Új Ember, 2010 (66. évfolyam, 1/3203-52/3254. szám)
2010-02-14 / 7. (3209.) szám
Az isteni gondviselés és a klímaváltozás Hányszor élünk? Virágszirmok a töviskoszorún Szakmai háttérrel a nyilvánosság előtt Reformlépések a szertartásban Nagyböjti készület Húszéves a püspöki Negyvenöt éve kezdődött egyházi iskolákban konferencia titkársága a liturgia megújítása 7. oldal 9. oldal 12. oldal Dudits Dénes - avagy a lélekvándorlásról akadémikus írása 6. oldal 3. oldal Az igazságosság alapja Krisztusban rejlik A nagyböjti üzenetet február 4-én Paul Josef Cordes bíboros, a „Cor Unum" Pápai Tanács elnöke mutatta be, a német kereszténydemokrata Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament volt elnöke, a Konrad Adenauer Alapítvány elnökének jelenlétében. A pápa nagyböjti üzenetei A nagyböjti üzenet címe Szent Pál rómaiakhoz írt leveléből vett idézet: „Az Istenben való megigazulás nyilvánvalóvá lett a Jézus Krisztusban való hit által." Négy szempont szerint vizsgálja az igazságosság kérdését. Először felidézi a római jog felfogását: mindenkinek meg kell adni, ami neki jár. Ulpianus III. századi római jogásznak ez a híres megfogalmazása azonban valójában nem határozza meg, hogy mit is jelent az, amit mindenki számára biztosítani kell. Ahhoz, hogy a maga teljességében élvezzük létünket, szükség van arra is, amit csak ingyenesen kaphatunk meg. Az ember abból a szeretetből él, amelyet kizárólag Isten adhat meg számára, aki az embert saját képére és hasonlatosságára teremtette. Természetesen szükség van az anyagi javakra is, hiszen maga Jézus is meggyógyította a betegeket, és enni adott az éhező tömegeknek. Biztos, hogy elítéli azt a közönyt, amelynek következtében ma is milliók és milliók halnak meg élelem, víz és gyógyszerek hiánya miatt. Az embernek azonban a kenyérhez hasonlóan és még annál is jobban szüksége van Istenre. Honnan ered az igazságtalanság? - kérdezi a pápa üzenete következő részében. Idézi Szent Márk evangéliumából Jézus szavait, miszerint „nem az szennyezi be az embert, ami kívülről jut a szájába, hanem az szennyezi be, ami az emberből távozik". (Folytatás a 7. oldalon.) A boldog magyar életért Előadások a KÉSZ-ben múltról és jelenről Mit köszönhet a magyar nemzet a kereszténységnek? Ez a központi gondolata annak a száz előadásból álló sorozatnak, amelyet a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) indít útjára februárban az ország tizenhét városában. A program - mint Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke hangsúlyozta - kapcsolódik a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2009 szeptemberében kiadott körleveléhez, amelyben a püspökök felhívták a figyelmet az egyre terjedő újpogányság veszélyeire. Tíz előadás időrendben tekinti át a magyarság kereszténységhez fűződő - régészeti leleteken, történelmi tényeken, kulturális és társadalmi jelenségeken nyugvó - elválaszthatatlan összetartozását. A KÉSZ helyi szervezetei ezek közül hívnak meg egy vagy több előadást, amelyeket a szakterületek legjobb, elismert hazai kutatói és tudósai tartanak. Február 6-án, Budapesten - mintegy bemutatóul - mind a tíz előadás elhangzott. Aki végighallgatja ezeket, úgy érzi, színvonalas egyetemi kurzuson vesz részt, s a reményteli jövőbe tekintéshez is szellemi és lelki segítséget kap. (Folytatás a 3. oldalon.) Eleven küldetéstudattal. Egyetemi lelkészségek találkozója A Kárpát-medencei Egyetemi Lelkészségek Találkozóját (KELET) február 5. és 7. között tartották az esztergomi Szent Adalbert Központban. A találkozó keretében bemutatkoztak az egyetemisták budapesti közösségei. A „csütörtöki csoportban" tizenöt éve Bíró László püspök irányításával, támogatásával találkoznak egymással az egyetemista fiatalok, és szerveznek programokat. Ebből a közösségből nőtt ki a páros, illetve a házas hittan, amelybe az egyetemet végzettek is bekapcsolódhatnak. (Folytatás a 10. oldalon.) A közeli napokban ad limina látogatásra várja XVI. Benedek pápa Románia katolikus püspökeit. Úton Rómába, Petru Gherghel jászvásári (iasi) püspök Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsekkel és több csángó származású pappal együtt mutatott be szentmisét Budapesten, a vízivárosi Szent Anna-templomban. Együtt imádkoztak a Magyarországon élő vagy itt dolgozó moldvai csángó testvérekkel, családjaikkal, s mindazokkal a hívekkel, akik figyelemmel kísérik a romániai magyarság sorsát. Homíliájában a jászvásári püspök örömét fejezte ki, hogy Magyarország befogadta moldvai híveit, és megélhetési lehetőséget adott számukra. Kiemelte, hogy az egyház ugyanazt az evangéliumot hirdeti szerte a világon, s „alkossunk egy kórust a Jóistennek, és kérjük, hogy mindenki a saját nyelvén hirdethesse az evangélium igéjét." A szentmise után a hívek kötetlen beszélgetésen találkozhattak a két főpásztorral. „Az egyház útja az ember útja" - idézte II. János Pál pápát Erdő Péter bíboros. Petru Gherghel püspökkel annak lehetőségét keresték - hangsúlyozta -, hogy egymást segítve miként tudják minél jobban megoldani a lelkipásztori feladatokat. Egymás kultúráját, nyelvét, hagyományát, érzelmeit és azonosságát tiszteletben tartva kell a szeretet és a hit igazságát továbbadni. Ebben kell és lehet is segítenünk egymásnak - folytatta a bíboros. A lelkipásztori feladatok ellátását segítő jelképes kezdetnek tekintette Erdő Péter azt is, hogy immáron második éve tanulnak Budapesten a iasi és a bukaresti egyházmegye magyar nyelvet beszélő papjai, akik nálunk fejlesztik tudásukat a magyar irodalmi és a modern magyar liturgikus nyelv terén. Elsajátítják az egyházi, lelkipásztori munka szokásait, miközben besegítenek az itteni plébániák munkájába is. Hároméves szerződésük leteltével eredeti egyházmegyéjükben kamatoztatják majd nálunk megszerzett tudásukat. Egyre több alkalom nyílik arra - mondta a bíboros -, hogy az ottani liturgiában magyar szó hangozzék el, hogy egyes iskolákban magyar nyelvű hitoktatás legyen. Remélhetjük, hogy a határokon túl is komolyan veszik az emberek természetes igényét anyanyelvük szabad használatára, valamint az ezt támogató apostoli küldetésünket. Ebben kell egymást támogatnunk, ebben kell szolidárisnak lennünk egymással - hangsúlyozta a bíboros. Cser István Magyar-román szentmise Budapesten Nem a régi módon... A férfi rendi elöljárók konferenciáján A magyarországi férfi szerzetes-elöljárók konferenciája a megszentelt élet világnapjához kapcsolódva február 3. és 4. között megtartotta idei első ülését Érden, a ciszterci nővérek Regina Mundi apátságában. Az ülésen Urbán József piarista tartományfőnök a szerzetes pap szolgálatáról, Várszegi Asztrik püspök, bencés főapát, a konferencia elnöke szerzetesközösségeinknek a magyar társadalomban és egyházban betöltött szerepéről tartott előadást. Orosz Lóránt ferences, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora és Deák Hedvig domonkos nővér, rektorhelyettes a hazai szerzetesi utánpótlás képzését végző intézmény helyzetéről számolt be. A találkozón a rendfőnökök előkészítették a szerzetesek elhurcolásának hatvanadik évfordulója alkalmából júniusban sorra kerülő megemlékezést. Az ülés első napján Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius a rendi elöljárókkal együtt mutatta be a szentmisét, homíliájában az egyháznak a szekularizált világban betöltendő szerepéről, küldetéséről is beszélt. (Folytatás a 4. oldalon.) 2010. február 14. Az ember célja nem a jólét A pápa a szegényekért és szükséget szenvedőkért A szegények és rászorulók számára nyújtandó segítség fokozását kérte ismételten XVI. Benedek pápa február 7-én az úrangyala imádság alkalmából. A gazdasági válság drámai módon fokozza a társadalom anyagi megosztottságát - mondotta a Szentatya. Ennek áldozatai elsősorban a gyengék, és azok, akik nem tudják magukat megvédeni. Az emberhez méltó élet védelme mindenki kötelessége. A pápa ugyanakkor megerősítette: olyan emberi fejlődés érdekében emeli fel a szavát, amely nem csupán a szükséget és nyomort küzdi le, hanem mindenekelőtt a hitre irányul. Az ember célja nem saját jóléte, hanem Isten - mutatott rá a pápa. A Szent Péter téren összegyűlt hívek ezreinek az alázatosság keresztény erényéről is szólt. Ez nemcsak azt jelenti, hogy tudatában kell lennünk saját korlátainknak, hanem ismernünk kell Isten irgalmasságára való rászorultságunkat. A papság évében arra szólította különösen a papokat, hogy Isten szavát olyan alázattal és hittel fogadják és közvetítsék, mint a nagy bibliai egyéniségek. (VIS)