Új Ember, 1946 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1946-12-01 / 48. szám
séa&ct, licitem nyomatai.3 Jierkícem, mi. iessa ni nevsziheiségi szervezet megalkotására. Ez következett be a szövetséges nagyhatalmak részéről 1044 őszén az amerikai Dumbarton Oaksban előkészített és az 1053 tavaszán San Franeisenban életrekeltett «Egyesült Nemzetek» új szervezetében. A többségi elv a mostani Egyesült Nemzetek szer- -■«’ vezetében Ennek az új nemzetközi békeszervezetnek a fentiek szerint azzal a legfontosabb jellemvonással kellett rendelkeznie, hogy a nagy nemzetközi kérdésekben hatékony intézkedéseket tudjon tenni. Ebből a célból elsősorban is a cselekvési jogkört a kevésbé mozgékony Közgyűlésről a szőkébb összetételű és állandó működésben tartott Biztonsági Tanácsra ruházták, másodsorban pedig a Tanács és a Közgyűlés határozataihoz az egyhangúsággal szemben csupán a többségi elv érvényesülését követelték meg. Ez az új rendszer gyökerében érintette az államfélség — a szuverenitás — tételét. Ha ugyanis nemzetközi döntések erejéhez elegendőnek ismerik el az abban résztvevő államok többségének állásfoglalását és nem igényük valamennyiük hozzájárulását, akkor valójában a saját elhatározásából a vonatkozó javaslathoz nem csatlakozó államra a határozat az5 állásfoglalásán kívül, sőt annak ellenére, az azt elismerő államok akaratából lesz kötelezővé, ami egyértelmű az állami önrendelkezés alapelvének mellőzésével. A többségi elv küzdelme a világhatalmak szuverenitásával Ilyen körülmények között nem is lehet csodálni, hogy a szuverenitásuk érintetlen fenntartására természetükből folyóan a legféltékenyebben őrködő nagyhatalmak a többségi elvnek reájuk való érvényesüléséből valami kiutat igyekeztek keresni. Ezt vélték megtalálni a Biztonsági Tanács és egyes esetekben a Közgyűlés határozatainak létrejöttére megállapított abban a szavazási rendben, amely szerint a többségi elv mellett is minden érdemi kérdésben hozott határozat érvényéhez a megállapított arányú többségi szavazatokon felül valamennyi szövetséges nagyhatalom egybehangzó szavazatára is szükség van. Ez a Biztonsági Titacs határozatainak körében közelebbről annyit jelent, hogy az öt nagyhatalomból, (USA, Nagybritannia, Szovjetunió, Franciaország és Kína) mint állami tagokból és a hat időről-időre választott közép- és kishatalomból mint nem állandó tagokból, azaz összesen 11 tagból álló legfőbb népszövetségi testületben a határozatokat ugyan elvben két tag szavazatával hozzák, azonban minden érdemi — tehát főleg nem eljáró kérdésben — a két szavazatnak magában kell foglalnia az öt nagyhatalom szavazatát. A határozat tehát létrejön már akkor, ha az öt nagyhatalmon felül csak két nem állandó tanácstag szavaz ilyen értelemben, de nem jön létre például akkor, ha mind a hat nem állandó tanácstag, valamint négy nagyhatalom szavaz ilyen értelemben, de egy nagyhatalom nemleges szavazatot ad, sőt akkor is, ha csupán tartózkodik a szavazástól, vagy akár az ülésen nem vesz részt. A Közgyűlés tekintetében pedig mindez úgy mutatkozik meg — bízott annak általában csak ajánlási jogkörére tekintettel a nagyhatalmak ilyen jogai nem általában, hanem eseti felsorolással vannak csak megállapítva —, hogy ott adott esetben a határozat a ma fel-es taglétszám mellett létrejön akkor, ha az öt nagyhatalom és 31 közép- és kisállam szavaz ilyen értelemben, de nem jön létre akkor, ha 53 állam foglal állást elszép, ám egyetlen nagyhatalom a Biztonsági Tanácsnál a hozzájárulaitól tartózkodik. A világhatalmak új vétójoga : előzetes vétójog A fentiekből kitűnik, hogy a vétójognak az Egyesült Nemzetek szervezetében meghonosított alkalmazása formailag eltérő a vétójognak a bevezető sorokban említett történeti módjától. Azoknál a már létrejött határ rozst érvénye ellen csak utólag emelhettek kifogást, itt viszont magának a határozatnak érvényéhez van szükség a meghatározott nagyhatalmak együttes hozzájárulására. De érdemben is eltér ez a rendszer a vétójog valódi alakjától abban, hogy itt akkor is szükség van az ellenálló nagyhatalom hozzájárulására, ha az a szóban lévő vitás ügyben közvetlenül érdekelt fél, amikor pedig «a senki sem lehet bíró a saját ügyében» általános jogelve szerint a valódi értelemben vett vétójogot sem lehetne érvényesíteni. Sőt ilyenkor még a régi népszövetség egyhangúsági rendszerében sem vették figyelembe ezt az érdekelt szavazatot. Így az 'fia»B-aácsszjn nanorus viszály ügyében a népszövetség , az egyhangúság elve mellett is hatályos határozatot tudott hozni Olaszország ellen, mert az ő ellentétes értelmű szavazatát nem vették figyelembe. Most viszont a többségi elv ellenére hasonló esetben az Egyesült Nemzetek képtelenei lennének a vonatkozó nagyhatalom ellen érvényes együttes határozatot hozni. A kisállamok aggályai : ez a vétójog hatalmi A nagyhatalmak számára ilyen teljességnél megkülönböztetett helyzetet biztosító szavazási rend láttán a közép- és kisállamok már San Franciscóban — ahol az alapokmányt szövegezték illetve elfogadták — koncentrikus támadást intéztek a vétójog ellen és annak törlését, illetve legalább enyhítését követelték. Hosszú heteken keresztül dúlt a küzdelem az alapokmány e cikkelye körül és volt időpont, amikor úgy látszott, hogy emiatt az egész szervezet hajótörést szenved. Végül is azonban győzött a nagyhatalmakegységes állásfoglalása és az alapokmány e tekintetben is változatlanul nyert elfogadást. Az Egyesült Nemzetek egy esztendős eddigi működése általában igazolta azokat az aggályokat, amelyeket a saafraneiseói konferencián a nagyhatalmi vétójogot illetően érvényesítettek. Igen fontos ügyekben sorozatosan került alkalmazásra a vétó, és ennek folytán az új népszövetség már megindulásakor súlyos működési tehetetlenséggel kénytelen megküzdeni. E szervezeti és működési fogyatékosságok következtében veti vi» .V. i szervezet második közgyűlésének napirendjére a vétójog revíziójának kérdését. A reform útja: mikor érvényes és mikor nem érvényes a «vétó» ? Hírlapi közlések szerint az angolszász nagyhatalmak sem ellenzik a vétó bizonyos szűkítését, sőt brit részről a két szélső álláspont egyeztetésére közvetítő javaslatot is terjesztettek be. Eszerint újólag megegyezés létesülne a nagyhatalmak között — amint az egyébként már eredetileg is megtörtént —, hogy a vétójoggal csak kivételesen fognak élni és lehető mellőzése érdekében a nagyhatalmak minden határozati javaslat benyújtását megelőzően külön tárgyalásra ülnének össze, amelyen a felmerült ellentéteket széleskörű kompromisszumok útján hárítanák el. Ezenfelül kimondták azt is, hogy a vétót nem lehet alkalmazni «megtorlás vagy egyéb végrehajtása megakadályozására s ezúton kiküszöbölnék azt a visszásságot, hogy a többségi elv mellett is az Egyesült Nemzetek egyes esetekben kevésbé hozhat hatékony rendszabályokat, mint valamikor a Nemzetek Szövetsége. Végül megállapítanák azt a régi népszövetségben is érvényesített elvet, hogy a merő tartózkodás a szavazástól, vagy éppen a távollét nem minősülhet vétónak. A küzdelem a vétójog szűkítése és a beterjesztett közvetítő javaslat körül még folyik. Kétségetlen azonban, hogy a nemzetközi közvélemény egybehangzó nyomása alatt a vétójog bizonyos enyhítése már ma is elkerülhetetlen, a nagygyűlést, amelyben hangoztatta, hogy a kisiparosok ,s dolgozók első sorába tartoznak, nélkülük gazdasági újjáépítés el sem képzelhető. Kővágó József polgármester beszédében kijelentette, a fővárosnál gondja lesz rá, ne a pártigazolvány döntse el, kinél, milyen joga van. Mistéth Endre építési és közmunkaügyi miniszter bejelentette, hogy intézkedések jönnek az állami beruházások emelésére és a magánépítkezési kedv előmozdítására. Minden munkát nyilvános versenytárgyalás útján adnak ki. Újabb adókedvezményeket is léptetnek életbe, igyekeznek megszüntetni az építőanyaghiányt is. Ismertette végül a munkanélküliség enyhítésére tett intézkedéseket. Újlaki Andor: A koalíció — és ellenzéke Az új miniszterek bemutatkozása — A Szabadság párt programmja — A kisgazdapárt iparosgyűlése ELOTLO jelensége a magyar belpolitikai élet elmúlt hetének az az érdektelenség, amely a pártközi tárgyalások huzavonáját a közvélemény részéről kíséri. A különböző politikai gyűléseken alig esik pár szó a koalíciós tárgyalásokról (a vasárnapi sajtó vezető cikkei külpolitikai kérdésekkel foglalkoznak) és a legfrissebb jelentések csupán azt jelzik, hogy a tárgyalásokat november utolsó napjaiban folytatják majd. Az eddig pártközi megállapodások csupán gazdasági természetűek és azok alapján a kormány 20—25 százalékkal leszállította számos iparcikk és élelmiszer árát. Intézkedés történt továbbá a nehézipari vállalatok egész sorának állami kezelésbe vételéről. Politikai síkon azonban, annyi heti értekezés és tanácskozás után most sem történt lépés a legfőbb elvi kérdések, mint az önkormányzati választások, a közigazgatási és rendőri tisztségek arányosítása és a szakszervezeti törvény ügyében. A koalícióban kormányzó pártok tárgyalásainak ilyen megmerevedett helyzetében érdekes esemény az első határozottan ellenzéki pártnak, Sulyok Dezső Szabadságpártjának programmadása. Nézzük most időrendi sorrendben a fontosabb belpolitikai eseményeket. Három új miniszter V& KÖZTÁRSASÁGI elnök a megüresedett miniszteri tárcák be- ÍRT'M töltésére Bárányos Károly volt közellátási minisztert földmívelésügyi, Erőss Jánost a Jóvátételi Hivatal elnökét közellátásügyi és Bognár József nemzetgyűlésiképviselőt tájékoztatásügyi miniszterré nevezte ki. Mind a három tárca kisgazdapárti. A kultuszminiszteri tárca (parasztpárt) betöltéséről még nem döntöttek. Bárányos Károly tárcája átvételekor mondott beszédében hangoztatta, hogy a demokráciát nem sokat hangoztatja, de komolyan veszi. Az ország mezőgazdasági életében legfontosabbnak tartja, hogy a földreform terén nyugalmi helyzetet teremtsünk, ezért örül a szociáldemokrata párt javaslatának, a földigénylő bizottságok megszüntetéséről. A fő cél a termelés fokozása a termelés előfeltételeinek jobb megteremtésével. Erőss János közellátásügyi miniszter programmadása során arra mutatott rá, megkísérli még a lehetetlent is, hogy a munka és érdem sorrendjében minden dolgozó embert igazságos és egyforma elosztással a meglévő készletekkel elvezessen a következő gazdasági esztendőig. Hangoztatta, hogy a spekulációt, ha törik, ha szakad, letöri. Bognár József az új tájékoztatásügyi miniszter 29 éves, a kormány legfiatalabb tagja. Tanár, nemzetgyűlési képviselő, aki a kisgazdapárt vezetésében komoly részt vett eddig is. Kiváló képzettsége, politikai tájékozottsága és tapintata irányították rá a figyelmet a tájékoztatásügyi tárca betöltésénél. Hangoztatta nyilatkozatában, mindent elkövet a magyar közvélemény tervszerű és tárgyilagos tájékoztatására. Kiemelte, hogy az őszinte kritika egészséges és szükséges a sajtóban is, de nem hiszi, hogy a személyi támadások és gyanúsítgatások hasznára válnának az újságírás színvonalának és a koalíciós légkörnek. [ MAGYAR SZABADSÁGPÁRTJr. november 24-i nagygyűlésén (MTV) Sulyok Dezső, a párt elnöke, ismertette a párt programmját. Beszéde elején bírálta a kisgazdapártot és azt mondta, hogy nem tudott élni a hatalommal, amelyet a választók nagy tömege rá ruházott. Ennek következménye, fejtegette, hogy politikai életünk a szélsőbaloldal ellenőrzése alatt áll. Majd a marxista pártokat és a parasztpártot támadta, sorra véve politikai és gazdasági törekvéseiket. Hangoztatta, pártja élesen elhatárolja magát a reakciótól és a magyar demokráciát kívánja szolgálni. A szellemi világnézetet az anyagi fölé helyező, minden gyökérszálával az evangéliumba kapaszkodó olyan magyar pártprogrammot követnek, amely a magyar nemzeti egyéniség kifejlesztése, nem sárbatiprása útján akarja boldogítani az országot. Rendet kívánunk, mondta Sulyok Dezső a továbbiakban. Egyház és állam viszonyában. Állam és Egyház között nem aláás fölé-,hanem mellérendeltségi viszony van. Az Egyház feladata a lelki ember kiművelése és útja kijelölése, az állam feladata a gazdasági ember kiművelése és útja kijelölése. Ez a két út azonban csak párhuzamos lehet és nem ellentétes. Az állam a törvény, az Egyház az evangélium alapján végzi munkáját. Evangélium és jó törvény azonban soha nem állhat ellentétben egymással. Az Egyház, ha kell, hozzon áldozatot az államért, de az Egyház is megkövetelheti, hogy az állam legyen vele szemben türelmes, őszinte, mértéktartó, igazságos és istenfélő. Hangoztatta még, mindent el kell követni, hogy a kultúrharc ki ne törjön. A továbbiak során a szónok a pártprogramja egyéb pontjait ismertette. Külpolitikai vonalon a Szovjet felé szoros és bizalomteljes viszonyt, valamennyi szomszédunkkal őszinte jószomszédi viszonyt hangoztat a Szabadságpárt programmja. Mistéth építésügyi miniszter az állami beruházásokról A kisgazdapárt iparosnagygyűlést tartott vasárnap, amelyen 21 város kiküldötte vett részt. Nagy Ferenc miniszterelnök levélben köszöntötte a A Szabadságpárt programmja A kardinális a tanoncotthonban írt STUBEN, ködben, alig hiszed el, "jja" hogy ezek a rossz külsejű házak is: egyházközség. Míg hunyorítva böngészed az egyre közelítő házszámokat, templom emeli kettős fejét, magas házát az utca háztörpéi fölé — mellette semmitmondóknak tűnnek az emeletek. Vele átellenben izgatott fiúárnyékok cikáznak a kapualjban — várnak valakit. Nevetnek, mikor te haladsz fel a lépcsőn, más látványra készítették elő a szemüket, feltűnésére annak, akit Krisztus vérével tején és vállalti — bíborszem kalapban és palástban láthatni egyházi szertartásokon; és aki most egyszerű feketében el fog jönni közéjük is, mert kétezer esztendőn át, durva és nagyúri gőgű századokban, az Apostolok mindig tudták, hogy ők küldöttek a néphez. Magas és nagyon okos fiú kísér végig az öt szobán, az otthon vezetője adta mellém kísérőül, ez a csupa élet- és melegség-szerzetes. Megtudod, hogy ebben a kerületben a második, összesen nyolcadik egyházközségi tanoncotthon falaira hull ma az áldó és szentelő víz, ötvenkét magános fiúnak nyújt otthont, védelmet, tanulási lehetőséget , sőt az amerikai katolikusok és az áldozatkész irgalmasnővérek jóvoltából reggelit és vacsorát is. A helyiséget a plébánostól kapták, maguk meszelték, takarítják, díszítik. Kedvesség, rend, tisztaság tekint rád szelíd szemekkel a két hálóteremben, az ebédlőben és a társalgóban s szellemük szinte megszemélyesítve lép eléd László atya Ida cellájának faláról —, talán épp ez a serdülő Tarzicius lehetne szimbóluma ennek az ifjúságnak, ki egy pogány világ utcáin hordozza féltő komolysággal az Oltáriszentséget. Legutóbb más hasonlatot talált rájuk egy ifjúsági sajtótermék: ketrecbezárt fenevadaknak nevezte őket s ezt a fiúk mély megbántottsággal emlegetik. Ők nem tehetnek róla, hogy üvegkiutalás hiányában deszkabély ablakaik megvakítva őrzik a sötétet... Hirtelen tiszteletteljes csöndja , Bíborost fogadja. Énekek csengnek a Munkások Nagyasszonyához, vers és lobogóerejü szavak tesznek hitet Egyház és nép mellett. Azután egy gondolkodó, barna tekintetü szempár siklik végig a fiúkon s a híveken is, mind, akik eljöttek együtt örülni — a fájdalom korbácsa zuhan le újra, meg újra a Popásztor egy-egy szavával. Megforog a levegőben és húst cafatítva zuhan le — a szeretetnek újonnan szentelt falai közt ne feledjük a gyűlölet áldozatait. Testvéreinket látjuk a hitben és vérben — míg szól ez a hang — ötkilós csomagokkal elhagyni kényszerülve házaikat és apáik sírját. Ide juttat a megnemeítés —, de ezek a munkásotthonok fészkei lesznek egy új Európának; itt nem ismernek harcot a másik osztály, gőgöt a másik nép, gyűlöletet a másik hitvallás ellen. Ennek a szobának falán is kép függ — 16—18 éves ácslegény munkálkodik rajta, fűrészel. Most, mintha megállana. Csak pillanatra. Megtöri homlokát, munka verítékét törli le. Talán a kínos órákra gondol, mikor majd vércseppek ütnek át homloka érfalán — és a távoli időkre, ha szeretik egymást, mind,kikért szenvedett. Arca komoly, de szeme mosolygó. A Kardinális most egyenként beszélget a fiúkkal, lassan halad lefelé a lépcsőn, és a paksi járókelők nem értik, miért harson fel szárnyaló ,,Éljen" békés éji utcán egy szürke, nagy autó nyomában. De most, úgy tűnik, nincs is annyira éjjel: apró, de higgadt zseblámpák kísérnek és matatnak utat. (Hai Dai