Új Ember, 2013 (68. évfolyam, 52/3357. szám - 69. évfolyam, 51/3408. szám)

2013-03-24 / 13. (3370.) szám

16 tífimfo-Mozaik 2013. március 24. Nagyheti jelképeink szépsége és ereje Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézus di­adalmas bevonulását Jeruzsálembe. A nép kö­zül sokan ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták. Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet. Jézus bevonulásának útvonala a Biblia sze­rint Betániából az Olajfák hegyén és a Kedron­­patak völgyében vezető országúton át, majd az Aranykapun keresztül vezetett a templom­hoz. A jeruzsálemi egyház virágvasárnapi ha­gyománya a IV. századtól terjedt el. A körme­net szokása nyugaton a VI. századtól vált álta­lánossá. A virágvasárnapi szentmise evangéli­uma a jeruzsálemi bevonulásról szólt. A ba­rokk kortól - a nagyhétre való készületként - este passiót adtak elő. E két hagyomány azóta is összekapcsolódik az e napi szentmisében. Az ünnep neve a legtöbb nyelven pálmavasár­nap. Virágvasárnapnak a magyarokon kívül csupán az örmények nevezik, s talán ez az el­nevezés még szebb is. Ám mivel e nap a győ­zedelmes Jézusról szól, az ő szimbóluma pe­dig a pálma, érdemes megismerkednünk en­nek a mély jelképnek az értelmével. A datolyapálma a mediterráneum keleti fe­lének ősi növénye. Mint a fák királynőjét min­dig is mély hódolat övezte, a termékenység, az anyaság és a születés fájaként tisztelték. Fö­nícia neve a pálmáéval (phoenix) egy tőről fa­kad, csakúgy, mint a főnixmadáré, amely a pálmafa elhamvadó tüzében születik újjá. A babiloni teremtésmítoszban az „élet fája", ma­ga az életadó anyaistennő. Dávid királyi házá­nak is Pálma, héber nevén Támár volt az ős­anyja. A pálma - a mi karácsonyfánk déli pár­jaként - Jézus születésének, az évkezdetnek a fája lett, az örökkévalóság ősi szimbóluma. Jézus utolsó útját olajfák is szegélyezték. Az ókori egyiptomi halottkultuszban az olívaolajat rituális kenetként használták, amely megakadá­lyozza a test bomlását, ezáltal biztosítja a meg­halt személy életét a túlvilágon. Az olajfa Mi­nervának, az egészség és a gyógyítás istennőjé­nek is kedves fája, a termékenység, a tavaszi megújulás jelképe. A Noéhoz visszatérő galamb csőrében tartott olajág nemcsak az élet újrain­dulását jelentette, hanem a Teremtő békeköté­sét is az emberrel. Az Ószövetségben az áldás, a bölcsesség, a kegyelem és az Istenbe vetett bi­zalom jelképe. Jézus az Olajfák hegyén készült halálára, a Getszemáni-kertben, amelynek je­lentése: olajprés. Itt fogták el a tavaszi virágnyí­lás idején, hogy kipréselt vére legyen megújuló életünk tavaszi olaja. Koncz Veronika v­j Hungarikum - amit mi adtunk a világnak Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893-ban, és az amerikai Woods Hole-ban hunyt el, 1986-ban. A harmincas években izo­lálta a C-vitamint, és 1936-ban a P-vitamint. Je­lentős szerepet játszott a citromsavciklus felfe­dezésében. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki hazai tudományos tevé­kenységéért kapta ezt a magas kitüntetést. Tu­dományos munkásságát itthon 1937-ben Cor­­vin-koszorúval ismerték el. Szent-Györgyi 1928-ban felfedezett egy ad­dig ismeretlen vegyületet a mellékvesében. Megállapította összetételét, és hexuronsavnak nevezte el, amely később C-vitaminként vált közismertté. Olyan növényi forrást keresett, amelyből nagyobb mennyiségben is ki lehet vonni a vegyületet, s erre a célra a szegedi pa­radicsompaprika kiválóan megfelelt. Szent- Györgyitől függetlenül Josef Tillmans is azono­sította a hexuronsavat a C-vitaminnal. Javasla­tára - a skorbut elleni hatására utalva - asz­­korbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin­­gyártás módszerét is kidolgozták. A C-vita­­minnak számos jótékony hatása van szerveze­tünkre. Óvja a bőrt a kiszáradástól. Gyorsítja a fogíny, a vérerek, a csontok és a fogak fejlő­dését, gyógyulását. Segít az égési sérülések, a sebek és a fogínyvérzés gyógyításában, vala­mint gyorsítja a műtét utáni sebgyógyulást. Fokozza az immunrendszer működését. Csök­kenti a meghűléses betegségek tüneteit. A C- vitamin a rákos sejtek ellen is felveszi a küz­delmet. Szent-Györgyit a második világháborúban a Kállay-kormány Isztambulba küldte. Titkos diplomáciai küldetésének célja Magyarország háborúból való kiugrásának előkészítése volt. A kiugrási kísérlet azonban meghiúsult, mivel a németek tudomást szereztek a tudós útiter­véről. Adolf Hitler személyesen adott paran­csot Szent-Györgyi elfogatására. Az utolsó pil­lanatokban sikerült őt kicsempészni a svéd nagykövetségről, ahonnan a szovjet hadsereg által ellenőrzött területre került. 1945-ben parlamenti képviselő lett, de sem ekkor, sem előtte, sem azután nem csatlako­zott semmilyen párthoz. 1947-ben döntött úgy, hogy Amerikába emigrál. A vietnami háború ellen is felemelte a sza­vát, élesen bírálva az amerikai kormányt. Az őrült majom című könyve, amelyben a civi­lizáció túlélési esélyeivel foglalkozott, máig az egyik legfontosabb háborúellenes műnek szá­mít. Élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. Vitalitását és életkedvét mindvégig megőrizte. Kilencvenhárom évesen hunyt el. Az Atlanti-óceán partján lévő házának kertjé­ben temették el. K. V. Színekkel egy jobb világért Jeroen Koolhaas és Die Urhahn holland páros azzal vált híressé, hogy falakat, házakat, tereket és egész utcákat beborító festmények­kel visznek színt a világ legsiralma­sabb szegénynegyedeibe. Az utca­festők 2007 és 2010 között tizen­nyolc hónapot töltöttek a Rio de Janeiró-i drogbárók ellenőrzése alatt álló nyomornegyedekben. A Haas & Hahn 2011-ben az észak-philadelphiai Germantownba helyezte át ideiglenes székhelyét. Másfél évet töltöttek Amerika egyik (mindenféle értelemben) legnyomo­rúságosabb gettójában. Nem csupán falakat, hanem épületeket, te­ két háztömböt öltöztettek élénk csíkok karak­­­eket, utcákat öltöztetnek színekbe. Rióban ja­­kádjába, pán díszpontyokkal tarkított vízfolyamot va- »Egy ilyen projekt természetesen nem fogja rázsoltak egy kétezer méter hosszú vízelvere­ megoldani a fennálló problémákat: a bérek fő csatorna betonburkolatára. Philadelphiában nem emelkednek, a munkahelyek száma nem nő, de a helyiek viselkedése, hozzáállása változik" - fogalmazott Urhahn.­­ Az em­berek nagyobb büszkeséggel, törődéssel viseltetnek az utcáik iránt, nem csupán azért, mert azok szebbek lettek, hanem, mert végre úgy érzik, némi figyelmet ka­pott a környékük" - tette hozzá. A Haas & Hahn formáció iránt világ­szerte nagy a kereslet. Tudományos talál­kozókon szólalnak fel művészetük újító hatásáról, kiállításuk van New Yorkban, és 2011-ben a Vogue magazin brazil kiadása az egyik általuk megfestett teret beválogat­ta a világ tíz legszínesebb helye közé. K. V. Az élet bölcsője Csodálom a vizet, a víz ere­jét. Köveket csiszol kaviccsá, képes romba dönteni hidakat, házakat. Középiskolás korom­ban a bölcs és olykor komoran hullámzó Duna partján sétál­tam sokat, vagy a nagy folyó fölé magasodó Templom­hegyről figyeltem a lassú járá­sú uszályokat, a köröttük rep­kedő ezüstös szárnyú sirály­rajokat. Egyszer gyalog is át­keltem a dunaföldvári hídon, a szédítő-vonzó mélységben szürkén hömpölygő víz tük­rén meg-megcsillantak a ra­koncátlan napsugarak... Földrajzórán sok mindent tanultunk Európa második leg­nagyobb folyamáról, amelynek teljes szakaszán páratlan flóra és fauna alakult ki, ám az em­beri gondatlanság itt is jelentős károkat okoz. Pedig a vizek vé­delme létkérdés, hiszen a víz az élet egyik alapvető feltétele. Az élőlények testtömegének döntő része vízből épül fel, az ember szervezetének kéthar­mad része víz. Földünk víz­készlete állandó mozgásban van, ehhez a napsugárzás biz­tosítja a kellő energiát. A légkö­ri, felszíni és felszín alatti vizek mennyisége azonban csak lát­szólag nagy, ha nem óvjuk őket, veszélybe kerülhetnek. Bár a természetes vizek öntisz­tító képességgel rendelkeznek, elsősorban élőviláguk révén, a különféle emberi tevékenysé­gek okozta szennyeződéseket már nem képesek kiegyenlíte­ni. Március 22-én, a víz világ­napján gondoljunk arra is, hogy a tiszta víz pótolhatatlan érték. A világon több mint egymilliárd ember nem jut tiszta vízhez, s sok helyütt a szennyvízelvezetés is megol­datlan. Ma Európa legtöbb vi­ze nemhogy ivásra, fürdésre sem alkalmas. Magyarorszá­gon a városi vízfelhasználás negyven százaléka pazarlás. Többet fogyasztunk, mint amennyi megújuló készlet a rendelkezésünkre áll, s a kü­lönbséget a felszín alatti kész­letből fedezzük. Hazánk 1992- ben felkerült a vízhiányos or­szágok listájára, s egyes előre­jelzések szerint az ország 2050-re félsivatagossá válhat. Amit megtehetünk a magunk háza táján, tegyük meg. Gyűjtsük össze az esővizet, ne folyó vízben mosogassunk, használjunk víztakarékos be­rendezéseket, s kerüljük a vegyszereket. A víz az élet bölcsője. Vi­gyázzunk rá! Szöveg és kép: Gajdó Ágnes Kedves... Botond dédunokám elmúlt egyéves. Még nem beszél, de sok szót mond már. Megszokta, hogy evés előtt és után a többiek imád­koznak az asztalnál. Ezért amikor enni kap, és már nem kér többet, összeteszi a két kezét, és azt mondja: „Amen." GYEREKSZÁJ Hittanból ötös kisunokám, Réka egy alkalom­mal nagyon meg volt elégedve az egyik testvére viselkedésével. „Eszem a szívedet" - mondta ne­ki. „Na, ne edd meg, mert akkor az Úr Jézusnak nem lesz háza" - hangzott a válasz. Berényi István nagypapa, Sülysáp ...és okos Botondnak, amikor szépen a helyére tette a játékait, azt mondta egyszer a nagyanyja: „Okos vagy." Mire ő így válaszolt: „Tudom!" Várjuk kedves Olvasóink leveleit, melyekből lehetőség szerint válogatunk. E-mail: koncz.veronika@ujember.hu Levélcím: 1053 Budapest, Papnövelde utca 7. A borítékra írják rá: Gyerekszáj Szabó Kálmán

Next