Új Ember, 2006 (61. évfolyam, 52/2993. szám - 62. évfolyam, 53/3046. szám)
2006-10-29 / 44. (3037.) szám
6 Üf(*k,)Fórum 2006. október 29. - i Könyvespolcra. Megkopott harangszó A nándorfehérvári diadal ötszázötven és az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára megjelent könyvek közül kiemelkedik a Misztrál együttes CD-jével kiadott Megkopott harangszó 1456-1956 című könyv, a Mikes Kiadó gondozásában, melyet Orosz István illusztrációi díszítenek. A kötetben magyar gondolkodók, költők, művészek, muzsikusok emlékeznek szavakkal, versekkel, dallamokkal az 1456-os és az 1956-os esztendőre. Mint ötszázötven esztendeje, úgy 1956-ban is egy kis nép próbált szembeszállni az országra és Európára leselkedő barbársággal, nem törődve a hihetetlen túlerővel. Hunyadi János serege Nándorfehérvárnál, az 1956-os forradalmárok pedig az utcakövekből épített barikádok mögött védték hazánkat, a keresztény Európát a világuralomra törő hadseregekkel szemben. A török sereg megtanulta, Európa számukra bevehetetlen, pedig százötven évig szállták meg hazánkat, Moszkva pedig olyan sebet kapott 1956-ban, mely nagyban hozzájárult évtizedekkel későbbi széteséséhez. Jankovics Marcell, Makovecz Imre, Szigethy Gábor, Döbrentei Kornél és még sok más mai gondolkodó, művész, író, költő szól a könyvben a két dicsőséges dátum kapcsán, de helyet kapott benne Arany János, Vörösmarty Mihály éppúgy, mint Nemes Nagy Ágnes és Márai Sándor. A Misztrál együttes CD-jén tucatnyi megzenésített vers teszi lehetővé, hogy ne csak olvassuk, hallgassuk is a két évfordulóról szóló verseket. (Megkopott harangszó 1456- 1956 - Mikes Kiadó) Bókay László Legendák földje Tiszteletre méltó konoksággal és következetességgel készíti gyönyörű honismereti fotóalbum-sorozatát a veszprémi házaspár, Várnai Péter Pál fényképezőgéppel, Lőwey Lilla jegyzetfüzettel barangolja be Erdély minden szegletét, hogy aztán kétszemélyes kiadójukban látványos albumokká nemesüljenek a tapasztaltak. Idén októberben a Sóvidék nyugati csücskén, Áprily Lajos választott szülőföldjén a sor, hiszen a Kis-Küküllő forrásvidékét mutatják be az erre kíváncsi olvasónak. Határvidék: a sóbányájáról (és a költőről) híres Parajd még Hargita megyében van, a fürdőjéről és Medve-taváról ismert Szováta pedig már Marosszék legkeletibb csücske. Az egyedüli ehető ásvány, a só hazája álomszép hely, legendák földje: itt épített utat az ördög Rapsonnénak a kolozsvári templomig, itt lakik a Sótündér, és valahova ide van elrejtve Csombód vitéz kincse is. Szelíd erdős gerincek, fenyvesekbe öltözött havasok, tiszta vizű patakok és a föld alól kifehérlő kincsek világa ez. Böjte Csaba ferences szerzetes így fogalmaz az album előszavában: „Jó dolog menni velük a tájban, és hagyni, hogy beszéljenek a fák, a röpködő kis madarak, felhők, mezőn dolgozó emberek. Jó dolog elcsendesedni, és a magunk gondjait, zajait magunk mögött hagyva, meghallani a teremtett világ szépségének legősibb beszédét, a táj nyelvét, mely csendesen nyugtat, bátorít." A ferencrendi szerzetes kapcsolata a régióval egy áldozatos munka eredménye, hiszen Szovátán működik a régi tsz épületéből átalakított Szent József Gyermekotthon, ahol immár közel nyolcvan gyerek talált új otthonra. E sorok írójának is különösen fontos e vidék, hiszen gyerekként itt nőtt fel. Magam is próbáltam pisztrángot fogni a Kis-Küküllőben, szedtem málnát és áfonyát a Bucsin-tetőn (minden zajnál arra gondolva, hogy mackó van a bokor másik oldalán), pünkösdkor hesspáváztam a többi parajdi gyerekkel, és hasztalan próbáltam elmerülni a Medve-tó sós vizében. A szerzőpáros Áprily Lajos születésének százhuszadik, halálának negyvenedik évfordulója alkalmából falinaptárt is készített, ezt az albummal együtt szívesen bemutatják könyvtárakban, művelődési házakban úgy, hogy a rendezvényen Soós Andrea előadóművész a költő verseit tolmácsolja. (Váradi Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély - Székelyföld, Szováta és vidéke - PéterPál Kiadó, Veszprém, 2006. Ára: 6900 Forint) Lukács Csaba Sztrapacska és Visegrád Annak idején, 1995-ben, amikor a magyar-szlovák alapszerződést Brüsszelben aláírta a két ország akkori miniszterelnöke, a szlovák átadott a magyarnak egy iratot. Ez az alapszerződés számunkra talán legfontosabb, a szlovákiai magyar kisebbségre vonatkozó cikkelyének érvénytelenítése volt. A magyar miniszterelnök átvette a dokumentumot. Amikor a budapesti parlamentben az akkori ellenzék kifogásolta az átvételt, a kormányfő számunkra jelentéktelen sztrapacskareceptnek minősítette az iratot... A magyar miniszterelnök cinikusan elintézte mindkét nemzet meghatározó értékét, az oly vitatott és nemegyszer fájdalmas szlovák nemzettudatot, és a mi közismert felelősségünket felföldi (felvidéki) elszakított nemzetrészünkért. A sértés egyforma súlyú volt magyarnak és szlováknak. Bocsánatot kellett volna kérniük a szlovák nemzettől a magyar nemzetben gondolkodó magyaroknak, de erre köztük sem akadt vállalkozó személyiség. A minap a magyar miniszterelnök nem volt hajlandó tárgyalni Visegrádon szlovák kollégájával, mert abból, úgymond, csak veszekedés lett volna. Súlyos sértés érte a szlovák miniszterelnököt, mert a magyar megfosztotta őt a jóhiszeműség vélelmétől. Hivatkozása a szélsőséges koalíciós partnerre ugyancsak álságos. Egyrészt felszínesen ismerik nálunk a szlovák koalíciós viszonyokat, másrészt a söprögetés a saját porta előtt is szükséges, harmadrészt a szlovák párt tagságának „európai" felfüggesztésén nekünk inkább sajnálkoznunk kellene. A visegrádi sértésért megint bocsánatot kellene kérni, mint annak idején a sztrapacskáért. Az egyívású két magyar miniszterelnök nemzeti ügyintézése tanúsága másként gondolkodásra, cselekvésre szlovák ügyeinkben is. A szlovák katolikus püspökök június végén eljöttek közös ősi székvárosunkba közös imádságra és bocsánatkérésre. Evangélikusaink világtalálkozója nyitott a magyar-német-szlovák egykor volt közösség újraalkotására. Boldog Salkaházi Sára ünnepén szlovák szó hangzott a magyar főpásztor szentbeszédében, és fölemelő szimbólum volt a nyugalmazott főrabbi és a bíboros békecsókja. Nemzet, etnikum, többség és kisebbség szent dolgok. Tudományos kutatással a keresztény Európa erkölcsi alapjának felhasználásával arra kell törekedni, hogy e szent dolgok segítsék a nemzeti békességet, a nemzeti értékek kölcsönös megbecsülését. Megbocsátás, bocsánatkérés, jóhiszeműség, sok-sok ismerkedés, párbeszéd, tárgyalás tisztázza majd a boldog felismerést, hogy a szlovák nemzet kultúrája évszázadokon át azonos a magyarral. A különválás XIX. század derekától tartó sérelmeinek kölcsönös megvallása a felebaráti szeretet, megértés nemzetek közötti gyakorlása, a sztrapacska és Visegrád segítse a helyes út felismerését magyar-szlovák összefüggésekben is. Käfer István Múltidéző Nosztrai leoninusok Oly szép itt a vidék, és benne hasonlóbb ember az Istenhez. Homlokzata tiszta, szelíd. Jézust látom, a hős Gecsemáné kertben elomlót. Csönd van. Olajfák. S fönt már valahol közelít Isten - a hajnal rőt poharát ajkához emeli. A vers költője Gérecz Attila (1929-1956), a forradalom és szabadságharc egyik áldozata. 1949-ben ítélték tizenöt év börtönre összeesküvés vádjával. 1955-ben megszökött a váci börtönből, a Dunába vetette magát, átúszott a folyón, és hosszas bujdosást követően a fővárosban keresett (volna) menedéket. Egy besúgó az ÁVH kezére juttatta, s háromévi szigorított börtönnel toldották meg büntetését. Ennek egy részét Márianosztrán töltötte, itt született e nagyheti verse, amelynek harmonikus szépsége mintha perlekedne költője kereszthordozó, reménytelennek látszó sorsával. Pedig közel volt a szabadulás: 1956. október 31- én megnyíltak a gyűjtő kapui. Gérecz Attila ekkor Tamási Áronéknál öntötte végleges formába a rabságból szabadult írók nemzethez szóló kiáltványát, amelyet november 1-jén sugárzott a rádió. November 4-én fegyvert fogott ő is. November 7-én érte halálos lövés. Emléke megőrzéséért édesanyja és rabtársai (Kárpáti Kamill, Tollas Tibor és az ugyancsak börtönviselt Tóth Bálint) tették és teszik a legtöbbet, de - velük együtt - sokkal több megbecsülést érdemelne hálátlan utókorától. (ui.) Az Olvasó írja Őseink nyomában Mariazellbe Harmadik alkalommal keltünk útra az idei évben, szeptember 30-án Varga Balázs plébános úrral a négy egyházközséget összefogó zarándoklatra. Utunk most az ausztriai Mariazellbe vezetett. A kezdeti nehézségek leküzdése után napfényes, őszi úton indult a két nagy busz, száztizenöt, Máriát köszöntő hívővel. Elkísért bennünket Tóth Miklós és Gyűrű Ferenc plébános is. A kegyhelyhez közeledve közös rózsafüzér imádsággal, énekléssel készültünk a szép lelki élmény befogadására. Plébánosunk testvére ismertette a 862 méter magasan épült Mariazell történetét és a kegyhely magyar vonatkozásait is. Nagy Lajos királyunk csata előtt a szenthely képét látta álmában. Megfogadta, ha győz, új tornyot építtet a templomhoz. Győzött. Szobra ott áll a bazilika főbejáratánál. Megérkezve szentmisén vettünk részt a három atya celebrálásával. Balázs atya szentbeszédében kiemelte, hogy a mai nap zarándoklata egy állomás az igazi hazába érkezésünkhöz. Szűz Mária, Jézus anyja egyformán szeret bennünket és szól értünk Szent Fiának. A gyönyörű kegykápolnában, Máriánál lerakhattuk gondjainkat, bánatunkat, kéréseinket, és leróhattuk hálánkat a „vett jókért". Lelki feltöltődésünk keresztúttal folytatódott a hegyen felfelé. Ahogy haladtunk előre Jézus szenvedéstörténetében, úgy jutottunk egyre magasabbra, egészen a Golgotáig. Megtekintettük a dinamikus Betlehemet - egy ácsmester 18 évi munkája -, amely Jézus életét mutatta be születésétől a haláláig. „Búcsúfiaként" hazahoztunk magunknak megerősítést, nyugalmat és kegyelmi állapotot. Az itthoniaknak pedig azt a szép, régi magyar üdvözlést, amely úgy hangzik: „Köszöntet a Szűz Mána! Kótai Lászlóné Edve, Kisfalud, Mihályi és Beled egyházközségei nevében Szentimrések centenáriuma Száz évvel ezelőtt alakult meg - a katolikus egyetemi ifjúság nevelését szívükön viselő személyek kezdeményezésére - a Szent Imre Főiskolai Internátus Egyesület. Már korábban is voltak kezdeményezések, annak érdekében, hogy a vidéki keresztény értelmiség egyetemre kerülő gyermekei megfelelő környezetben tanulhassanak a fővárosban. Glattfelder Gyula, a későbbi Csanádi püspök és gróf Zichy János voltak az ügy legfőbb mozgatói. Az egyesület első nagy eredménye a Budai Szent Imre Kollégium megalapítása és megépítése volt. Az impozáns épület Budán, a mai Bartók Béla úton áll (17. szám). A következő években Pesten, Sopronban és Szegeden épültek kollégiumok. A Szent Imre Kollégiumokat 1948-ban - más vallási intézményekkel együtt - betiltották, épületeiket államosították. Előbb népi kollégium, majd állami egyetemi diákotthon lett a budai intézmény. Ma a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Baross Gábor Kollégiuma működik benne. 1908-ban avatták fel az akkorra megépült, négyemeletes, impozáns megjelenésű kollégiumot. Egy- és kétágyas szobáiban kétszáz fiatalt tudtak elhelyezni, igen kedvező körülmények között. A négy szentimréi kollégium közül a budai ifjúsága őrizte leginkább az összetartozás érzését. A szokásos zaklatások ellenére kéthavonta összejártak. 1992-ben két öregdiák megkereste a kollégium jelenlegi igazgatóját, Mátrai Miklóst, aki lehetővé tette, hogy az öregdiákok kéthavonta a kollégium épületében tarthassák találkozóikat. Erős hagyománytisztelet és összetartás jellemzi ezeket az öregdiákokat. A már magas életkort megért egykori növendékek még mintegy százan vannak, közülük többtucatnyian külföldön élnek, ők küldik a legnagyobb pénzadományokat, amikor a régi kollégium emlékét élesztik újjá. Az öregdiákok legjelentősebb kezdeményezése a kollégium parkjában álló és a második világháború után súlyosan megrongálódott hősi emlékmű helyreállítása volt. A többmilliós költségekhez a kerületi önkormányzat és a Millenniumi Emlékbizottság is jelentős összegekkel járult hozzá. Két évvel ezelőtt az öregdiákok kezdeményezésére Budai Atlantisz címmel szép kiállítású könyvet adtak ki, a Műegyetem és más pártoló intézmények, alapítványok támogatásával. A könyvben nemcsak a szentimréi múlt, hanem a mai kollégium jelene is helyet kapott. Ez év szeptember 26. és 28. között háromnapos centenáris ünnepséget tartott a kollégium. A megnyitón az igazgató beszédét követően dr. Székely Tamás nyugalmazott kórházi főorvos, az öregdiákok doyenje köszöntötte az ünneplő meghívottakat. A kollégium parkjában álló hősi emlékmű koszorúzásán Kerekes Károly nyugalmzott cisztercita apát és e sorok írója emlékeztek a halottakra, akik oly fiatalon áldozták életüket a pusztító két háborúban. Harsányi László szentimrés öregdiák PQ BERES Az egészséges emberért nagy biztonsággal alkalmazhatnak. Ezen készítmények a kalcium csontba történő beépülését segítik elő. Azt azonban kevesen tudják, hogy az egyébként kitűnő vényes készítmények alkalmazása kevésbé hatékony akkor, ha a beteg a csontképzéshez alapvetően szükséges kalciumból keveset fogyaszt! A csonttömegük fenntartására felnőtteknek napi 1000 mg, a változókorban lévőknek 1500 mg kalciumra lenne szükségük. Ezt az átlagos napi táplálkozással nem vagy csak nagyon nehezen tudjuk fedezni, hiszen például 1 dl tej 120 mg kalciumot tartalmaz, így naponta majdnem egy liter tejet kellene meginnunk ahhoz, hogy a szükséges kalciummennyiséget biztosítsuk szervezetünk számára. Ezért a Béres kutatói kifejlesztették a CalciviD filmtablettát, amely az ajánlott napi dózisban együtt tartalmazza a kalciumot és az annak felszívódását segítő D- vitamint. A CalciviD filmtabletta segíthet a csontritkulás megelőzésében, illetve a már csontritkulásban szenvedő betegeknek a gyógyszeres terápia kiegészítő kezelésében. Figyeljünk oda jobban, hiszen a csontritkuláson érdemben javítani sajnos már nem lehet, ezért mindent el kell követni azért, hogy a bajt megelőzzük, illetve ha már kialakult a betegség, akkor lassítsuk a folyamatot. A CalciviD filmtabletta vény nélkül kiadható gyógyszer. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! Korunk néma járványa Október 20. a csontritkulás világnapja. A „néma járvány” az utóbbi évtizedekben kiemelkedő, egyre növekvő népegészségügyi problémává vált. Világszerte több millió embert sújt ez a betegség. A csontritkulásnak számos oka lehet. Bizonyos emberek örökletesen hajlamosak a betegségre, de elősegítheti a betegség kialakulását a hormonháztartás zavara, bizonyos gyógyszerek szedése, a testmozgás hiánya, a gyakori fogyókúra, a kevés napfényen töltött idő és a kalcium- és D-vitaminszegény táplálkozás. A tünetek alig észlelhetőek, ezért is nevezik a csontritkulást „néma járványnak”. 40 éves kor után elkezdődik a csonttömeg csökkenése, a csontok veszítenek sűrűségükből, és ez bizony komoly következményekkel járhat. A csontok törékenyek lesznek. A betegség pedig igen gyakran csak akkor derül ki, amikor eltörik valamelyik csont. Ha már kialakult a betegség, a kezelésének elsődleges célja a további állapotromlás megakadályozása és a csonttörések kockázatának csökkentése. Hazánkban a csontritkulás kezelésére számos - receptköteles - készítmény kapható, melyeket a szakemberek betegeik számára