Mértékadó, 2022
2022-09-12
M Tárt kapukkal várja a látogatókat a lateráni apostoli palota Sokan ismerjük és ismételjük a mondást: Omnes viae Romam ducunt - Minden út Rómába vezet. Hátterében valóság áll, ugyanis a rómaiak az ókorban tudatosan úgy építették ki a kor „sztrádáit", hogy azok egy pontba vezettek, az Örök Városba. Arról viszont már nem szól a fáma, hogy ha Rómába érünk, hol is kezdjük e kimeríthetetlen lelki és kulturális tárház megismerését. Amikor egy kisebb vagy nagyobb katolikus csoporttal ideérkezem, elsőként - közkívánatra - szinte mindig a Szent Péter-bazilikát keressük fel. Pedig, ha következetesek lennék Egyházunk történetéhez és hagyományaihoz, először a városalapításkor számba vett római hét domb egyikére, a Caeliusra, mai ismertebb nevén a Lateránra vinne az utunk. Hiszen az itt található Keresztelő Szent János-főszékesegyház a Legszentebb Üdvözítő bazilikája, minden templom között az első, ahogyan azt büszkén hirdeti homlokzatán a felirat: Omnium Urbis et Orbis Ecclesiarum Mater et Caput (A város és a földkerekség minden templomának anyja és feje). Olyannyira az első, hogy a liturgikus naptárban külön ünnepe is van: november 9-én az egész Egyház megemlékezik felszenteléséről. A mellette álló, hozzáépült palota pedig a katolikus egyházfők székhelye volt a 4-től egészen a 16. századig. Nekünk, magyaroknak különösen kedvelt helyünk lehetne ez, hiszen II. Szilveszter pápa itt fogadta a Szent István királyunk számára koronát kérő küldöttséget - a bazilikában egy nagy méretű, latin nyelvű dombormű is emlékeztet erre -, s még a közelmúltban is számos kiváló magyar pap - és ma már püspök - nevelődött a szomszédos lateráni szemináriumban. Ha felütjük az egyháztörténelem lapjait, szintén jelentős eseményekre bukkanhatunk, például arra, hogy Szent Ferenc és rendtársai is ide zarándokolnak fel, amikor III. Ince pápa igenjét kérik a kialakuló ferences családra. (Ezt a jelenetet nem csak Franco Zeffirelli ábrázolta filmjében. Az aurelianusi városfal San Giovanni kapuján belépve egy szoborcsoport alakjai között láthatjuk a pápai kihallgatásra érkező szentet.) VIII. Bonifác 1300-ban szintén itt, a Lateránon hirdette meg az első szentévet. De nemcsak a csodálkozás keríthet hatalmába bennünket, hanem az értetlenség is: miért találunk itt is, mint a Szent Péter téren vagy például a Santa Maria Maggiore-bazilikánál és a Piazza del Popolón olyan, az újkor hajnalán a pápák által felállított obeliszkeket, amelyeket pogány hieroglifák tarkítanak? S ami a leginkább szembetűnő: miért van az, hogy míg a zarándokok és a nézelődők tömege okán akár több mint egy órát kell várnunk arra, hogy beléphessünk a Szent Péter-bazilikába, addig a lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyházba sorban állás nélkül is bejuthatunk, és csendben, zavartalanul imádkozhatunk egy ! A hivatali termeket egységesen 16. századi mennyezeti freskók és faliszőnyegek díszítik Az építtető V. Sixtus által megálmodott hármas: a lateráni bazilika, obeliszk és palota A Sámuel prófétának szentelt szoba egyik mennyezeti freskója (segítő kő felállítása) az obeliszkállítás rejtélyét is megoldja