Új Ember, 2004 (60. évfolyam, 1/2891-51/2940. szám)
2004-04-04 / 14. (2904.) szám
2004. április 4. Fórum Meggyónt és tréfálkozva búcsúzott... Teleki Pál emléke a bazilika história domusában Odáig jutottunk, hogy történészek alig mernek nyilatkozni Teleki Pálról, mert félnek attól, hogy a politikai hangulatkeltés áldozataivá válnak. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mint bazilikás hittestvéremről írhatok most róla. Teleki Pál ugyanis élete utolsó időszakában a budapesti Szent István-bazilika közösségéhez tartozott. Bensőséges kapcsolatban volt annak plébánosával is. A plébánia história domusában (háztörténetében) Teleki Pál nevével is találkozhatunk. Witz Béla plébános saját kezű feljegyzéseiben 1941. április 3-i dátum alatt többek között ez áll: Cserkésztiszti lelkigyakorlat, amelynek befejező közös szt. áldozására és az azt követő közös reggelire — ahol cserkész szokásra, de a tavasz virágaival díszített helyre vártuk Gr. Teleki Pál cserkésztisztet, miniszterelnököt is, és Ő nem érkezett meg; megjött azonban valamennyiünk leírhatatlan döbbenetére Gr. Teleki Pál halálhíre. Gr. Teleki Pál vallásos élete erősen kapcsolódott a Bazilikához. Úgy érzem, hogy most kell szólnom, írnom egy pár sort arról a nagy emberről, aki életének utolsó estéjén itt járt a Bazilikában. Nem szándékozom azonban sem életrajzot, sem jellemrajzot adni. Most még ez nagyon fájó és nehéz lenne. Mint hívő a Bazilikához tartozott, rendszeresen és pontosan ide járt szt. misére. A vasárnapi szt. mise hallgatást amióta csak szerencsém volt őt ismerni, mindig igen komolyan vette. Azt tudom, hogy nem mindig a Bazilikába járt azelőtt, de hogy miért nem, azt sohasem kérdeztem meg Tőle. Ő pedig sohasem mondotta, mert természetéhez tartozott, hogy a múlt hibáit, különösen személyét érintő figyelmetlenséget vagy tapintatlanságot sohasem szokott emlegetni, szóvá tenni avagy nehezményezni. Rendes helye a főbejárat lecke oldalán lévő oszlop mellett volt. A szentélybe nem volt hajlandó menni. Semmi feltűnést vagy megkülönböztetést nem szeretett és nem fogadott el. Évekig tartott ez így. Idővel azonban annyira nézték és annyira központ lett az oszlop mellett is, hogy hajlandó lett tanácsomra a szentélyben egy „eldugott" helyet elfogadni. A lelkigyakorlat márc. 31. ápr. 1. és 2-án estére volt kitűzve és 3-án csütörtökön reggel 8-kor szt. mise. Ezekben a napokban nagyon gondterhes volt, a sok munkától, tárgyalástól pedig szinte halálosan fáradt. Feleségének betegsége is erősen hatott rá. Szerdán este minden előzetes bejelentés nélkül megérkezett. Szokásunkhoz híven és alkalmazkodva az Ő őszinte és igaz nemes egyszerűségéhez, nem fogadta őt senki, megjelenéséből semmi parádét nem csináltunk, hanem ő is, mint a többi csertiszt bejött a Kápolnába és az első sorban még üresen álló helyet nem foglalta el, hanem a második padsor legutolsó végén levő szabad helyre leült és onnan hallgatta végig Marczell Mihály utolsó lelkigyakorlatos szt. beszédét. Ezen az utolsó napon a következőket hirdettem ki: a gyóntató atyák már itt vannak, hogy ki-ki minél előbb hozzájuthasson szt. gyónásának elvégzéséhez. Ezután Witz Béla szó szerint feljegyzi Teleki Pállal folytatott beszélgetését. „No Uram hogy van ezekben a nehéz napokban?" „Kutyául." „Sokat gondolok Rád. Borzasztó nehéz lehet a sorod a mostani napokban." „A nehezén azt hiszem már túl vagyunk, de rettenetesen fáradt vagyok." „Örülök, hogy ma eljöhettél, mert ez mégis egy kis változatosságot és pihenést is jelent. Holnap reggel is tudsz jönni a szt. misére?" „Feltétlenül. Mikor is kezdődik?" „8-kor. És tudod mit? Van egy tisztelettel teljes propositiom. A húsvéti szt. áldozást Te úgyis el szoktad végezni, nagyon stilszerű lenne, ha ezt holnap a cserkész tisztekkel együtt végeznéd el.” „Valóban ez jó lenne és meg is teszem." „Akkor én azt ajánlom, hogy most végezd el a szt. gyónást és akkor holnap reggel nyugodtan áldozhatsz." „Ezt nem lehet, mert nem készültem a gyónásra." „Hát elkészülsz most!" „Azt nem lehet csak úgy hamarosan összekapni. Holnap reggel Te gyóntatsz?" „Igen." „Akkor én eljövök egy negyed órával előbb és akkor Te leszel szives meggyóntatni. Ma este pedig én nyugodtan előkészülök." „Engedd meg Kegyelmes Uram, hogy én mást ajánljak. Ezt a negyed órát használd fel most arra, hogy előkészülsz a gyónásra és mindjárt meg is gyónsz. Hiszen oly fáradt vagy hogy ha egyszer elalszol örülj, hogy alhatsz és ne kelj fel holnap egy negyed órával előbb. Ilyenkor a negyed óra is sok." „Ez igaz, de lehet és szabad a gyónást ilyen hamar elintézni?" „Légy teljesen nyugodt, lehet!" „Hát ha Te azt mondod, nem bánom." Erre bevezettem ezt a nagyon és mindig lelkiismeretes embert, ezt a fáradt miniszterelnököt, ezt a készséges és mindig jóra törekvő s ilyenkor mindig friss és lendületes cserkésztisztet a Bazilika szentélyébe a szokott helyére. Térdre borulva, fejét két tenyerébe hajtva lelkiismeretét vizsgálta Magyarország nagy idejének nagy miniszterelnöke, a világhírű tudós, a legnemesebb cserkésztiszt és legtöbbet szenvedő és aggódó magyar ember! Az idő múlt. Közel jártunk már az egynegyed óra elmúlásához. Ekkor helyéről felkelt és Teleki Pál térdre borulva elvégezte húsvéti szt. gyónását. Végül aztán búcsúzkodásra került a sor. Szokásomhoz híven most is megkérdeztem, van-e még valami dolga mára. „Most felszaladok a külügyminisztériumba, mert ott várnak rám. Utána felmegyek a kórházba feleségemhez, ott vacsorázom és azután hazamegyek." A kocsiba még mindig nem szállt be, hanem tréfásan megjegyezte: holnap fél nyolckor itt találkozunk, de nehogy megreggelizzél. Legvégül egy viccet mondott, mosolyogva jó munkát köszöntéssel kocsiba szállt és elment. Másnap a Kegyelmes úr nem jött, hiányzott. A tavasz első virágaival ízlésesen díszített helyét üresen hagytuk, nem mintha még vártunk volna rá, hanem pusztán csak tiszteletből. Mindenki megnyugodott és megértette kijelentésemet, hogy ily nehéz és izgalmas napokban sajnos egy miniszterelnök nem rendelkezik tetszése szerint az idővel. Valami előadódott és ő nem jöhetett. Én még visszamentem a templomba és cc. háromnegyed 10-ig gyóntattam, gyóntatás után jöttem haza. A telefon szóról-szóra értendő egész d.e. szólt és a Belügy, a Kultusz, közülétek, egyesek mind arról érdeklődött, mit tudok? Én semmit nem tudtam illetve csak annyit, amennyit a sok érdeklődés szomorúan megerősített, hogy gróf Teleki Pál már nincs az élők sorában. És ez számomra oly sok és nagy dolog volt, hogy semmi részlet, hírverés vagy mendemonda nem érdekelt. Csodálatosan, szinte a sorssal dacolva, acél keménységgel bírtam ezeket a nagyon szomorú, súlyos, kétségbeesett napokat átélni. Ha vagyunk néhányan, akiket elszomorít az a tény, hogy Magyarország egyik legáldozatosabb miniszterelnökéről, hittestvérünkről nem állhat Buda várában egy szobor, ha vagyunk néhányan, akik hálát tudunk adni Istennek Teleki Pálért, akkor ezen a mi húsvéti ünnepünkön imáinkban gondoljunk rá, és vigyünk egy szál virágot vagy gyertyát a Sándorpalota mellé, az oda szánt emlékmű helyére, és ne féljünk megvallani hitünket, szeretetünket és ragaszkodásunkat a magyar egyházhoz és a magyar hazához! K.G. Népmissziós hét Két budapesti plébánia közös kezdeményezése Tavaly pünkösdkor Erdő Péter bíboros felhívta az Esztergom—budapesti Főegyházmegye plébániáit, hogy a plébánia közösségében valósítsák meg a népmissziót. Budapesten a Szent Istvánbazilika és egy külvárosi közösség, a Soroksári Nagyboldogasszony-főplébánia közösen tartotta meg az idei nagyböjtben ezt a Népmissziós hetet március 22-től 27-ig. Ilyen lelki hét a missziós keresztek tanúsága szerint legutóbb 1947-ben, még Mindszenty hercegprímás felhívására. Idén először a fiatalokat próbálták megszólítani Kállay Emil piarista szerzetes segítségével. A mise homíliájában — mely mindig indító gondolata is volt az utána lévő kerekasztal-beszélgetésnek — arra keresték a választ, ma hogyan szólít meg Isten, és mi minden tudja elhallgattatni a hangját a fiatalokban. Kedden Brückner Ákos Előd ciszterci szerzetes, szentimrevárosi plébános a plébániai képviselőtestületek tagjaival és az egyházban tevékenykedő világiakkal beszélgetett. Nem szabad hallgatnia egy katolikusnak, hanem bátran szólnia kell — bátorította hallgatóságát a hétköznapi tanúságtételre Brückner Ákos. Sokak élete kerül válságba, a család és a munkahely problémái, a gyenge pszichikum vagy a stressz miatt. A harmadik estén a bencés Olofsson Placid az örömről beszélt, s arról a válaszról, melyet különféle válsághelyzetekben a hit az ember számára nyújtani tud. Csütörtökön, éppen Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén Horváth Zoltán soroksári plébános a „Remény Aszszonyáról", Máriáról elmélkedett, a XX. századi Mária-jelenések üzeneteire támaszkodva. Utána közösen imádkoztak és énekeltek a hívek a katedrálisi kórusiskola csengő hangú gyerekeivel. A vesperást Szabó Géza kanonok, a bazilika plébánosa vezette. A pénteki nap bűnbánati jellegét a bazilikában imádkozott keresztút adta meg, melyet Erdő Péter bíboros, prímás vezetett. A szentmisén arról elmélkedett, hogy Jézus nem a saját, hanem a mennyei Atya akaratát teljesíti. Az egyik nagyböjti prefációnkban olvashatjuk, hogy ebben az időben többet imádkozzunk és gyakoroljuk az irgalmasság cselekedeteit. A missziós hét hatodik napján a jótékonyság került előtérbe. Hiszen a szentmisén Böjte Csaba, a dévai ferences iskola és kollégium igazgatója a nyomorúság legsúlyosabbikára, a gyermekek szörnyű testi-lelki gyötrelmeire hívta fel a figyelmet. Az esti jótékonysági koncerttel zárult a két plébánia missziós hetének programja. Pergolesi Stabat Mater című oratóriumát hallgatva lélekben az égi Édesanya oltalmába ajánlották a hívek a dévai árva és hátrányos helyzetű gyerekeket. szg-hz Szeretet Napok Győrben a dévai árvákért A győri püspökség április 16. és 18. között tartja Szeretet Napok című jótékonysági akcióját a dévai ferences misszió javára. Jegyek elővételben kaphatók az Egyházmegyei Hivatalban (Káptalandomb 5/b), a Tourinform Baross utcai üvegpavilonjában, valamint a Püski könyvesboltban (Király utca 5). A hangversenyjegyek 500 forintba, a báli belépők 6000 forintba kerülnek. PQ BÉRES Az egészséges emberért NEMZETI RÁKELLENES NAP Egészségtelenül élünk. Hazai felmérések szerint még mindig kevés zöldséget, gyümölcsöt, rostban gazdag élelmiszert fogyasztunk, túlsózzuk az ételeinket, viszont kedveljük a sok szénhidrátot és zsírt tartalmazó ételeket. A 18 év feletti férfiak 41%-a, míg a nők 26%-a dohányzik. De nemcsak ők, hanem a nem dohányzók is ki vannak téve a veszélynek, hiszen hivatalos adatok szerint nagy részük naponta akár 270 percet is eltölt olyan környezetben, ahol mások füstjét szívja. Az egészségtelen, mozgásszegény életmód pedig súlyos következményekkel is járhat. Többek között ezért van az, hogy a rosszindulatú daganatos betegségek okozta halálozásban hazánk vezető helyet foglal el Európában. A magyar férfiak rosszindulatú daganatai közül a légcső, a hörgő és a tüdő betegségei a leggyakoribbak, míg a nőknél az emlő- és méhnyakdaganatok. Ha sikerül is a betegséget időben felfedezni, a kezelések akkor is komoly megpróbáltatásokat rónak a beteg ember szervezetére. Az olyan kiemelt napok, mint április 10-e, melyet a Magyar Rákliga 1993-ban Nemzeti Rákellenes Nappá nyilvánított, alkalmat nyújtanak arra, hogy mindanynyian kicsit jobban odafigyeljünk e problémára. Mindezek ellenére még mindig sokan vagyunk olyanok, akik nem figyelünk oda a daganatos megbetegedések kialakulásának igen nagy kockázatára, és a beteg emberek gondjaira. A Béres Gyógyszergyár Rt. szívügyének tekinti ezt az igen súlyos népegészségügyi problémát, hiszen a Béres Csepp születése is szorosan összefügg a daganatos betegségek kutatásával. Dr. Béres József 1972-ben alkotta meg ezt a csodálatos szert. Kutatásaiban felismerte, hogy számos nyomelem és ásványi anyag nélkülözhetetlen az ember anyagcsere-folyamataiban. Megállapította, hogy a nyomelem- és ásványianyag-hiány következtében a szervezet betegségekkel szembeni védekezőképessége igen nagy mértékben csökken. A hiány pótlására alkotta meg a nyomelemek és ásványi anyagok speciális kombinációját, a Béres Cseppet, amely immunrendszer-erősítő hatású, és ennek következtében hatékonynak bizonyult a daganatos betegségek kiegészítő kezelésében is. A Béres Csepp segíti a szervezetünk számára szükséges nyomelemek pótlását, hiszen azok sokszor az egészségtelen táplálkozás következtében nem kerülnek be a szervezetünkbe megfelelő mennyiségben. A nyomelemek pótlásával immunrendszerünk megerősödik, ellenállóbb lesz a fertőzésekkel, meghűlésekkel, rosszindulatú folyamatokkal szemben. Ezért fontos a Béres Csepp, a betegség típusának megfelelő, folyamatos szedése természetesen a felszívódását segítő C-vitaminnal együtt. Figyeljünk oda jobban magunk és családtagjaink egészségére! A Béres Csepp vény nélkül kapható roboráló gyógyszer. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! !