Új Élet, 1970 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1970-02-10 / 3. szám

Újra megnyílt Bukarestben a Petőfi Sándor Művelődési Ház ünnepi hangulatban nyílt meg Bukarestben a Petőfi ***■ Sándor nevét viselő művelődési ház. Egy régi, szép hagyomány foly­tatója a Zalomit utcában levő magyar otthon, amely a főváros szívében nyújt szállást a kultúrának, ismeretterjesztésnek, és elősegíti a testvéri barátság elmélyítését a román néppel. A következetes pártpolitika újabb eredményét köszöntöttük a Petőfi Sándor Művelődési Ház megnyitásá­ban és biztosak vagyunk abban, hogy célkitűzéseit rendre megvalósítja. A szépen, elegánsan berendezett Művelődési Ház vonzó keretet nyújt minden művészi tevékenységnek, szívesen találkoznak itt a Buka­restben élő magyarok. Az újonnan megnyílt Zalomit utcai kultúrház vezetősége gazdag műsort állított össze. Ebből a programból nem hiá­nyoznak sem a kultúrmegnyilvánulások, sem az irodalmi és szavalóestek. Továbbá gondot fordítanak arra is, hogy a legkülönbözőbb foglalkozású emberek szívesen látogassák a Művelődési Házat. A filmművészek bevo­násával szakmai kör alakul, amely iránt a nagyközönség körében is jelentős az érdeklődés. Biztosak vagyunk abban, hogy a romániai magyaroknak ez az új, fővárosi fóruma minden téren teljesíti a hozzáfűzött reményeket. Az Új Élet szerkesztősége meleg szeretettel köszönti a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Ház vezetőségét és további jó munkát kíván sokrétű tevékenységéhez. 2, Kónya László, a buka­resti Operabál érdemes mű­vésze énekel 1, A megnyitó két bemon­dóját Alexa Ábra­mo­­n ée Bírta Jónef 3, Balogh Éva, a kolozs­vári magyar színház tagja szaval CifkNwsUkM (• Székelynávarhe- Imn­vait kiállítása legalább Bal­lah Lajsanak, aki a­kár független művész BHQ — úgy kassá taxisaik a bukaresti szer­­kesztgségi életkas, mint a törzsvendég -----­a kávéházban. Igen, gyakran magié tagat bennünket, megmutatja agy-kát munké­­ját, kassámat a tevékenységér*!, éjszának eseményeir*l, mint most is két frissen lesajlott kiállításáról. Mi is meglátogat- Juk, bizony ritkábban — s ezt máris sajnálom, sőt lelkiismeretajánlást is érsek miatta, mert meghívásban nem vall hiány. Parase, kicsiny és ss­k kel­­véres! műterme azért nagyon is jó isme­­ri a magam is tankja voltam azt Lajos néhány csendes „korszak­­váltásának", s rajaiéi és k­németssattól as akvarellig, legújabb és legfőbb műfajéig. Csenden, szerény embar, a kiállításait sem b­ája erősakkan adminisztrálni, csaknem „halkan" dolgozik, aaj és festű­ség síikéi — talán csért nem tattik még a helyére, csért asin­­álnak neki kals* rangot, nem is foglalkostatjak úgy, •hogy illenék. Mit is taá Balogh Lajos? M est a kérdést nem vetettek fal és nem anélgatnak el rajta, ideértve nemcsak a m* vé­sset karé tékát, ác a kritikusakat la. A lakásaman, éppen ssemkan aa írógé­pemmel, ah­ fkgg agy nagy méreti liné­­mliteti, a Kasmásak. Nagyon érdekes kampasiaié, mintaa látogatómnak mega­kad rajta a ssame, de nekem meet fel kall állnom, hogy aáamanjek és megnés­­z­áltamát, alyan rég nem vettem iuni lérre a mats satet, s meghökkenve állapitom mag, hagy INS-aa, ráactava nyeleivee. Még korábbi — am fejkSs Is mnáam — 1959-ből velé két kisakk tunéja, mlaákette a asiki saénaesináláerél, esek sam kezelik el a vendégek figyelmét, fű­ként érdekes, némileg kínai meseré pere­­paktivájuk miatt. Akik látják, nagy művé esnek manáják saavaijekat, a a Kassásokat többen irigyelték rálam. Be Balogh Lajos abbahagyta később a N­né­vé­sést , halas ser statt as akvanatka, sgossan kivételes k*h*l lahatoségokat sejtett mag benne, s aránylag »évii iá* alatt *easebe­set­t agy kiállítást. Veit Is sikere meg nem is —­est inkább a vissshangok hé tékára és nem a mennyiségére értem, mart vele­­hagy csak as akvarellek meleg téansít, kens*séges hangulatát, a poétika* sasét­­keselést emelték ki, illetve nem is emel­ték ki, hanem emlegették — s a f* kéváis, hogy mit is taá Balogh Lajos, mast nem merüst fel Igssán. Nem as én­telgem, hogy válasst sájak erre a kapitális kérd­­ésre, de én Balogh Lajost nagy grafikus­nak tartom, hatalmas lehetőségek kori­­sentját sem­estem fel k­némets set­eiken és akvarelljeiben is, csupán a rajsznáását nem Utam még világosan, mert ennek az elbírálására valahogy nem a vott alkal­mat, Isasán én komolyan. De tél a nagy, veneálk esszen fején, most már el­vám hatná, hogy kritikánk komelyan számba vegye, nekem es as érái sem. Ezért érvená­­tem két legutóbbi kiállításának, mert ismét felhívta a figyelmet erre a szerény mfivéesre, aki késittünk él. (Lőrinczi) Erdészét (akvarell) kéthetenként megjelenő társadalmi és kulturális KÉPESLAP. Kiadja a Művelődési és Művészetügyi Állami Bizottság. Szerkesztő­ség: Marosvásárhely, Str. Sfaturilor 1.,telefon 5509. Kolozsvári fiókszerkesztőség: Piaţa Libertăţii 5., telefon 11550. Bukaresti fiókszerkesztőség: Piaţa Sclntea 1.» Of. postal 33. Telefon 177030. Előfizetési díj három hónapra 12 lej, fél évre 24 lej, egy évre 48 lej. Előfizetéseket felvesznek az üzemi és intézményi önkéntes sajtóterjesztők, postahivatalok és levélkésbenítők. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. SZERKESZTI A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG Készült a Scínteia Háza Nyomdaipari Kombinátban, Bukarest Címlapunk: Monica Ghiaţa és Matal Alazanaru, SSt. András Zász­lós Demeter aján­dék-élete című el­beszélésénél, film­változatában (Doi bărbaţi pentru o moarta)

Next