Új Ember, 1970 (26. évfolyam, 1226-1277. szám)

1970-11-29 / 1273. szám

1­9 Katolikus Aki tökéletes akar lenni, ezer mérföld távolságra kerülje el az ilyen okoskodást:­­igazam volt’ — jogtalanul járt el velem szemben’ — ,nem volt igaza annak,­aki így tett velem’ stb. Isten mentsen meg bennünket az ilyen gondolko­dástól. Az, aki nem akar más keresztet viselni, mint ame­lyet alapos indoklással és jo­gosan tesznek a vállára, az menjen Isten hírével... bár attól félek, máshol sem ré­szesül majd jogosabb bánás­módban. — Ha valami nagy megtiszteltetésben van ré­szünk, vagy ajándékot kapunk, vagy jól bánnak velünk, ak­kor helyén van ez a tiltako­zás, mert igazán ellenkezik a józan ésszel, hogy ezen életünk folyamán részesüljünk ilyen bánásmódban ... Ugyan hihet­­jük-e azt, hogy többet szenve­dünk annál, amivel Istennek tartozunk?­" (Avilai Szent Te­réz: A tökéletesség útja.) A­z Országos Kriminaliszti­kai Intézet idei, jubileumi ülésszakának egyik témája a fiatalok csoportos bűnözésé­nek vizsgálata, az e téren ta­pasztalható jelenségek és ösz­­szefüggések általános megfo­galmazása volt. Erről a fontos tanácskozásról tudósít a Ma­gyar Nemzet is, Fiatalok a vádlottak padján című cikké­ben. A fiatalkori bűnözés okai közül — a kriminológusok előadásai alapján — néhány megdöbbentő adatot, megálla­pítást ismertet, melynek az egész társadalomra kiható kö­vetkezményei vannak, ezért felszámolásuk nem is képzel­hető el másként, mint a társa­dalom egészének közreműkö­désével. A tények halmaza egyúttal felkiáltójelek és fi­gyelmeztetések sora. Az első figyelmeztetés a szülőknek szól: a válások évente tíz-tizenkétezer gyer­meket érintenek; az otthonta­­lanság, a testi-lelki elhagya­­tottság pedig a bűnözésre le­hetőséget teremt. A másik a társadalom to­vábbi erőfeszítéseit igényli a lakásépítkezések számának és színvonalának növelésére, a kényelmes otthonok, a családi élet biztonságos kereteinek megteremtésére. A megfigye­lések szerint míg „a bűnöző fiatalok szüleinek keresete szinte semmivel sem marad az átlagkereset alatt, lakásvi­szonyaik azonban általában rosszabbak. A vizsgált fiata­lok elenyésző része rendelke­zett például külön fekhellyel, előfordult, hogy még tizenhét éves korában is a szüleivel aludt”. A IV. ötéves terv olyan mértékű lakásépítést irányoz elő, hogy ez az aggasztó hely­zet felszámolható. A harmadik figyelmeztetés a gyermekek morális neve­léséért felelős intézmények (iskolák, nevelőotthonok), sze­mélyek (szülők, pedagógusok, a „felnőttek”) és a különböző közösségek (munkahelyek, szervezetek) munkájára vo­natkozik. „A vizsgált fiatalok java része — írja a Magyar Nemzet — megfelelő racioná­lis ítéletei ellenére követte el a bűncselekményt, s ez az ér­zelmi-indulati élet területén meglévő sérüléseket igazolja.” A lelki élet fejlődésének za­varai a tudat tevékenységére is károsan hatnak. Nem lehet tehát ezt a kérdést csupán a galerik feloszlatásával, felvi­lágosító előadásokkal megol­dani. Olyan hathatós erkölcsi tör­vények és példák felállítására volna szükség, amelyek von­zóak a fiatalok számára, és kellő magyarázattal szolgál­nak a „miértjeikre” is.­ Mert­­ miért kell tisztelniük szü­leiket? Miért szeretniük a ba­rátaikat? Miért vétek a lopás, a szexuális kicsapongás, az erőszak? Miért a szeretet az egyetlen megoldás minden problémára?­gy külföldi lapban olvastuk az alábbi apró életképet. Vasúti állomás váróterme, ben­ne várakozó sokaság. Egy csa­lád is: apa, anya, egy öteszten­dős kislány. A kislány félre­húzódva, kerekre tágult, szo­morú és szorongással teli szem­mel figyeli szüleit. Azok meg marják egymást, az asszony sziszegve támad, gonosz sza­vakkal, a férfi durván és ke­gyetlenül vág vissza. A kislány végül körülpillant. Észreveszi, hogy valaki nézi őt. Odalép hozzá, szemmel — Néni kérem, vegyen ne­kem sürgősen egy fagylaltot. — Szívesen, de miért sürgő­sen? — Hogy az anyukám velem foglalkozzon. Az érdeklődő megveszi a fagylaltot, a gyerek, anélkül, hogy hozzányúlna, odaáll anyja elé. Az abban a pillanatban felpattan. — Ki engedte meg neked, hogy fagylaltot egyél? Nem tudod, hogy az árt neked? Megint torokgyulladást kapsz tőle, te haszontalan ... Az apa pedig, akiről az anyai aggodalom miatt megfeledke­zett a házsártos feleség, körül­pillant. És elindul a söntés felé. t­oldog, akit meghív lakomá­­■*-­ jára Jézus — minden szent­misében elhangzik ez a mon­dat. Jézus lakomára hív. Az Isten nem távoli hatalomként áll fölöttünk, hanem gyerme­keinek tekint, találkozásra hív. Asztalt terít és vendégül lát. Szeretete oly nagy, hogyha eszünk e kenyérből, amellyel kínál, egyesülünk vele. Ma­gunkba fogadjuk a megváltást, a velünk egyesült Krisztus se­gítségével megszabadulunk bű­neinktől és Isten-hordozók le­szünk. Jézus bennünk és álta­lunk belép az életnek arra a területére, ahol dolgozunk, la­kunk, szórakozunk. A velünk egyesült Jézus segítségével fel­ismerjük, vállaljuk és megéljük a szeretetet, amely a boldogság feltétele és egyetlen útja. Isten nem kényszeríti ránk szeretetét, választásunkra bíz­za, hogy elfogadjuk-e. Hárty hét és hónap telik el mégis az életünkből úgy, hogy mindent nélküle akarunk tenni? Hány­szor mondunk nemet hívására, hányszor utasítjuk vissza az egyesülést vele? Az asztal-közösség: szeretet közösség. Ha kizárjuk magun­kat belőle, visszautasítjuk a velünk egyesülni vágyó Jézus szeretetét, segítségét, s ezzel nemcsak saját boldogságunkra mondunk nemet, hanem távol­tartjuk Istentől mindazokat, akik bennünk felismerhették volna jelenlétét, általunk el­érhették volna őt , s így aka­dályozzuk az Atya­­örök tervé­nek, a megváltás művének be­teljesedését. Ha áldozunk, nemcsak Jézus­sal, hanem az ő titokzatos tes­tével, Isten egész népével egye­sülünk. Ha elzárkózunk a szentáldozástól, nemcsak Jézus segítségét és a vele vele együtt­működést utasítjuk vissza, ha­nem kizárjuk magunkat a ke­resztények, a szeretetnek a világban való uralmáért fele­lősséget vállaló emberek kö­zösségéből is. A szentáldozás Istennel és az emberekkel való hatékony együttműködés lehetősége. Nem érdem, nem jótett, hanem életszükséglet. Isten által fel­kínált lehetőség a boldog életre. E­gy atlétikai viadal képe a stadionban egyszerre meg­osztja és összpontosítja a fi­gyelmünket Megosztja, mert különböző sportágakban egy­­időben folyik a verseny, de ami megmarad bennünk, az túl van az elért teljesítménye­ken, az valami egyetemes em­beri, maga az erőfeszítés szép­sége. A testi-lelki egységbe foglalt ember a pályákon tel­jes „szélességében” fordul a kitűzött cél felé és a küzde­lem fölvillanó képein sze­münk előtt játszódik le erőfe­szítésének drámája. Látjuk a gátfutó sebességét, a hármas­ugró lendületét, ahogyan a rúdugró szinte talpával fölfe­lé emelkedik a magasba, a hosszútávfutót, aki légszomjá­ban az ég felé fordítja elkín­­zott arcát, de fut, s a diszkosz­vető egyetlen, nagy erejű moz­dulatát. Miben áll ennek az erőfeszí­tésnek a szépsége? Abban, hogy önkéntes. Hogy azt, aki vállalja, szabaddá teszi s a legnagyobb teljesítményekre alkalmassá. S minthogy el akarja nyerni a pálmát, a ver­senyző a végsőkig kitart. — Szent Pál szerint így kell küz­deni az üdvösségért is. A te­levízió szinte népi szinopszist ad Szent Pál korintusi levelé­nek sorai mellé: „Aki... részt vesz a versenyben, mindenben fegyelmezi magát.” És mert az igazi versenyzőtől Isten orszá­ga — boldogan — szenved erőszakot „hogy célba jussak ... viaskodom, s öklömmel nem a levegőt csépelem ... En­gedelmességre szorítom teste­met, nehogy lemaradjak.” A rádió programjából November 30. Hétfő. Kossuth 10.05 óra A Rádióegyetem antoló­giája. Toldi szerelme I. rész. (II. holnap Kossuth 10.03.) December 3. Csütörtök. Kossuth 16.05 óra. Népdalgyűjtő úton Ko­dály Zoltán nyomában. Székely­föld és Moldva. Dr. Domokos Pál Péter műsora. December 5. Szombat. URH 20.51 óra. Bach-művek: 1. Korál-előjá­­ték: Der toccata és fúga, 2. Ká­vékantáta, 3. C-dúr szvit. December 6. Vasárnap. Kossuth­­■ 13.14 óra. Lemezmúzeum. Händel: Messiás, részletek. 19.10 óra. Az ember tragédiája. Ránki György operájának közvetítése a Magyar Állami Operaházból, hangfelvé­telről a december 4-i bemutató­ról. Petőfi 12.11 óra. George Mal­colm (csembaló) és Jasha Heifetz (hegedű) lemezeiből. 1. Bach: E-dúr csembaló­verseny. 2. Mozart: A-dúr hegedűverseny. A VASÁRNAP EGYHÁZI ZENÉJE Mátyástemplom 10­6. De Angelis mise. Belvárosi Főplébánia 10. 6. Harmat: Szent Cecília mise. Hal­mos: Ad te leravi (Offertorium), Kodály: Veni, veni Emmánuel. Szent Margit-templom 10 ó. Pa­lestrina: Missa brevis, Halmos: Offertorium. Terézvárosi plébánia­­templom 11.30 ó. Hassler: Missa secunda, Kodály: Adventi ének. Kőbánya MÁV-telepi Kisboldog­­asszony templom 11 ó. Kodály: Harmatozzatok. Halmos Ave Ma­ria: Istennek Anyja. Harmat: Bű­nös néped. Rózsafüzér Királynéja templom 12.30 ó. Telemann: Két korálelőj­áték. Rákosszentmihályi plébániatemplom 9 6. Szigeti Ki­lián : Adventi motetták. Verdi: Ave Maria. Pécsi székesegyház 9 6. Viada­na: Missa sine nomine, Palestrina: Ad te Domine levavi. Szegedi Fo­gadalmi templom 11.30 6. Missa de Angelis, Halmos: Ad te levavi, Ko­dály: Adventi ének. Miskolci Nagyboldogasszony plébániatemp­lom 11.15 d. Halmos: H-moll mise, Arcadelt: Ave Maria. Emma­nuel .... Haydn: O­esca. Jászberé­nyi Főplébániatemplom 11.30 ó. Székely: Magyar mise. Halmos: Harmatozzatok. Arcadelt: Ave Ma­ria. Kishonti: Isten mélysége. Jos­­quin: Tengernek fényes csillaga. OLVASSUK NAPONTA A SZENTÍRÁST Szent Pál apostoli életének vi­szontagságait mondja el Szent Lu­kács. Az első keresztények első világvárosában, Antiokiában Bar­nabást és Pált ünnepélyesen fel­szentelik és elküldik a krisztusi hit hirdetésére. Barnabás még a vezető, és ezért hazájába, a hatal­mas Ciprus szigetére mennek elő­ször. A sziget fővárosában a szi­get ura, Sergius Paulus prokop­­zul fogadja őket és Pál hatására hívővé lesz.­­ Innen a kis-ázsiai szárazföldre hajóztak, Pergé kikö­tővárosba, és a Taurus hegység hegyláncán veszedelmes és nehéz utat teszinek meg és elérkeznek a pszidiai Antiokiába. Itt Pál mind­járt az első szombaton nagy be­szédben hirdette Jézust. November 30. Hétfő. Apostolok Cselekedetei 13, 1—8, az antiokiai egyház Barnabást és Pált a hit­hirdetésre küldi. December 1. Kedd. Apostolok Cselekedetei 13, 9—15. Barnabás és Saul, azaz Pál ciprusi működése. December 2. Szerda. Apostolok Cselekedetei 13, 16—25. Pál beszé­de az antiokiai zsinagógában. December 3. Csütörtök. Aposto­lok Cselekedetei 13, 26—37. Pál tanúságot tesz Krisztus megöleté­­séről és feltámadásáról. December 4. Péntek. Apostolok Cselekedetei 13, 38—43. Pál beszé­dének nagy hatása van. December 5. Szombat. Aposto­lok Cselekedetei 13, 44—62, az Úr igéjét sokan elfogadták, de a két apostolt kiűzték. LITURGIKUS NAPTÁR November 29. Advent 1. vasár­napja. Viola. Saját mise, Glória nincs, Credo, van adventi prefá­­ció. — 1. olvasmány: Jeremiás 33, 14—16. — 2. olvasmány: I. Tisz­­szalonikai levél 3, 12—4, 2. — Evan­gélium Szent Lukács szerint 21, 25—28, 34—36. — Énekrend: 2/1, 2. — 2/7, 8. — 132/1/7. — 135. — 9. — Vagy: 3/1, 3. — 135/1. — 135 folyt. — 9. — November 30. Hétfő. Vö­rös. Szent András apostol. Saját mise, Glória van, Credo nincs, apostolok prefációja. — December 1. Kedd. Viola. A vasárnapi mise mondandó Glória és Credo nélkül, adventi prefáció. — December 2. Szerda. Viola. Ritus, mint kedden. — December 3. Csütörtök. Fehér. Xavéri Szent Ferenc hitvalló, sa­ját mise, Glória nincs, adventi prefáció. — December 4. Péntek. Viola (első péntek). Rítus, mint kedden. Mondható a mise Szent Krizológ Péter egyháztanítóért is (fehér), saját mise. Glória nincs, adventi prefáció. — December 5. Szombat. Viola. Rítus, mint ked­den. — December 6. Advent 2. va­sárnapja. Viola. Saját mise. Gló­ria nincs, Credo van, adventi pre­fáció. — 1. olvasmány: Baruk 5, 1—9. — 2. olvasmány: Filippi levél 1, 4—6. 8—11. — Evangélium Szent Lukács szerint 3, 1—6. — Ének­­rend: 4/1. — 4/4. — 4/5. — 119. — 196/1. 2. — 4/1. — 4/4. — 119/1. — 119 folyt. 196/1. 2. — Biblikus Teológiai Bulletin címmel új szentírástudományi folyóiratot indítanak a római Pápai Biblikus Intézet és a montreali egyetem professzo­rainak közös szerkesztésében. A több nyelven megjelenő fo­lyóiratnak három száma lesz évente, és a Szentírás magya­rázatával kapcsolatos kutatások legújabb eredményeivel fog foglalkozni. Pax Christi kongresszus Londonban Beszélgetés Timkó Imre püspöki helynökkel Néhány nappal ezelőtt ér­kezett haza Timkó Imre pro­fesszor, püspöki helynök az Opus Pacis ügyvezető igazga­tóhelyettese Londonból, ahol a Pax Christi Internationalis nemzetközi kongresszusán vett részt. Első alkalommal járt a magyar katolikus békemozga­lom képviselője a szigetország­ban. Most élményeiről beszél. — Belgiumon átutazva, vi­haros tengeri út után érdekes és szokatlan benyomások fo­gadtak Londonban. A sajátos angol szellemről sokat hallot­tam, most élmény volt szemé­lyesen tapasztalni. A Pax Christi Internationalis két­évenként valamelyik nemzeti ága rendezésében nemzetközi kongresszust tart. Két eszten­deje Speyerben volt hasonló, ahol először vett részt az Opus Pacis megfigyelőjeként ma­gyar küldött. — Mivel­­foglalkozott és ho­gyan zajlott le a kongresszus? — A Westminster k­atedrá­­lis melletti Westminster Hall­ban tartották az összejövetelt. Egyetlen, kissé szűk teremben, ahol a küldöttek tanácskoz­tak, vitatkoztak, étkeztek és a kongresszust követő előadá­sokon vettek részt. Kissé nagyvonalú, tipikusan angol rendezés volt, ahol a részle­tekkel nem tudtak foglalk­oz­ni. A kongresszus alapgondolata „A béke lehetséges” három kérdése körül forgott. Az evan­géliumok békeígérete. A ke­resztény békeharcost fenyege­tő problémák ma, és „Konkrét lehetőségek a béke előmozdítá­sára.” Ezeket a kérdéseket csoportosan, majd általános ülésen vitatták meg a­ küldöt­tek. — A megnyitót — folytatja — Timkó Imre — Heenan bí­boros, Westminsteri érsek mondotta, aki először felolvas­ta Villot bíboros államtitkár levelét, amelyben VI. Pál pá­pa üdvözletét tolmácsolta a kongresszushoz. A beteg Alf­rink bíboros helyett a West­minsteri érsek elnökölt és ott volt a francia Gouyon bíbo­ros, a Pax Christi francia és Betazzi püspök, az olasz ág el­nöke. — Milyen eredményt hozott a kongresszus? — A csoportos és általános üléseken a témaszövegek szer­zőihez intéztek kérdéseket a jelenlevők és hozzászóltak a szakértők. A széles körű meg­vitatás eredménye valószínű­leg csak a közeljövőben dom­borodik ki, de rengeteg hasz­nos gondolat, gyakorlati ta­nács és sajátos nemzeti és tár­sadalmi környezetben felme­rülő szempont mélyítette el a három érdekes témát. Mint a kongresszuson általában, itt is a tárgyalás sokszor részletek­be veszett, mellékutakra ka­landozott, de mindez termé­szetes és hasznos is ott, ahol a pluralizmus tiszteletben tar­tásával különböző nemzetek fiai tárgyalják közös problé­máikat. — Mit tart a legnagyobb eredménynek? — A speyeri kongresszuson csak egy kelet-európai béke­mozgalom szerepelt: az „Opus Pacis” képviselője megfigye­lői minőségben. Most ott Lon­donban négy katolikus csoport vezetői vettek részt, mint egyenrangú partnerek. Az Európai Katolikusok Berlini Konferenciája nevében O. H. Fuchs, a lengyel „Pax” és a „CHTS” szervezetei képvise­letében Jankowski, illetve J. Makowski voltak jelen. Örü­lök, hogy a mi katolikus bé­kemozgalmunk is megtalálta résztvevő képviseletével kül­­kapcsolataink tovább táguló lehetőségeit, és megfelelhet a londoni konferencia felhívá­sának: „Minden katolikus ke­resztény feladata és köteles­sége minden jóakaratú ember­rel összegezni béketörekvé­seit.” ím.) Tájékoztatás az új liturgikus kiadványokról Az országos liturgikus ta­nács legutóbbi, november 19-i ülésén Kovács Sándor szom­bathelyi megyéspüspök, az OLT elnöke bejelentette, hogy mihelyt a szükséges liturgikus könyvek a papság rendelkezé­sére állanak, hazánkban is kö­telező lesz az új, magyar nyel­vű miserend bevezetése. A „Misekönyv I.” (Ordo Mis­sae) megjelenése egy-két hé­ten belül, az ádvent folyamán várható. Máris készen van a saját miseszövegek (proprium­­részek) fordítása ádvent első vasárnapjától december vé­géig. A többi folyamatosan ké­szül és az egyházmegyei ható­ságokon keresztül kapja meg a papság. Ádvent elején jelenik meg az új magyar Lekcionárium, vagyis a vasárnapi és ünnepi olvasmányok és olvasmány­közi énekek (imádságok) szö­vege a „C” perikóparend sze­rint, amely most ádventtel lép életbe. A hétköznapi olvasmá­nyok kötetének megjelenése a jövő év első felében várható. Ugyancsak kiadás előtt áll a Püspöki-­Kar által már elfoga­dott új keresztségi és házas­ságkötési szertartás szövege. Ezek remélhetőleg a jövő év közepén kerülnek a papság ke­zébe. Beszámolt az OL­T püspök­elnöke arról is, hogy az új te­metési szertartás tervezetét — hangszalag felvétel kíséreté­ben — elküldték minden egy­házmegyének, hogy a papság és a szakemberek megvitas­sák és javaslataikat közölhes­sék. Az­ elnöklő püspök leszögez­te, hogy a felsorolt szövegek (fordítások) többsége nem vég­leges szöveg, s velük kapcso­latban az OLT minden építő jellegű javaslatot figyelembe akar venni a végleges szöveg kialakítása érdekében. Továb­bá az OLT a jövőben rendsze­resen tájékoztatni kívánja a papságot és az érdeklődő hí­veket a liturgikus reform munkálatairól. Az olvasó­­k­ra Szent Katalin és Nagy Lajos király Katolikus lapjainkban több­ször olvastunk Szienai Szent Katalinról abból az alkalom­ból, hogy VI. Pál pápa Avilai Szent Terézt az egyháztanítók közé sorolta. Olvashattunk ve­zeklő életéről, rendkívüli ado­mányairól, gyakori látomásai­ról, nagy művéről, a Dialógus­ról és hatalmas levelezéséről, a nagy bűnösök feletti hatal­máról, vonzó egyéniségéről, amely sok lelkes követőt és ta­nítványt szerzett neki. Hadd hívjam fel a figyelmet egy olyan kapcsolatára, amely ben­nünket, magyarokat közelebb­ről érdekel. Élete végét megkeserítette a kezdődő nyugati egyházszaka­dás. XI. Gergely pápa halála után ugyanis a francia bíbo­rosok a törvényes, megválasz­tott és Rómában székelő VI. Orbánnal szemben egy ismét Avignonban székelő ellenpápát választottak VII. Kelemen sze­mélyében. Ekkor írta Katalin levelét a nagy nemzetközi tekintélynek örvendő Lajos magyar és len­gyel királynak, a mi Nagy La­josunknak, felszólítva őt, sies­sen a törvényes pápa, VI. Or­bán segítségére. Nagy Lajos engedett a fel­szólításnak. IV. Károly csá­szárral együtt felszólította VII. Kelemen ellenpápát és a hozzá szótó bíborosokat, hogy hagy­janak fel a szakadással és es­küdjenek hűséget a törvényes pápának. Fáradozásuk, ha ma­gánál az ellenpápánál nem is érték el céljukat, nem maradt eredménytelen. Franciaország és Nápoly kivételével az ösz­­szes keresztény országok VI. Orbánt ismerték el az egyház fejének. Nápolyban ekkor Endre her­ceg meggyilkolásának felelős szerzője, Johanna uralkodott. Nagy Lajos ezután támadta meg Nápolyt és űzte el Johan­nát. Knüppel Kornél h. esperes plébános Tornyosnémeti LÁTTUK ROMEO ÉS JÚLIA (színes olasz film). Franco Zeffirelli remekmű­vű alkotása után nehéz elképzelni a tragédia bármely új, akár szín­padi, akár filmváltozatát. Minden ízében hiteles, Giotto képeire, szí­neire emlékeztető reneszánsz tör­ténetet látunk, de a XX. század szemével. Ez a teenager Rómeó és Júlia — a 17 éves Leonard Whi­­tinggel és a 15 éves Olivia Hussey­­val — tartalmában és szellemében hű Shakespeare-hez, ugyanakkor lényegre törő és izgalmasan ere­deti. Zeffirelli a szöveg csonkítá­sa és néhány fontos jelenet elha­gyása ellenére páratlan szépsége­ket nyújt filmjében. (h. b.) EROTISSIMO (francia—olasz): Filmmozaik — jellemezhetnénk egy szóval Gérard Pires rendező alkotását. Inkább Annie Girardot divatbemutatójának hirdethették volna a filmet alkotói, minthogy vígjátékot vagy erotikát ígérjenek. Mert maga a történet s a monda­nivaló bizony szegényes, (m. b.) ONIBABA (japán).­ Sajátos küz­delemről vall filmjében Kaneto Shindo rendező. Előbb a puszta lé­tért való harcot, a gyilkosságot mutatja csak homályosan körvo­nalazott történelmi háttérrel. Ek­kor alapozza meg a film második „líraibb” részét, ahol azután meg­jelenik a japán filmekben oly ritkán látható szerelem is egy kü­lönös „szerelmi” háromszögben. És itt kezdődik az emberfeletti küzdelem, mely naturalizmusával és a tragikus véggel tiltakozás az embertelenség, a háborúk, az erő­szak ellen, de egyben — a betelje­­sületlenség ellenére is — az igazi emberi kapcsolatok igényét és ere­jét sugallja. (m. b.) Olvastuk „Üdvösségünk megvalósulása" Újszövetségi történetek vallásunk igazságaival Újszövetségi történetek vallá­sunk igazságaival címmel új szlo­vákiai magyar hittankönyv jelent meg nemrég Nagyszombatban. Folytatása ez az „Üdvösségünk előkészítése** című, az ószövetségi történettel foglalkozó, Üdvtörténe­ti szemléletű könyvnek. A szerzők lényegében a közelmúlt hittan­könyveinek rendjét és beállított­ságát vették alapul, de igyekeztek a zsinat utáni keresztény nevelés új színeivel gazdagítani az eddigi tananyagot. A nép nyelvén vég­zett liturgia és a zsinati reformok megkedveltetésére szolgál a könyvben szereplő számos idézet a liturgiából és a zsinati határoza­tokból. A mai katechetikai meg­újulásban mindenképpen figye­lemre méltó lépésnek számít ez a hittankönyv, mert alaptörekvésé­ben helytálló, biblikus szellemű mű: Krisztus személyére és éle­tére építi fel a keresztény taní­tást. (cs. b.) OLVASÓINK FIGYELMÉ­BE! Megjelent Pilinszky János összegyűjtött verseinek kötete (1940—1970) „Nagyvárosi iko­nok” címmel. Szépirodalmi könyvkiadó. Ára 22 forint. EDITH PI­AP: NEM BÁNOK SEMMIT SEM! (Gondolat, 25,30 Ft) Az „utánozhatatlan” és „fe­ledhetetlen” Piaf egyik nagy sike­rű sanzonjának címét viselő ön­életrajz ennek a küzdelmes, kevés örömmel tarkított életnek keserű monológja. A mélységből, az el­­hagyatottságból a világhírig eljut­­va, reménytelenségek és csalódá­sok közepette is művész és igaz ember tudott maradni. „A hit mentett meg” — írja, a hit tartot­ta meg embernek is, művésznek is. Az ízléses kötet végén megta­lálhatjuk Piaf népszerű sanzonjai­nak magyar fordítását és életének fényképdokumentumait. (h. b.) FALUS KÖRÉRT! A RÓMAI IRODALOM TÖRTÉNETE (Gon­dolat, 40 Ft) könyvkiadásunk ré­gi hiányosságát pótolja. Szellemes, itt-ott egy kicsit szerb antalos stí­lusban a római birodalom buká­sáig — nagyjából Boethiusig — mutatja be a latin nyelvű irodal­mat, az irodalmi jelenségek törté­nelmi-társadalmi összefüggéseit is föltárva, vagy legalábbis fölvil­lantva. Munkájának újdonsága és jelentősége, hogy a korai keresz­ténység latin nyelvű irodalmát is a római irodalom körébe sorolva tárgyalja. Az ötszáz oldalas köte­tet érdekes képanyag teszi még érdekesebbé. (s. gy.) HECKEN­AST GUSZTÁV: FE­JEDELMI (KIRÁLYI) SZOLGÁLÓ­NÉPEK a KORAI ÁRPÁD-KOR­­BAN. (Akadémiai Kiadó, 17 Ft) A hosszú és elvontnak tűnő cím alatt érdekes kérdést tárgyal a ta­nulmány. Miről vallanak az Ár­pád-kori magyar települések ne­vei, azok, amelyek valamilyen foglalkozásra utalnak, ahol tehát a magyar fejedelmek és királyok egy-egy iparággal foglalkozó szol­­ganépet telepítettek le? A végső tanulság: a, honfoglaló magyarsági kultúrája fejlettebb volt, mint ahogy a régi történészeink vélték és hirdették. Helytörténet iránt érdeklődőknek — különösen, akik tevékenyen foglalkoznak ezzel a fontos területtel — érdekes, hasz­nos, módszert tanító olvasmány. (S. F.) JOHN BALL: FORRÓ ÉJSZA­KA. (Európa, 20­­Ft) — Tipikus bűnügyi regény, a detektívtörté­­netek egész kelléktáráral A rend­hagyó benne, hogy a főhős, a nagy detektív egy néger- nyommo­­zótiszt. A könyv, amellett, hogy valóban érdekfeszítő olvasmány, elgondolkoztató és rokonszenve­sen hirdeti az egyetemes emberi­ testvériséget. (S. F.)

Next