Új Ember, 2008 (64. évfolyam, 1/3099-52/3050. szám)

2008-05-25 / 21. (3019.) szám

4 2008. május 25. Elő egyház Segítő hangok a telefonból 06-80-205520 - a nap huszonnégy órájában Hírek Umapi körmenet a Belvárosban Budapesten, Úmapi kör­menet indul május 25-én, fél 9-kor az Egyetemi templom­ból (V. kerület Egyetem tér) a váci utcai Szent Mihály- templom és a Belvárosi főplé­bániatemplom érintésével, a Váci utca - Vörösmarty tér - Dorottya utca - Roosevelt tér - Zrínyi utca útvonalon a Szent István-bazilikába. Itt Erdő Péter bíboros, eszter- gom-budapesti érsek mutat be szentmisét. (TJCS) Díszpolgár plébános A Budavári Ónkormányzat (a főváros I. kerülete) május 21- én, a kerület napjának ünnep­lése keretében köszöntötte új díszpolgárát. A megtisztelő kitüntetést az idén Jánosa Do­mokos, a felsővízivárosi Szent Anna-templom plébánosa kapta, (bl) '56-os emlékmű bíborosi áldással Erdő Péter bíboros esztergom- budapesti érsek június 7-én Budapesten, a Magyarok Nagyasszonya-templomban (Vm. kér. Rezső tér) 11 órakor kezdődő ünnepi igeliturgiát követően megáldja az 1956-os forrradalom és szabadságharc utáni megtorlás áldozatainak emlékművét, amelyet a temp­lom szentélyének külső falán helyeztek el. sy Szent Ivó napján Évek óta közösségi együtt- léttel - szentmisével és az azt követő beszélgetéssel - ün­nepük meg védőszentjük, a középkorban élt Bretagne-i Szent Ivó emléknapját a hazai katolikus jogászok, akik 2004- ben létrehozták a Magyar Ka­tolikus Jogászok Egyesületét. A szervezet főtitkára, Korencsi Attila szerint céljuk egy sajátos „lelkiségi mozga­lom" életre keltése volt. Egy­más megerősítése, a közös lel­kigyakorlatok és a nemzetkö­zi rokon szervezetekkel való kapcsolattartás mellett azért is, mert hivatásuk gyakorlása során sokszor a hit és az er­kölcs világát alapvetően érin­tő kérdésekkel szembesülnek. Ez olykor nyűt színvallásra is ösztönzi őket, ahogy például 2006-ban, amikor a művi meddővé tétel alkotmánybí­rósági überalizálásával kap­csolatban fejtették ki a katoU- kus tanítás alapjain megfogal­mazott szakmai álláspontju­kat. Ez a nyilatkozat lett aztán a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményének alapja. Jó példája ez annak is, hogy a közös meggyőződésű emberek civil szerveződései­nek érdemes jelen lenniük a társadalomban, hogy érvé­nyesíteni tudják az általuk vallott értékeket. Szent Ivó mostani ünne­pén, amelyet immár hagyo­mányosan az óbudai Szent Pé­ter- és Pál-templomban tartot­tak (ahol a védőszentekről ké­szült festmény is megtalálha­tó), Kránitz Mihály teológiai professzor tartotta a szentmi­sét. HomíUájában az igazság és az igazságosság iránti hű­ségre buzdította a résztvevő­ket, akik sorában a bensőséges ünnepen olyan neves szakem­berek szoktak megjelenni, mint Jobbágyi Gábor, Lomnici Zoltán, Schanda Balázs vagy Zlinszky János. Sz. L. Adódhatnak elkeseredett pillanatok, amikor az ember úgy látja, az egyetlen kiút a kilátástalanságból az öngyil­kosság. - Megsokasodtak a pszichés problémák, egyre kevesebb idő jut az emberre, gond van a társadalommal! Nagy energiát és élményt ad a hívónak, hogy meghallgat­ják, mert a krízishelyzetben lévő emberek fokozottan igénylik a törődést, odafigye­lést - mondta Csepregi János mentálhigiénés szakember a Szociálpolitikai és Munka­ügyi Intézet által rendezett konferencián, május 15-én. Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgá­lat 2005-ben jött létre azzal a céllal, hogy a családon belüli erőszak következtében előállt súlyos válsághelyzetben lévő­kön segítsen a nap huszon­négy órájában. Az ország bár­mely pontjáról vezetékes vagy mobil hálózatról ingye­nesen hívható (06-80-205520) telefonszámon szakirányú, egyetemi felsőfokú végzett­séggel rendelkező munkatár­sak várják a hívásokat és pró­bálnak megoldást találni, le­hetőség szerint a segítséget kérő lakóhelye közelében. Együttműködnek a szociális háló minden résztvevőjével, és szükség esetén, ha valaki azonnali menekülésre kény­szerül, kilenc ház közel száz férőhellyel tud 30-60 napra menedéket nyújtani. Ezután átmeneti otthonokban, bérla­kásokban, vagy rokonoknál kaphat elhelyezést a rászoru­ló - hallhattuk Zelenák József főosztályvezetőtől. Árkovits Amaryl Eszter pszi­chiáter, pszichoterapeuta ki­„Ha a házasságra és a családra tekintünk, ak­kor szembetűnő' sajáto­san jogi jellege. Nem az állam adja a jogi minő­séget a családnak, ha­nem a belső normati- vitását ismeri el az ál­lam a jog eszközeivel. Mivel a család a legma­gasabb emberi létminő­ség, az emberi méltóság kiteljesedési helyét hor­dozza, ezért az az emberi méltóságért védendő in­S tézmény" - hallhattuk Frivaldszky János egye­temi docenstől a Páz­mány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karán megrendezett konferenci­án án, május 14-én. Az előadó elmondta: a há­zasság válságban van, a család intézménye átalakulni látszik. Míg a család és a házasság te­rületén érzékelhető az intéz- ményellenesség, bizonyos há­zasságszerű együttélési for­mák jelennek meg, de ezek jo­gilag nem támogathatóak. A család hozzájárul az emberi személyiségfejlődéshez, amely az egész társadalom számára alapvető jelentőségű, így a jog­alkotók felé is alapvető mintá­kat szolgáltat. Ezek a bizalom, a másik személy elismerése, a testvériség, amely feltételezi a békét, a gondoskodást, a fele­lősségvállalást, a tekintélytisz­teletet. Ezek a családban ala­kulnak ki, ezért a társadalom­szervezés szempontjából fon­tosak. Az előadó elutasította azt az elképzelést, amely szerint a homoszexuálisok kapcsolatait is ugyanolyan jogokkal kellene fejtette: a szolgálat célja a be­szélgetés. Fontos, hogy a kér­dező bizalmat ébresszen, és megfelelően irányítsa a be­szélgetést. Mindig a hívó teszi le a telefont, és akiknek nem tudnak így segítséget nyújta­ni, a krízisambulanciára irá­nyítják. Általában nem kap­nak visszajelzést azoktól, akiknek segítettek, így nem tudják, hogy alakult a további életük, de remélik, hogy jó helyre kerültek. Belső csend és komoly ön­ismeret kell hozzá, hogy vala­ki telefonos segítő legyen. Önkéntes alapon, ellenszol­gáltatás nélkül, sokan család mellett végzik ezt a munkát, ezért elengedhetetlen, hogy egy megértő, támogató csalá­di háttér legyen mögöttük. Rendszeresen szerveznek to­vábbképzéseket a munkatár­saknak, ahol esetmegbeszélé­sekre kerül sor, a tanulságok levonásával. Itt nyílik lehető­ség a feltöltődésre - mondta Szabóné Kállai Klára klinikai szakpszichológus. Napjainkban egyre több a családon belüli erőszak, a bántalmazást szenvedett, vagy prostitúció, emberkeres­kedelem következtében sú­lyos válsághelyzetben lévő egyén. Reméljük, mindig lesznek elegen, akik készen állnak arra, hogy lelki tá­maszt nyújtsanak ezeknek az embereknek, hogy ne jussa­nak el odáig, hogy italba me­nekülnek, kábítószerhez nyúlnak, vagy öngyilkossá­got követnek el. Isten segítse a szolgálat to­vábbi munkáját! felruházni, mint a házasságot. Nadja El Beheiri, a római jogi tanszék egyetemi docense az ókori szokásokat ismertette. Ulpianus, a híres jogász szerint természetjog alatt azt értjük, amit a természet minden élő­lénynek megtanított. Elsőként a férfiak és nők közötti vonzalmat emelte ki, majd második lépés­ként ebből a gyermekek nemzé­sét és ezek nevelését vezette le. Az ókori társadalmak a férfiak és a nők között különbséget tet­tek. A könnyű vétkek esetében - ha a nő nem megfelelő társaság­ban jelent meg, vagy gladiátor­játékokon vett részt - a férj szab­hatott ki büntetést feleségével szemben. A súlyos vétkek meg­torlásakor a családi tanácsot is meg kellett hallgatni. Horváth Attila egyetemi do­cens a Szovjet-Oroszországban a lenini korszakban végbe­ment átalakulásokat ismertet­te. 1917-ben a házasság elleni jogszabályok bevezetésével a nagycsaládokat megszüntet­ték, meghirdették a női „egyenjogúságot", ami lénye­gében azt jelentette, hogy a nőknek is dolgozniuk kellett, a gyermekről nem gondoskod­tak, nem volt óvoda, bölcsőde, az egyházi házasságot eltöröl­ték. Elég volt egy írásos nyilat­kozat a váláshoz. A gyermeke­ket nevelőintézményekbe tö­mörítették. Céljuk volt ezzel felszámolni a családot mint utolsó védőbástyát. Szerencsé­re nem volt elég anyagi lehető­ség e „monumentális elképze­lés" teljes megvalósításához. De ennek eUenére hétmilüó el­hagyott gyermek tengődött bandákba tömörülve az utcá­kon. (r.k.a.) (kubányi) A legmagasabb emberi létminőség Konferencia a családról iAz igazságot tanította Gál Ferenc nevét vette fel a Szegedi Hittudományi Fó'iskola A mester és két tanítványa A hazai teológiatörténet ünnepe volt május 16- án, Budapesten és Szege­den. Ebben az évben tíz esztendeje, hogy elhunyt Gál Ferenc professzor, a Pázmány Péter Katoli­kus Egyetem első rekto­ra, nemzetközi hírű teo­lógus, akiről ezúttal ne­vezték el a Szegedi Hit- tudományi Főiskolát, és tartottak emlékező kon­ferenciát a Központi Papnevelő Intézetben. Kiss-Rigó László szeged- csanádi püspök ügybuzgó- sággal a magyar teológus hí­rének öregbítésére, új nemze­dékek figyelmének felköltésé­re törekedett, amikor Gál Fe­renc nevét intézménye cím­táblájára tűzte, konferenciát szervezett, amit Magyaror­szág prímása, Erdő Péter bíbo­ros érsek örömmel fogadott, hiszen - amint záróbeszé­dében mondta: a kiváló hittu­dós életműve ma is időszerű, amikor azt kérdezzük: a mos­tani teológia megfelel-e az egyház hitének? Jelenleg sem nélkülözhető a hit egészének átlátása, az arra való törekvés a hittudós számára, az egy­házban való gondolkodás, az egyházszeretet. Nagyszámú hallgatóság je­lenlétében püspökök, profesz- szorok, tanítványok, tisztelők az egyházmegyékből, a fővá­rosból, a szerzetesrendekből emlékeztek Gál Ferencre, aki sokakat tanított az igazságra, vezetett a lelki élet útján, könyveket írt, előadásokat tartott. Jézust követte, rendü­letlenül róla szólt, gondolko­dott, mindig kiemelve: csak Jézus Krisztus által jutunk el az Atyához... Ki ne emlékeznék szavaira élete utolsó esztendeiből is, amikor az Egyetemi templom esti miséin egyszerű, tiszta fo­galmakkal szólt a legnehe­zebb hittitkokról az evangéli­umi perikópák magyarázatai­ban. Nem volt fölösleges mondata. A konferencia magas szín­vonalú előadásai és a közvet­len hangú emlékezések mutat­ták meg Gál Ferenc igazi arcát. Titka a Szentírás szeretetében rejlett, amely már gyerekkorá­ban megfogta a pácini fiút, és elkísérte római tanulmányai­hoz. Rózsa Huba professzor ta­nítványa, majd tanárkollégája méltatta a bibliai szövegek korszerű magyarázatát adó, a nehéz időkben ebben egyedül tevékenykedő mesterét, aki segédeszközt akart adni a papság és általuk a hívek ke­zébe. A „Gál-egzegézis" nem kommentár - hangsúlyozta, hanem közérthető magyará­zat, amely mégis birtokolja a korszerű tudományosságot. Mintegy erre válaszolt a másik tanítvány, Bolberitz Pál pro­fesszor, amikor találó szófor­dulattal így jellemezte volt ta­nárát: „Nem volt sztár-teoló­gus", hanem „maradva hala­dó és haladva maradó" tiszta szívű tudós, aki hűséges ma­radt az egyházhoz, annak ta­nításához. Puskás Attila, a dog­matika egyetemi tanára a Szentlélekről szóló tanítást vizsgálta előadásában „Gál Ferencnél és a mai teológiá"- ban, Kiss-Rigó László püspök kedves tanárára emlékezett. Személyes élményeit, mint „nagydiák" tolmácsolta, aki a püspöki szolgálatban még in­kább érzi Gál Ferenc egysze­rűségét, krisztusi lelkületét, amely őt tekintéllyé emelte a legnehezebb kommunista idő­ben is. Vendég előadó volt a kon­ferencián Bertram Stubenrauch fiatal müncheni professzor. Ő a Szentháromságról szóló teo­lógiai beszéd megújításának nehézségeiről és szükségessé­géről adott elő. A külhoni és az itthoni teológiai együttgon­dolkodás szép példája ez, hi­szen a zsinati szeüem ekként kap folyton-megújulást: újra meg újra átgondolni az örök igazságokat, és a kor tükrében megmutatni. Délután Szegedre utaztak szép számmal a konferencia résztvevői. Pápai Lajos győri püspök, Fodor György, a PPKE rektora, Dolhai Lajos rektorhe­lyettes Egerből, Kuminetz Géza dékán és többen együtt ünne­pelték a szegediekkel a főisko­la névadását. Kozma Gábor rek­tor köszöntötte a jelenlévőket. Köztük Zakar Pétert, a Csong- rád megyei Ónkormányzat el­nökhelyettesét, Szabó Gábor professzort, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) tagját, aki ezúttal adta át azt az oklevelet, amely a Szegedi Hittudományi Főis­kolát 2015-ig felsőoktatási in­tézménnyé nyilvánítja. Meg­szólalt Gál Ferenc hangja - föl­vételről, majd Kiss-Rigó Lász­ló püspök, nagykancellár és a rektor átadták a most alapított Glattfelder- és Gál Ferenc-díjat a nevelésben, hivatásgondo­zásban, tudományszervezés­ben évtizedeket eltöltött két kimagasló egyéniségnek: Gyulay Endre nyugalmazott püspöknek, és a volt szegedi teológus: Rózsa Huba profesz- szornak. (Évente megkapja ezeket a kitüntetéseket egy- egy érdemes személy.) Majd gyémánt- és aranydiplomát kapott Szegeden végzett öt lel­kipásztor. Erre a napra jelent meg a főiskola folyóiratának (Deliberationes) első száma. Végül a megyés főpásztor megáldotta a Gál Ferencről készített szobrot, Tóbiás Klára munkáját, melyet a főiskolán helyeztek el. Tóth Sándor Ima, amely mindig meghallgatásra talál Szent Mónika-találkozó Vácott „Az édesanya imája mindig meghallgatásra talál. Kérjük a Szűzanyát, hogy kéréseinket vigye Jézus elé. Biztatlak benneteket, hogy továbbra is imádkozzatok és bízzatok abban, hogy gyerekeink megtérnek! Higgyünk abban, hogy a társadalom megváltozhat. Az édesanyák imája családokat épít, ezért nagy szükség van rá. Isten áldja meg az édesanyákat!" - mondta köszöntőjében a Madridból érkező Ramón Jiménez Ágoston-rendi atya, a váci székesegyházban meg­rendezett országos Szent Mónika-találkozón, május 17-én. Amikor a családot veszély fenyegeti, akkor a társadal­mat fenyegeti veszély. Bízunk Szűz Mária közbenjárásában a magyar családokért. Imád­kozzunk azokért a fiatalo­kért, akik meghallják a meg­szentelt életre való hívást. Is­ten áldjon meg bennünket bőséges és szent hivatásokkal - mondotta a spanyol szerze­tes. A hagyományos találkozó­nak a váci édesanyák közös­sége volt a házigazdája. A délelőtt folyamán rózsafüzért imádkoztunk, majd a délben kezdődött ünnepi szentmisén Erdő Péter bíboros mellett koncelebrált többek között Róna Gábor, a közösség ma­gyarországi vezetője és Varga Lajos plébános. Erdő Péter bíboros szent­beszédében megemlékezett édesanyjáról, aki hat gyerme­ket nevelt fel, és ebben meg­találta élete értelmét. „Jó ne­künk itt lennünk, mert már a földön elkezdődik Isten or­szága. Jézusban Isten végte­len értéket akar ajándékozni népének, szabadságot, ami nem korlátlan. Van egy min­tánk, Krisztus, akit követhe­tünk. A színeváltozás jegyé­ben elmélkedünk, mit jelent az anyaság a kereszténység értelmében. Az anyaság és az apaság köti össze a történel­met. A szeretetben felnevelt ember utat mutat, amiben az édesanya megtalálja élete ér­telmét" - hallhattuk a bíbo­rostól. A szentmise után a váci Karolina Katolikus Iskolában szeretetvendégségre várták a zarándokokat a helybeliek, majd délután tanúságtételek­re és litániára gyűltek össze a résztvevők. Az ország min­den részéről érkezett édes­anyák és nagymamák zsúfo­lásig megtöltötték a hatalmas székesegyházat. . A legközelebbi budapesti találkozóra augusztus 30-án várják az édesanyákat a Wekerle telepi Munkás Szent József-templomban. Rózsásné Kubányi Andrea !

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék