Új Élet, 1946. július (2. évfolyam, 144-169. szám)

1946-07-02 / 144. szám

Taxa postalS plfitica in numerar, conform aprobarii Di­rec­ti ei Generale P. T. T. Nr. 46186/1946. Ära: 300 lei Kedd 1946. július 2. Hagyvárad, II. évfolyam 144. szám D­EMOKRATIKUS NAPILAP fs romániai magyarság sorsdöntő napjai Székelyudvarh­elyen Lezajlott a Magyar Népi Szövetség­ országos kongresszusa. — A román és magyar nép testvére együttélésével, a demokrácia megerősítése utján óvjuk és biztosítjuk jogegyenlőségünket Kurkó Gyárfás országos elnök a magyar soviniszták és fasiszták elleni harcra szállította fel a magyarságot (Kiküldött munkatársunk telefonjelen­tése.) Székelyudvarhely egész lakossága és a város minden utcája a Magyar Népi Szövetség nagy országos kongresszusának jegyét viseli magán. A feldíszített utcá­kon az erdély írók könyveit árusítják, a Jósa Béla Athenaeum, az Erdélyi Székely­­ség, a Bolyai, a Méhkas és a Móricz-kol­­légium sátraiban. A kongresszust a Székely Színház ün­nepi előadással üdvözölte. Magát az or­szágos ülést a százas bizottság ülése előzte meg. A történelmi jelentőségű kon­gresszus pénteken reggel nyílt meg. A Corso-mozi feldíszített, helyisége zsúfo­­lásig megtelt. Az elnöki asztalnál Kurkó Gyárfás, Oláh Péter és lányai László foglaltak helyet, de ott volt a hadsereg képviselője is, Udvarhely megye főis­­pánja, polgármestere, továbbá Mogyorósi Sándor, a Román Kommunista Párt köz­ponti bizottságának kiküldötte, Kohn HU­­lel, az Északerdélyi Demokrata Zsidó Népközösség elnöke, Jelingó Rozália, a Demokrata Nők Országos Szövetségének kiküldötte, Fazekas János, a Haladó Ifjú­ság képviselője. A kiküldöttek mindnyá­jan üdvözölték a kongresszust. Mogyorósi Sándor, a Román Kommunista Párt kikül­dötte többek között a következőket mon­dotta: “ Mi kommunisták minden erőnkkel tá­mogatni fogjuk a magyarságnak jog­egyenlőségéért folytatott harcát és őszin­tén, igaz szívből kívánjuk, hogy a Ma­gyar Népi Szövetség azt az utat válassza, amely a romániai magyarság szabadságát, fejlődését, békéjét, boldogulását hozza meg, együtt a román munkás, földműves és értelmiségi össz -­é­s­ román de­­mokrácia megerősítésén keresztül. ,ji utas««­ járuiM, a Két nemet Kizi­ti béke utján“ Az üdvözlő beszédek után Kurkó Gyár­fás tartotta megnyitó beszédét. — Erdély földjén többé nem lehet gyű­lölködés — mondotta —, új utakon kell járni. Ez az út nem lehet egyéb, mint a két nemzet közötti béke. Mi ezt az utat őszintén kívánjuk. A türelmi időj lejárt, a reakciósokkal szemben. Kifüstöljük saját sorainkból azokat a békerontókat akik egyenetlenséget szítanak a román, akár a zsidó nép felé. Mi zsidó testvéreink kéré­­sére megígértük, hogy le fogunk számolni azokkal, akik fő bűnösei voltak a zsidók ellen indított gyűlölködésnek Egyben kér­­jük mi is zsidó testvéreinket, hogy ugyan­­úgy számoljanak le saját reakciósaik­kal, akik a magyar népet egy kalap alá akarják vonni azokkal a fasiszt bűnösök­kel, akik a zsidóellenes gaztetteket elkö­vették. — Amikor az elmúlt év mérlegét felál­lítjuk — folytatta ezután az elnök — fi­­gyelembe veszünk minden oldalról jövő támadást és amikor az újabb munka ter­hét fektetjük le, emelt fővel állunk né­pünk előtt, bármilyen oldalról és minő­ségben jövő támadások és v­ádaskodások tüzében is. Az óriási tetszéssel fogadott beszédet a következő szavakkal fejezte be Kurkó Gyárfás: — Mi azzal fogunk felelni a vádas­­kodoknak, hogy tovább vezetjük azt a harcot, amelyet tizenhárom évvel ez­előtt kezdtünk meg. Becsületes építő­­munkával fogunk válaszolni a bennün­­ket ért támadásokra. L­J NEMZETISÉGI TÖRVÉNYTERVE­­ZETET DOLGOZOTT KI A KON­­GRESSZUS A kongresszus ezután megkezdte mun­­káját. A nemzetiségi törvényjavaslat vitájá­ban Szablyár Kornél köröstárkányi re­formátus lelkész a biharmegyei küldött­­ség egyik képviselője rendkívül nagy­hatású besszédben foglalt állást a Ma­gyar Népi Szövetség határozott demo­­kratikus magyar népi politikája mellett, amely minden bizonnyal győzelemre ve­zeti a demokráciát és ezen az úton el­éri a magyar nép céljait. — Ha akadt bíboros, aki megáldotta a hitleri zászlókat, Kelyhes Bálintnak jo­ga van a nép érdekében Budai Nagy An­tallal harcolni, — mondotta a református lelkész. Szablyár Kornél lelkes és magas szín­­vonalú beszédét szűnni nem akaró ün­nepléssel kísérték a kongresszus részt­vevői. A kongresszus ezután egységesen elfo­gadta az új nemzetiségi törvényterve­zetet és átadta azt a kiküldött bizott­­ságnak részletes kidolgozás céljából, amely alkalmazni fogja a kongresszus kiküldöttei részéről felvetett egyes mó­­dosító előterjesztéseket. A nemzetiségi törvénytervezet szabad és egyenlő jogokat kíván a magyarság számára a magán, az egyesületi, valamint az egyházi életben. Követeli a magyar nyelv szabad használatát a kereskedelmi könyvvezetésben, a földrajzi és utcane­­vek magyar nyelvű használatát, úgy a saj­­tóban, mint a postai forgalomban. Mindenütt, ahol a magyarság száma legalább a 15 százalékot eléri, úgy helyi, járási, mint megyei viszonylatban a közigazgatásban kéri a törvények, ren­deletek és hirdetmények magyar nyelvű kötelező kihirdetését, valamint a ma­gyar nyelv szabad használatát. A ma­gyarság megyei és községi számarányá­nak megfelelően magyar állami tisztvise­lők alkalmazását. Azokban a megyékben, járásokban, vagy községekben, ahol a magyarság száma eléri a 65 százalékot, a nemzeti­­ségi törvénytervezet magyar nyelvű köz­­igazgatási ügyvitelt kíván. Kéri a törvénytervezet egy Magyar Közművelődési Tanács létesítését a Ma­­gyar Népi Szövetség kereteiben, amely­nek a véleményét hivatalos közigazga­tási és miniszteriális fórumok kötele­­zően meghallgatják. Magyar nyelvű iskolákban magyar tan­erők alkalmazását. A nemzetnevelési minisztériumban kü­lön magyar ügyosztály létesítését ma­gyar államtitkárral az élen. A magyar tanügyi főigazgatóságok és tanfelügyelőségek törvényesítését és be­illesztését az állami költségvetésbe. A magyarul nem tudó, vagy magyarel­lenes soviniszta tisztviselőknek a ma­­gyarlakta területekről való elhelyezését. A nemzetiségi­ és faji gyűlöletet hir­dető, vagy ilyen bűncselekményt elköve­­tőknek a közönséges bűnözőknél súlyo­sabb megbüntetés«"'* Megválasztják a százas intézfibizottságot és a vid­ebaltó bizottságot Ezután került­ sor a százas intézőbi­zottság megválasztására, amelyet a kon­­gresszus egyhangú lelkesedéssel válasz­tott meg. Az intézőbizottság bihar megyei tagjai a következők: Szűcs József, Szűcs Margit tanárnő, Huszár Sándor föld­műves, Munkácsy Sámuel földműves, Szablyár Kornél református lelkész. Szatmárról a következőket választot­ták be a százas intézőbizottságba: Nagy Elek kisbirtokos, Koós Zoltán és Dobos Vilmosné. A 21-es végrehajtó bizottságnak tagjai a következők: Kurkó Gyárfás elnök. Alelnökök: Köteles István földműves, Antal Dániel gazdasági szakértő, Kacsó Sándor író. Végrehajtó bizottsági tagok: Mezei Lajos munkás, Balogh Edgár író, főszerkesztő, Szász Ferenc földműves, Huszár Sándor földműves, Mátyás József földműves, Szűcs Margit tanítónő, Dőry Erzsébet tisztviselőnő, Gábor Lászlóné mezőgazdasági munkásnő, Fodor István munkás, dr. Csákány Béla ügyvéd, Ta­kács Lajos dr., közjegyző, Bányai László tanár, főszerkesztő, Czikó Nándor kis­iparos, Gaál Gábor író, egyetemi tanár, Kis Gergely iparos, Lőrincz László egye­temi hallgató, Mag András ifjúmunkás. A százas bizottság és a végrehajtó­ bizottság megválasztása után a kon­­gresszus résztvevői lelkesen ünnepelték a Magyar Népi Szövetség országos veze­tőségét. ÜNNEPÉLYES NÉPGYŰLÉS Vasárnap délelőtt a kongresszus részt­­vevői hatalmas népgyülésen vettek részt, amelyen Udvarhely megye magyar la­kossága, de mind a négy székely megye magyar népe nagy számmal képviseltette magát. A népgyülésen megjelent Ra­­descu-Racoasa nemzetiségügyi miniszter is, a kormány képviseletében. Egyes reakciós elemek által felbújta­tott udvarhelymegyei kiküldöttek kis csoportja szűzmáriás­ zászlók alatt meg­­kísérelték a népgyűlés megzavarását. A sokezernyi magyar tömeg azonban ha­tározott eréllyel utasította vissza a re­akciós provokatőrök rendzavarását és el­hallgattatta a fasiszta jelszavakat. Radescu-Racoasa nemzetiségi miniszter szívélyes szavakkal köszöntötte a ma­gyar népgyülést, Groza Péter miniszter­­elnök meleghangú üdvözletét hozta a népgyülésnek és az ország magyarságá­nak, közvetítette Groza Péter miniszter­­elnök sajnálkozását, hogy halaszthatat­lan állampolitikai elfoglaltsága miatt sze­mélyesen nem jelenhetett meg a nép­gyűlésen. A nemzetiségi miniszter kijelentette, hogy a kormánynak elhatározott szán­déka a magyar nép iránt tovább foly­tatni az őszinte baráti politikát A kor­mány azt akarja, hogy a magyar nép Ro­­mániában nemcsak alkotmányosan, de a gyakorlatban is a legteljesebb egyenjo­­gúságnak örvendjen. A román kormány még szorosabbá kívánja tenni a kapcso­­latait a szomszéd országokkal, köztük Magyarországgal is. A kormány és a de­mokratikus szervezetek demokratikus meggyőződéstől vezettetve kötelezték el magukat erre az útra és a magyar nép számíthat arra, hogy minden erővel biz­­tosítják a legteljesebb fejlődési szabad­ságát, jólétét és boldogulását a román néppel és a többi itt élő népekkel együtt Igaz, vannak még igen nagy nehézsé­gek, de közös baráti erőfeszítéssel le­győzzük ezeket a nehézségeket és bizto­sítjuk a békét, szabadságot és a de­­mokráciát. KURKÓ GYÁRFÁS KEMÉNY SZAVAI A REAKCIÓS PROVOKÁTOROK ELLEN. — A reakciós elemek és fasiszta p­ ov o­­kátorok jöttek ide a nagygyűlésre — mondotta Kurkó Gyárfás — és a magyar nemzet szimbólumait használták fel aljas céljaik szolgálatában, a magyar nép jel­képeit taposták sárba és szennyezték be provokációs magatartásukkal, amikor a magyarság egységesen sorakozott fel, hogy megvédje jogos érdekeit Vegyék tudomásul a provokátorok, a nemzetáruló bitangok, akik népünket és nemzetünket a szerencsétlenségbe taszították, hogy a mai naptól kezdve nem leszünk kímélettel irántuk. — Kérem az itt megjelent kiküldöttek munkát végezzenek el szervezeteinkben és két, hogy komoly és határozott tisztogató úgy az egyházi, mint népi intézmények­­­­­ből űzzék ki a népellenes elemeket, akik a magyarság kárára folytatnak romboló tevékenységet. A magyar egyházak és minden más intézmény nem lehet csak magának a népnek a monopóliuma, amely szenvedés után végre maga vette kezébe sorsa irányítását. — Amikor mi magyarok a legelkesere­­dettebb és leghatározottab harcot folytat­juk a magyarellenes román reakció ellen, nincs és nem lehet kímélet a magyar fa­sisztákkal szemben és ezekkel az elemek­­kel ezután véglegesen és kíméletlen erél­­­lyel kívánunk leszámolni. Kurkó Gyárfás beszéde közben reak­­ciós,soviniszta elemek újra megkísérelték az ülés megzavarását. A magyarság nagy tömegei azonban elhan­g­altatták a rend­­zavarókat és felháborodással uta­­ltatták vissza a fasiszta megnyilvánulásokat. A nagygyűlés végeztével a sokezer főnyi tömeg hosszan ünnepelte Kurkó Gyárfás országos elnököt és a Magyar Népi Szö­vetség új vezetőségét. VEZETŐSÉGET VÁLASZT A MAGYAR ÍRÓK SZÖVETSÉGE. Az udvarhelyi kongresszussal egyidejű­­leg egész sor kultúresemény zajlott le, így többek között a Romániai Magyar Írók Szövetsége is konferenciát tartott, amelyen megválasztották az új vezetősé­get is. Az írószövetség elnöke Gaál Gábor lett, alelnökök: Tompa László, Salamon László és Nagy István, főtitkár Méliusz József. A székelyudvarhelyi országos kongres­­­szus a romániai magyarság politikai, gaz­dasági és kulturális megújhodásának for­dulója volt. * >

Next