó Művészek A­­kadémiája legutóbb Münchenben tartotta meg rendes ülésszakát. Napirenden a „Válságban a szín­ház" című vita szerepelt. Bár e kérdés régóta felvetődött már a közvéleményben,a válaszok még most is nagyfokú bizonytalanságot árultak el és Willy Haas, az ülés­szak referense, aggasztó állapo­tokról számolt be. A veszély a film, a televízió és a rádió részéről fe­nyegeti a színházat, mert ezek sokkal nagyobb gázsit fizetnek és elvonják a színészeket a tulajdon­képpeni színjátszástól. Gustav Gründgens, a hamburgi német színház főintendánsa olyan esete­ket idézett, amelyek során kezdő színészek is arra való hivatkozás­sal hárították el a felajánlott szer­ződéseket, hogy a rádió jobban megfizeti őket, azonban az általá­nos színházi válságot nem lehet kizárólag a német színészek ké­nyelemszeretetével magyarázni. A német kritika szerint a válság okai mélyebben gyökereznek. A merkan­tilizmus, a művész anyagi helyze­tének állandó veszélyeztetettsége, főként pedig a színház társadalmi szerepének alábecsülése tekinthető a válság legfőbb okának. (Theater der Zeit). Grigorij Alekszandrov, a neves filmrendező nemrégen fejezte be a „Nemzetközi hangverseny" című színes filmet. A „Mosfilm" stúdió­nak ez az új alkotása a VI. világ­ifjúsági találkozó művészi műsor­számait eleveníti fel. Elkészült az „Október fénye" monumentális film, amely a Nagy Szocialista Forradalom jelentőségét méltatja. A film megalkotásában tizenhárom ország 15 rendezője és 35 operatőre vett részt. Most mutatták be Prágában Ja­­nacek operája alapján készült első egész estét betöltő színes-zenés rajzfilmet „A ravasz róká"-t. A fil­met Eduard Hoffman rendezte. Ebben az évben ünnepli a cseh­szlovákiai filmgyártás fennállásá­nak hatvanadik évfordulóját. Ez alkalomból 22 háború előtt készült filmet újítanak fel. Juan Antonio Bardem spanyol filmszakember, a „Biciklista halá­la" és a „Főutca" rendezője befe­jezte az „Aratók" című filmjének forgatását. A film nagy művészi erővel ábrázolja a spanyol parasz­tok életét. A Tempo olasz folyóirat elisme­rőleg nyilatkozik a film realista megoldásáról és hangsúlyozza : mentes mindazoktól a naturalista behatásoktól, melyek annyira jel­lemzőek egyes spanyol és olasz rendezők alkotásaira. Sokszázezer néző látogatta meg Moszkvában a „40 éves a szovjet haderő" című gyűjteményes képző­­művészeti kiállítást, amelynek idő­tartamát többször meg kellett hosszabbítani. A képzőművészek új kollektív kiállítást készítenek elő őszre, a Komszomol negyven éves évfordulója alkalmából. Több hónapos huza­vona után a spanyol kormányzat illetékes szer­vei a közvélemény nyomására en­gedélyt adtak Pablo Picasso bar­celonai kiállításának megrendezé­sére. Alig adták meg azonban az engedélyt, hamarosan visszavon­ták, mert Picasso ki akarta állí­tani közismert „Gernika" képét is, mely a fasiszta repülők embertelen bombázásait ábrázolja a spanyol polgárháború idejéből. Ismételten a közvéleménynek kellett közbe­lépnie. Végül is engedélyt adtak a kiállításra. A spanyol nemzeti rádió közlése szerint a Picasso­­kiállítást százezrek tekintették meg. Munkások, értelmiségiek, tisztvi­selők állottak hosszú sorokban a képcsarnok előtt. Egy brüsszeli ügyvéd és amatőr műtörténész érdekes történelemelőt­ti leletre bukkant. Ha bebizonyoso­dik a lelet hitelessége, megváltoz­nak az ősemberről alkotott eddigi fogalmaink. Egy kovalemezen, a­­melyen meglátszik, hogy emberi kéz munkálta meg, kőkorszakbeli ember arcélének rajzolt, illetve vé­sett körvonalait fedezte fel. Az őskori szobrász műve nem sérült meg az évezredek során. Ábrázo­lásmódja rendkívül kifejező, s jó­kora fejtörést okoz a régészet tu­dósainak. (Les Beaux Arts). Leopold Stokovsky világhírű amerikai karmester az 1958—59-es­ évad folyamán vendégszereplésre a Szovjetunióba látogat. A Leningrádi Filharmonikus Ze­nekar E. Mravinsky vezényletére előadta­­Leningrádban először Sosztakovics XI. szimfóniáját nagy sikerrel. Maurice Ravel, a kiváló zeneszerző halálának 20. é­veján a párizsi Operaház hangversenyen mutatta be nyol rapszódiát, a Seherez a Zongorahangversenyt .. Bemutatták továbbá a óra című zenés vígjátéké La Valse című zenekarra teográfiai költeményt, az szerző a bécsi keringő apoteózi­sának szánt. Lander új koreográ­fiáját azonban nem sokra becsü­lik. A francia kritika szerint, fel­idézés és megilletődött emlékező helyett torzképet mutattak be, a ünnepi előadást ezért ajánlata, behúnyt szemmel élvezni. Paul Constantinescu neves zene­szerzőnk vonószenekari „Concer­to“-ja a párizsi R.F.T. zenekar elő­adásában óriási sikert aratott. A New Yorki Metropolitan szep­temberben előadja Bartók „Kék szakállú herceg vára" című ope­ r HONTHY HANNA Csodálatos jelenség a színpad vi­lágában a budapesti Fővárosi Ope­­rettszínház ünnepelt, örök fiatal művésznője. Példája annak, hogy egy vérbeli színésznő, aki hisz a hivatásában, hogyan tud győzedel­meskedni az idő fölött. Magával ragadó kedvessége, szellemes mo­solya, fiatalos lénye arról tanús­kodnak, hogy a szépséget nem lehet színárnyalatokkal, vagy centi­méterekkel mérni, hanem az em­beri létekből áradó mondanivalók­kal, amelyek ott tükröződnek az arcvonások, a mozgás, a megjele­nés harmóniájában. Az igazi szí­nésznő addig fiatal, amíg nem mond le a maga teljes emberi, mű­vészi, női értékéről. Honthy Hanna változatos, sikerekben dús pályájá­nak ezer emlékéből meríti élet - és munkakedvét. Ezért olyan kris­tálytiszta a hangja ma is, mint évtizedekkel ezelőtt, ezért olyan fiatal még mindig, ezért tud forró hangulatot teremteni a színpadon. Ez a titka soha sem halványuló népszerűségének. JOCUXl

Next