Új Ember, 2013 (68. évfolyam, 52/3357. szám - 69. évfolyam, 51/3408. szám)
2013-10-20 / 43. (3400.) szám
2013. október 20. 8 tífilmje*MULT Fiatalok ünnepe A boldoggá avatás nemzetközi plakátja BOLDOG SÁNDOR ISTVÁN Honlap a vértanúról Már boldoggá avatásának kihirdetése előtt honlapot szerkesztettek Sándor István szalézi szerzetes emlékére. A wwww.sandoristvan.hu címen elérhető weboldalon tudnivalók olvashatók a vértanúról. A folyamatosan bővülő tartalmú internetes felületen megtalálható egyebek mellett Sándor István életrajza, a szalézi rendfőnök róla írt levele, a vértanú saját levele és mindennapi felajánló imája is. Sándor István boldoggá avatásáért október 19-én délután a Körcsarnokban adnak hálát a fiatalok, akikhez beszédet intéz Don Pascual Chávez szalézi rendfőnök. A programban szerepel: zene, tánc, animáció, beszélgetés a kortársakkal és egy Don Boscóról szóló musical is. Fellép a Band of Streets, a veszprémi utcazene-fesztivál közönségdíjas zenekara. Kerekasztalbeszélgetés A Körcsarnokban október 19-én, 16.30 órától kerekasztal-beszélgetést is szerveznek, amelyen részt vesz Bíró Lóránt szalézi szerzetes, Havasi József, a magyar szalézi rendtartomány rendszerváltozás utáni első főnöke; Pokorni János, Sándor István egykori cellatársa; Ari László, az ellenük lefolytatott per másodrendű vádlottja, egykori halálraítélt; Hollay Antal, egykori csapattársa a Katolikus Iparos- és Munkásifjak Országos Egyesületében, valamint Sztancsik Ferenc, a Sándor István által vezetett csoport egyik tagja. A rendezvény végén az úgynevezett Jó éjszakát! üzenetet Ábrahám Béla tartományfőnök mondja el. Körutat és játszóteret neveznek el a boldogról Szolnokon Sándor István, a vértanú szalézi szerzetes nevét kapja meg a korábban Ságvári Endréről elnevezett körút. A belvárosi közterületet október 20-án keresztelik át, a Sándor István boldoggá avatásának kihirdetéséhez kapcsolódó rendezvénysorozat részeként. Szalay Ferenc polgármester elmondta: a régi utcanév nem tűnik el egyik pillanatról a másikra, még két évig látható lesz az új tábla mellett, hogy az átállás idejére megkönnyítsék a tájékozódást. Újpesten a Szigeti József utca 17-27. számú házak közötti játszóteret nevezik el a vértanúról. Sándor István életének jelentős részét töltötte az Újpest és Rákospalota határán levő szalézi házban, a Clarisseumban. Nyomdász volt a szalézi nyomdában, sekrestyés a Clarisseum kápolnájában, s a nyomdászinasok oktatásával és nevelésével foglalkozott. (MTI/MT A spanyol polgárháború mártírjai Huszonnégy betegápoló irgalmasrendi szerzetest avattak boldoggá Spanyolországban Huszonnégy betegápoló irgalmasrendi szerzetest avattak boldoggá október 13-án a spanyolországi Tarragona városában. Ferenc pápa képviseletében Angelo Amato bíboros, a Vatikán Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa kilencvenhárom püspök jelenlétében avatta boldoggá a spanyol polgárháború ötszázhuszonkét katolikus mártírját. A történelmi eseményen részt vett Kozma Imre, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője is. A Spanyolországból származó Betegápoló Irgalmasrend a világ öt kontinensén ötvenegy országban kétszázharminchat szerzetesközösséggel van jelen. Az egyháztörténelmi jelentőségű eseményen a rend vezetői is részt vettek, hogy fejet hajtsanak testvéreik előtt. Juan Antonio Martinez Camino, a spanyol püspöki konferencia (CEE) főtitkára azt kérte a Szentszéktől, hogy az ötszázhuszonkét katolikus áldozatot ne a spanyol polgárháború, hanem a XX. század mártírjainak tekintse. A jezsuita püspök a délamerikai katolikus hírügynökségnek (ACI) a boldoggá avatást megelőzően hangsúlyozta: a szertartásra nem engedik be sem a transzparenseket, sem a zászlókat, mert nem politikai, hanem történelminek számító vallási eseményre készülnek, hiszen még soha nem avattak boldoggá egyszerre ennyi mártírt. A spanyol polgárháború vérengzései 1936 és 1939 között mintegy 1,2 millió ember életét követelték. A Szovjetunió támogatását élvező köztársasági kormány politikájának egyik jellemzője a szisztematikus keresztényüldözés volt, amelynek több mint hétezer pap, férfi és női szerzetes esett áldozatául, és nem kímélték a világi hívők életét sem. A legkegyetlenebb módon legyilkolt, ártatlan áldozatok között ott volt az a kilencvenöt irgalmasrendi szerzetes is, akik közül huszonnégyet avattak boldoggá vasárnap. Hetvenegy társukat II. János Pál pápa már 1992. október 25-én a boldogok közé emelte. A Betegápoló Irgalmasrend hagyományaihoz híven sohasem politizált, ezért a harcok kezdetén a testvérek még reménykedtek abban, hogy a polgárháborúhoz való semleges hozzáállásuk védelmet jelent nekik és betegeiknek is. A borzalmak azonban őket sem kímélték. Mivel az irgalmasrendi testvérek nem hagyták cserben szerencsétlen betegeiket, így ők maguk is a vérengzések áldozataivá váltak, hősi tanúságot téve hivatásukról és Jézus Krisztusról, akinek példáját követve életüket áldozták embertársaikért. Voltak olyan irgalmasrendi közösségek is, amelyeket a szerzetesek megalázása, bebörtönzése és megkínzása után teljesen likvidáltak. A milicisták által megszállt kórházakban megtiltották az imát és az Eucharisztia ünneplését. Az ott maradt testvérek a tilalom ellenére utolsó leheletükig együtt imádkoztak rendtársaik, betegeik és üldözőik lelki üdvéért. A Betegápoló Irgalmasrend pápai jogú férfi szerzetesrend, keresztény testvérek szerzetesi ima- és életközössége. Soraiba több mint ezer testvér tartozik. A rend világszerte öszszesen közel háromszáz gyógyítóápoló intézményben, negyvenezer munkatárssal és majd nyolcezer önkéntes segítővel áll a betegek és a szegények szolgálatában. Alapítója Juan de Ciudad, azaz Istenes Szent János (1495-1550), aki beteg, fogyatékos és a társadalom peremére szorult embertársai gyógyításának, ápolásának szentelte életét. E tevékenység halála után misszióként élt tovább, majd a pápa szerzetesrendként ismerte el a közösséget. Istenes Szent János örökségének jegyében a Betegápoló Irgalmasrend ma a világban - így Magyarországon is - egészségügyi és szociális intézményeket működtet, és irgalmas szolgálattal segíti a rászorulókat. Küldetésük - a felebaráti szeretet gyakorlása - Isten személyes hívásán alapul. A szerzetestestvérek képzettségüknek megfelelő beosztásban, ápolóként, terapeutaként, lelkigondozóként, orvosként, gyógyszerészként dolgoznak a rend saját egészségügyi és szociális intézményeiben. A közösség küldetésével és alapértékeivel összhangban, a „minőség, spiritualitás, elfogadás, felelősség és hospitalitás" elvei mentén működnek az irgalmasrendiek magyarországi intézményei is (Budai Irgalmasrendi Kórház; Pécsi Irgalmasrendi Kórház; Váci Irgalmasrendi Kórház, Érdi Szent József Otthon). „A rendünk küldetését meghatározó hospitalitás szellemében kötelességünk korunk kihívásaival szembesülni, és a segítségre szorulókat szolgálatunk középpontjába állítani. A hospitalitas a »vendégszeretet« szóval fordítható magyarra. Gazdag tartalma jelenti a segítséget kereső emberekhez való odafordulást, mindenféle fenntartások és feltételek nélkül, hogy a jó valóban kifejthesse hatását. A szolgálatot magas szakmai színvonalnak kell jellemeznie, amit Istenes Szent János emberképének megfelelően kiegészít az emberséges magatartás és az emberek lelki igényével való törődés" - összegezte az irgalmasrendiek karizmáját Kozma Imre atya, a rend magyarországi vezetője. Betegápoló Irgalmasrend (Magyarország) Színi I sfvÓtTv R ádió W W W . S Z E M Telefon: 36/ 51 Q 61 □ s tvamradio.hu i SA l < >l< AI IAIJJI (I I interneten! Hittel szolunk értekekről rnnd‚«i/t ntmíi* ! ‚‚'■ ff* l 4 p 0 au »MO J viesia JiséMigxi Dot Q «Áj© Szardra Arty OcntW* Crux JbJftez LCptZ letportode RwdKOPSg fefcoQi» Martin« Crentre Juan joté OrayunAicort* Put kJ femJnd« Gwiiki Arven»: Uzrtiftez dtAftfWttCm***-n h rl CT* ,Q !l (AeL UM L aM k te!» S< testre SegiröD fasfcy8arjur de» Oxnersirrto Hcoonj Báléi-Ri murrte EstanKlao de Sáustuno fttfez Laguna Garda Chifcc Wxtjoes SanzSanz teres íodrtjuez Gart la Moreno >uls Aula C*ea ArtnsoAfitono CKSttWI Az ÁVH pártőrség és a szaléziak pere A szenvedések szűkült ablakából Hunyorgó szemünk századokba lát És ajkunk helyett már maga a táj szól: Nem Kelet-Nyugat, ez itt a hazád! Tollas Tibor (Vác, 1955) Az Államvédelmi Hatóság 1952 júliusában és augusztusában őrizetbe vett tizenhat gyanúsítottat. A letartóztatottak közül kiencen az ÁVH pártőrségénél szolgáltak, öten a szalézi rendhez tartoztak, két személy pedig civil volt, az egyikük egy tizenhét éves gimnazista lány. A lefogottak közül néhányan a szalézi rend árvaházában nevelkedtek, és sorozás után kerültek a pártőrség kötelékébe. Több mint három hónapig tartó kemény ÁVH-s, ügyészi és fegyházi tortúra után 1952. október 28-30. között került sor a Budapesti Hadbíróságon az elsőfokú eljárásra. A szigorúan titkos tárgyalást Kovács Béla hadbíró alezredes vezette. A Budapesti Hadbíróság 1.0308/ 1952. számú ítéletében az első négy vádlottat kötél általi halálra ítélte (köztük a mostani hétvégén, október 19-én boldoggá avatott Sándor István szalézi szerzetest - a szerk.), a többi vádlott pedig hosszú börtönbüntetést kapott. Az ügy másodfokú, szigorúan titkos minősítésű tárgyalását a Katonai Felsőbíróságon nagyon feszült légkörben, a Sztálin halálát követő napokban, 1953. március 12-én tartották. A legfőbb katonai ügyész rendkívül hosszan és szenvedélyesen fejtette ki, hogy ennek az ügynek az elsőrendű vádlottja nem Zana Albert ÁVH-őrmester, hanem Ádám László szalézi szerzetes, tartományfőnök. Hangsúlyozta, hogy az első eljárásban hibázott a vádhatóság, az ügyész és a Budapesti Hadbíróság, amikor nem ismerték fel a XIII. rendű vádlott veszélyességét, vezető szerepét. Nyomatékosan kérte a Katonai Felsőbíróságot, hogy Ádám László esetében a legsúlyosabb büntetést szabja ki. Ezután egy nagyon figyelemreméltó esemény történt. Mivel az elsőfokú ítéleteket a Budapesti Hadbíróság ügyésze elfogadta, ezért Ádám László hivatalból kirendelt védője, Ganczaugh Béla, látva a rendkívüli helyzetet, a szünetben odament védencéhez, és megpróbálta rábeszélni saját fellebbezésének visszavonására. Ez - tekintettel arra, hogy Ádám László meg volt győződve ártatlanságáról - csak nagyon nehezen sikerült. Drámai percek voltak. Ádám László fellebbezésének visszavonása után az elsőfokú ítélet jogerőssé vált, ezután őt elvezették. A védő rendkívüli lelkierőről tett tanúságot, nagyon sokat kockáztatott, de életet mentett. A vádlottakra, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, hűtlenség, gyilkossági kísérlet, illegális klerikális szervezkedés, feljelentési kötelezettség elmulasztása, harmadik világháború esetén az ellenséghez való átállás bűntettében, illetve a devizagazdálkodás elleni bűntettben szabták ki a jogerős ítéleteket. A börtönre ítéltek egy része az 1956. évi „felülvizsgálatok" során szabadult, a többieket az „ellenforradalmárok" szabadították ki. Pokorni János