Új Ember, 2002 (58. évfolyam, 1/2788-52/2839. szám)
2002-01-13 / 2. (2789.) szám
2002. január 13 . Élő egyház Prímási bizottságot is létrehoztak Hogyan segített a lengyel egyház a hadiállapot idején? Húsz évvel ezelőtt Lengyelországban hadiállapot volt érvényben, amelyet 1981. december 13-án hirdettek ki — az alig fél évvel korábban hivatalosan engedélyezett független Szolidaritás szakszervezet és a köréje csoportosuló politikai ellenzék felszámolása céljából. Kijárási tilalmat vezettek be, a városok utcáin közös katonai és rendőrjárőrök, páncélosok cirkáltak. Korlátozták a szabad mozgást és a szabadságjogokat, cenzúrázták a leveleket, lehallgatták a telefonbeszélgetéseket, katonai irányítás alá vonták a legfontosabb közintézményeket és munkahelyeket. Felfüggesztették a társadalmi és szakszervezeteket, a Szolidaritást később törvényen kívül is helyezték. A központi és a 16 vajdasági pártlapon, valamint a hadsereg lapján kívül semmilyen más újság nem jelenhetett meg. Csaknem tízezer embert internáltak, köztük a Szolidaritás országos tanácsának majdnem minden tagját. A hadiállapot kihirdetése után mintegy 200 üzem lépett sztrájkba, közülük 40-ben erőszakos karhatalmi fellépés vetett véget a tiltakozó akciónak. A sortüzeknek a sziléziai bányákban 9 halottjuk és több tucat sebesültjük volt. A kijárási tilalmat 1982. május 2-án oldották fel, magát a hadiállapotot pedig 1983. július 22-én szüntették meg. A hadiállapot halálos áldozatainak teljes listája máig várat magára. A rendszerváltás után egy parlamenti bizottság vizsgálta a korszakot, amely '91-ben állapította meg a hadiállapot halottainak számát. Valójában ennél jóval többen lehettek. Közéjük kell számítani azokat is, akik az időszakosan kikapcsolt telefonok miatt nem juthattak életmentő orvosi segítséghez. A hadiállapot kihirdetését követő első sokk után a társadalom védekezni kezdett, kialakultak a földalatti ellenállás, az internáltak megsegítésének formái. Hetente több száz illegális kiadvány jelent meg (a nyomtatásért vagyonelkobzás, börtönbüntetés járt), röpcédulák terjedtek, még bélyegeket is adtak ki, sőt 1982-ben már utcai tüntetések is voltak. És mit tett a katolikus egyház ebben a helyzetben? A hadiállapot törvényen kívül helyezett csaknem minden egyesületet, társadalmi szervezetet és sok intézményt, de az egyházzal ezt nem tehette meg. A templomok természetes módon az internáltak családtagjainak és mindazoknak gyülekezőhelyeivé váltak, akik rajtuk akartak segíteni. Józef Glemp bíboros, prímás már 1981. december 17-én életre hívta a szabadságuktól megfosztottakat és családtagjaikat segítő prímási bizottságot, amely fölött személyesen vállalt védnökséget. A bizottság központja a politikai ellenzékkel már korábban jó kapcsolatokat ápoló varsói óvárosi Szent Mártontemplom, és a mellette álló női ferences zárda lett. Wladyslaw Rodowicz állt az élén, aki még a német megszállás idejében — mint a földalatti Honi Hadsereg titkos rádiójának vezetője, később a hírhedt varsói Pawiak börtön, illetve a majdaneki és auschwitzi koncentrációs tábor foglya — jelentős konspirációs tapasztalatokra tett szert. Az emberek egyre jöttek, és hozták az adományokat. Volt, aki szabadidejét, más a gépkocsiját ajánlotta fel, pedig tudta, hogy lelepleződés esetén elkobozzák tőle. A templomkapu előtt „őrök" igyekeztek kiszűrni a nem odavalókat, a hatóságok ugyanis megpróbáltak „beépülni". Néhány belbiztonsági ügynök az iránt érdeklődött, hol léphetne be a földalatti Szolidaritásba, mások Zbigniew Bujákkal, a független szakszervezet akkor legjobban keresett, illegalitásba vonult egyik vezetőjével szerettek volna halaszthatatlanul kapcsolatba lépni. Még Waldemar Chmielewski és Grzegorz Piotrowski — Jerzy Popieluszko atya későbbi gyilkosai — is feltűntek a zárda folyosóin. A legbrutálisabb támadás az 1983. május 3-i illegális varsói tömegtüntetés után érte a bizottságot (ez a lengyel alkotmány napja, amely a rendszerváltás után lett ismét nemzeti ünnep, egyben a Legszentebb Istenanya, Lengyelország királynéjának ünnepe). Tucatnyi kommandós külsejű fiatalember rontott az épületbe, és erőszakkal magával hurcolta a bizottság négy tagját (a többieknek sikerült elrejtőzniük). Agybafőbe verték, még lapáttal is ütötték őket. A rajtaütés célja alighanem megfélemlítés volt, emellett megpróbáltak nyomást gyakorolni a püspöki karra, hogy mondja le a pápa lengyelországi zarándoklatát (ez nem járt eredménynyel, a Szentatya 1983 júniusában szülőhazájába látogatott). A bizottságnak különböző szekciói voltak: a csomagokat és adományokat válogatták, jogi tanácsokat adtak, a családokkal foglalkoztak, vagy az egyházmegyei segélyközpontokkal tartották a kapcsolatot, levéltárat, gyógyszertárat üzemeltettek. Az internáltakat és bebörtönzötteket látogató szekció tagjainak minden körmönfontságra és meggyőző erőre szükségük volt, hogy ne dobják ki őket rögtön a fegyintézetből. Kitartóan magyarázták, hogy a Lengyel Népköztársaság nem dől össze egy szeretetcsomagtól. Egy alkalommal éhségsztrájkoló foglyokat látogattak meg. Amikor az élelmiszert vásárolták, és megemlítették, hová viszik, fél áron adták oda nekik. A prímási bizottság tagjai húsz év múltán nem szívesen beszélnek egykori tevékenységükről. Úgy tartják, nem tettek semmi különöset, csupán kötelességüket teljesítették. Az internáltak és családtagjaik nem felejtették el megköszönni a segítséget. Hálájuknak sokszor írásban adtak kifejezést, ezek az üzenetek megmaradtak. Az egyik így hangzik: „Talán megérte a börtön, mert így megtapasztalhattam az Önök szeretetét. Azóta jobban hiszek az emberekben". T. Kovács Péter Varsó 200 üzem lépett sztrájkba, közülük 40-ben erőszakos karhatalmi fellépés vetett véget a tiltakozó akciónak. HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK Bizakodó statisztikák A La Croix katolikus napilap a napokban friss adatokat tett közzé a franciák vallásgyakorlatáról. A 25 000 ember körében végzett felmérés eredményeként a lakosság 69%-a vallja magát katolikusnak. Hat évvel ezelőtt ez az arány 67% volt. A franciák 59%-a, vagyis összesen 35 millió fő, legalább alkalomszerűen gyakorlónak vallja magát. A rendszeres templomba járók 15%-ot tesznek ki, közülük 68% a nők, 32% a férfiak aránya. A felmérés szerint a gyakorló katolikusok fele 64 év fölötti. A 18-25 év közötti nemzedék a francia népesség 12%-a, mintegy 6 millió fiatal. Közülük 8% a rendszeres templomba járó. A most közzétett adatok alapján a lakosság 2%-a protestáns, 7%-a muzulmán Franciaországban. (Flashpress) Nyilvánosan elégetett újszövetségi Szentírás Egy keresztény misszionárius héber nyelvű újszövetségi Szentírást adott át a Jeruzsálem közelében fekvő Orot gimnázium egyik növendékének, akinek tanára értesülve az esetről, a könyvet a diákok előtt nyilvánosan máglyára tetette. Az igazgató — akit az izraeli oktatási miniszter határozottan kérdőre vont és figyelmeztetett — elismerte a „tévedést". Az intézmény szóvivője szerint „céljuk nem a keresztény vallási meggyőződés megsértése, hanem a missziós magatartás szankcionálása" volt. A 900 diákot számláló állami gimnázium a „nemzeti-vallásos" vonalhoz tartozik Izraelben. (Flashpress) Európai értékek bővítése Nem lesz könnyű folyamat az Európai Unió küszöbön álló bővítése, ha az csak gazdasági és politikai síkon történik, és Európa szellemi-lelki hagyományát nem érinti — mondta Karl Lehmann bíboros, mainzi püspök, a német püspöki konferencia elnöke az Európai Parlament képviselőinek karácsonyi fogadásán Brüsszelben. A Laekenben létrehozott konventtől azt várja, hogy az EU munkájának irányait a keresztény szempontok szerint fogja meghatározni a bioetika, bevándorlás, szociális jogok és regionális sajátságok vonatkozásában. (Kathpress) Népszavazás a „szociális állam"-ról Ausztria az egyetlen EU- tagállam, melynek alkotmánya nem tartalmazza a „szociális állam" meghatározást — mondotta Tálos Imre, a politikatudomány ausztriai professzora, amikor a bécsi belügyminisztériumban benyújtották a számos szervezet és egyház által támogatott polgári kezdeményezést: tartsanak idén áprlis 22—29. között Ausztriában népszavazást erről a kérdésről. (Kathpress)lás elleni bűntény is" — állapította meg a kétnapos tanácskozás zárónyilatkozata. Szeptember 11. fényében megerősítették, hogy a béke és társadalmi igazságosság elválaszthatatlanok. A résztvevők között keresztény részről jelen volt Walter Kasper és Francis Arinze bíboros, valamint az Egyházak Vllágtanácsának főtitkára is. „Egyetlen vallás sem tűri a terrorizmust és erőszakot. Elítélték a vallási részről a múltban gyakorolt erőszakot és bocsánatot kértek miattuk. A vallásoknak síkra kell szállniuk a szabadságért, békéért, igazságosságért és az emberi jogok tiszteletben tartásáért" — olvasható a közleményben. (Kathpress) Kínai nyitás a vallások felé Folytatódik a kínai kommunista valláspolitika ellentmondásossága. A vallási közösségek nagyobb ellenőrzésének szükségességéről beszélt az államelnök nemrég. Most pedig hongkongi megfigyelők arról tájékoztatnak, hogy a Kínai Kommunista Párt elismerni látszik a vallási közösségek érdemeit. A hongkongi Far Eastern Economic Review értesülése szerint az új pártvonal új lehetőségeket nyithat a Rómához hű „földalatti" katolikus egyház számára is. A lap értesülése szerint a katolikusoknak a jövőben nem kell belépniük az úgynevezett „hazafias szövetségbe" ahhoz, hogy elkerüljék a hivatalos megtorlásokat. A Vatikánnal való kapcsolatok normalizálása a cél. A Kínában megjelenő Life Weekly egyenesen húsz tavalyi tárgyalásról, kapcsolatfelvételről tud a római kínai nagykövetség és a Szentszék illetékesei között. Majdnem minden egyházmegyében voltak ezenkívül tárgyalások a hivatalos és a „földalatti" katolikus egyház képviselői között. (Kathpress) Trappisták csehországi letelepedése Az erősen elkereszténytelenedett Csehországban új trappista kolostor épül. A franciaországi Sept-Fons — ahol 76 szerzetes él — az „anyaapátsága" a nyugat-csehországi Novy Dvurban — Posen és Karlsbad között egy 18. századi premontrei birtokon — június óta épülő kolostornak. A történet úgy kezdődött, hogy a rendszerváltás után Karel Satoria brünni pap egy csoport fiatallal kirándult Sept-Fons apátságába. Arról is beszélgettek, milyen szükség lenne Csehország lelki sivatagában egy szemlélődő kolostorra. Karel Satoria rendi neve ma Márton testvér, ma 15 más cseh szerzetes testvérével és novíciusokkal várják az épület elkészültét. A tervező az angol John Pawson építőművész, a trappisták szerint ma a viágon legjobban érti az eredeti ciszterci építészeti stílust. (Kathpress) A Világbank felelőssége A szociális elkötelezettségéről híres brazil püspök, Luis Demetrio Valentini a Világbankot és a Nemzetközi Valutaalapot is felelősnek tartja Argentína helyzetéért. Az a nemzetközi pénzügyi politika, mely Braziát is sújtotta, világszerte még mindig érvényesül: a finánctőke elsődlegessége és a spekulációs tőke teljes liberalizálása. „Ami most Argentínában történik, igazolja az évek óta elhangzó egyházi figyelmeztetéseket — mondja a püspök. Felül kell vizsgálni és meg kell reformálni a nemzetközi gazdaságpolitikát, a Világbankot és a Nemzetközi Valutaalapot." (Kathpress) Pio atya, Escriva és Juan Diego közelgő szentté avatása Nincs már akadálya, hogy három boldogot idén szentté avathasson a pápa, miután közbenjárásukra történt csodákat ismert el az egyház. A mexikói indián Juan Diego (1474—1548), Pio da Pietrelcina (1887—1968) és Josemaria Escriva de Balaguer (1902— 1975), az Opus Dei alapítóján kívül Ignazio da Santhia (1686—1779) és a rendalapító Benedetta Cambiagio Frassinello (1791—1858) szentté avatása is lehetséges. (Kathpress) Marx szülővárosának püspöke: Marx A Szentatya Reinhard Marx paderborni segédpüspököt nevezte ki új trieri megyéspüspökké. Trier Karl Marx (1818—1883) szülővárosa. Reinhard Marx 48 éves, a német püspöki konferencia legfiatalabb tagja lett. Korábban a keresztény társadalomtudomány professzora volt. A munka és a tőke viszonya, a társadalmi igazságosság kérdései álltak tudományos munkája középpontjában. (Kathpress) Vita a prágai teológiai karról A prágai Károly Egyetem 650 éves katolikus teológiai karát a megszűnés fenyegeti. A kultuszminisztérium akkreditációs bizottsága azt ajánlotta, vonják meg a kartól a doktori és magiszteri fokozatok adásának jogát. A minisztérium a kar vezetését az egyetem rektorára ruházta. Ivan Wilhelm rektor az utolsó pillanatban még megmentheti a fakultást. A prágai teológiai kar szélsőségesen konzervatív szellemű. Sem civil, sem női hallgatót nem vesz fel. A professzorok átlagéletkora 68 év. Közülük csak négy habilitált. A problémák már 1996-ban napvilágra kerültek. Az akkor — az egyetemi autonómia miatt nagy nehezen — leváltott dékán helyére került Jaroslav Polc (volt emigráns) kiváló egyháztörténész professzornak sajnos nem sikerült a fakultást megreformálnia. A kulisszák mögül még mindig a korábbi dékán, Vaclav Wolf irányít, és védi a korábban állambiztonsági elkötelezettségű előadókat is. Az egyetem rektora most a teológiai kar tanári karának leváltását készíti elő. (Kathpress) Egyetlen vallás sem tűri a terrorizmust A nagy világvallások képviselői jöttek össze Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke és I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka meghívására Brüsszelben a karácsony előtti napokban. „Bármely vallás nevében elkövetett bűntény ugyanazonnal 2001-ben — harminchárom vértanú A Fides missziós hírügynökség jelentése szerint tavaly 33 katolikus misszionáriust öltek meg: huszonöt papot, öt szerzetes nővért és három világit. Nyolcan Indiában, hárman Kolumbiában szenvedtek vértanúságot hitükért. E „főfoglalkozású" misszionáriusokon kívül sok száz keresztény esett áldozatul fundamentalista erőszakcselekményeknek Pakisztánban, Indonéziában és Nigériában. (Kathpress)