Új Ember, 2013 (68. évfolyam, 52/3357. szám - 69. évfolyam, 51/3408. szám)

2013-10-20 / 43. (3400.) szám

2013. október 20. 8 tífilmje*­MULT Fiatalok ünnepe A boldoggá avatás nemzetközi plakátja BOLDOG SÁNDOR ISTVÁN Honlap a vértanúról Már boldoggá avatásának kihirdetése előtt honlapot szerkesztettek Sándor István szalézi szerzetes emlékére. A wwww.sandoristvan.hu címen el­érhető weboldalon tudnivalók olvashatók a vértanúról. A folyamatosan bővülő tartalmú internetes felületen megtalálható egyebek mellett Sándor István életrajza, a sza­lézi rendfőnök róla írt levele, a vértanú saját levele és min­dennapi felajánló imája is. Sándor István boldoggá avatásáért október 19-én délu­tán a Körcsarnokban adnak hálát a fiatalok, akikhez be­szédet intéz Don Pascual Chávez szalézi rend­főnök. A programban szerepel: zene, tánc, animáció, beszélgetés a kortársakkal és egy Don Boscóról szóló musical is. Fel­lép a Band of Streets, a veszp­rémi utcazene-fesztivál kö­zönségdíjas zenekara. Kerekasztal­beszélgetés A Körcsarnokban október 19-én, 16.30 órától kerekasz­­tal-beszélgetést is szerveznek, amelyen részt vesz Bíró Lóránt szalézi szerzetes, Havasi József, a magyar szalézi rend­­tartomány rendszerváltozás utáni első főnöke; Pokorni János, Sándor István egykori cellatársa; Ari László, az elle­nük lefolytatott per másod­rendű vádlottja, egykori ha­lálraítélt; Hollay Antal, egyko­ri csapattársa a Katolikus Iparos- és Munkásifjak Or­szágos Egyesületében, vala­mint Sztancsik Ferenc, a Sán­dor István által vezetett cso­port egyik tagja. A rendezvény végén az úgynevezett Jó éjszakát! üze­netet Ábrahám Béla tartomány­főnök mondja el. Körutat és játszóteret neveznek el a boldogról Szolnokon Sándor István, a vértanú szalézi szerzetes ne­vét kapja meg a korábban Ságvári Endréről elnevezett körút. A belvárosi közterületet október 20-án keresztelik át, a Sándor István boldoggá avatá­sának kihirdetéséhez kapcso­lódó rendezvénysorozat része­ként. Szalay Ferenc polgármes­ter elmondta: a régi utcanév nem tűnik el egyik pillanatról a másikra, még két évig látha­tó lesz az új tábla mellett, hogy az átállás idejére megkönnyít­sék a tájékozódást. Újpesten a Szigeti József ut­ca 17-27. számú házak közötti játszóteret nevezik el a vérta­núról. Sándor István életének je­lentős részét töltötte az Újpest és Rákospalota határán levő szalézi házban, a Clarisseum­­ban. Nyomdász volt a szalézi nyomdában, sekrestyés a Cla­­risseum kápolnájában, s a nyomdászinasok oktatásával és nevelésével foglalkozott. (MTI/MT­­ ­ A spanyol polgárháború mártírjai Huszonnégy betegápoló irgalmasrendi szerzetest avattak boldoggá Spanyolországban Huszonnégy betegápoló irgalmasrendi szerzetest avattak boldoggá október 13-án a spanyolországi Tarragona városában. Ferenc pápa képviseletében Angelo Amato bíboros, a Vatikán Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa kilencvenhárom püspök jelenlé­tében avatta boldoggá a spanyol polgárháború ötszázhuszonkét ka­tolikus mártírját. A történelmi eseményen részt vett Kozma Imre, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője is. A Spanyolországból származó Betegápoló Irgalmasrend a világ öt kontinensén ötvenegy országban kétszázharminchat szerzetesközös­séggel van jelen. Az egyháztörténel­mi jelentőségű eseményen a rend ve­zetői is részt vettek, hogy fejet hajt­sanak testvéreik előtt. Juan Antonio Martinez Camino, a spanyol püspöki konferencia (CEE) főtitkára azt kérte a Szentszéktől, hogy az ötszázhuszonkét katolikus áldozatot ne a spanyol polgárhábo­rú, hanem a XX. század mártírjainak tekintse. A jezsuita püspök a dél­amerikai katolikus hírügynökségnek (ACI) a boldoggá avatást megelőző­en hangsúlyozta: a szertartásra nem engedik be sem a transzparenseket, sem a zászlókat, mert nem politikai, hanem történelminek számító vallási eseményre készülnek, hiszen még soha nem avattak boldoggá egyszer­re ennyi mártírt. A spanyol polgárháború véreng­zései 1936 és 1939 között mintegy 1,2 millió ember életét követelték. A Szovjetunió támogatását élvező köztársasági kormány politikájának egyik jellemzője a szisztematikus ke­resztényüldözés volt, amelynek több mint hétezer pap, férfi és női szerze­tes esett áldozatául, és nem kímélték a világi hívők életét sem. A legke­gyetlenebb módon legyilkolt, ártat­lan áldozatok között ott volt az a ki­lencvenöt irgalmasrendi szerzetes is, akik közül huszonnégyet avattak boldoggá vasárnap. Hetvenegy tár­sukat II. János Pál pápa már 1992. október 25-én a boldogok közé emelte. A Betegápoló Irgalmasrend hagyományaihoz híven soha­sem politizált, ezért a harcok kezdetén a testvérek még re­ménykedtek abban, hogy a polgárháborúhoz való semle­ges hozzáállásuk védelmet je­lent nekik és betegeiknek is. A borzalmak azonban őket sem kímélték. Mivel az irgalmas­rendi testvérek nem hagyták cserben szerencsétlen betegei­ket, így ők maguk is a véreng­zések áldozataivá váltak, hősi tanúságot téve hivatásukról és Jézus Krisztusról, akinek pél­dáját követve életüket áldozták embertársaikért. Voltak olyan irgalmasrendi közösségek is, ame­lyeket a szerzetesek megalázása, be­börtönzése és megkínzása után telje­sen likvidáltak. A milicisták által megszállt kórházakban megtiltották az imát és az Eucharisztia ünneplé­sét. Az ott maradt testvérek a tilalom ellenére utolsó leheletükig együtt imádkoztak rendtársaik, betegeik és üldözőik lelki üdvéért. A Betegápoló Irgalmasrend pápai jogú férfi szerzetesrend, keresztény testvérek szerzetesi ima- és életkö­zössége. Soraiba több mint ezer test­vér tartozik. A rend világszerte ösz­­szesen közel háromszáz gyógyító­ápoló intézményben, negyvenezer munkatárssal és majd nyolcezer ön­kéntes segítővel áll a betegek és a szegények szolgálatában. Alapítója Juan de Ciudad, azaz Istenes Szent János (1495-1550), aki beteg, fogyaté­kos és a társadalom peremére szo­rult embertársai gyógyításának, ápo­lásának szentelte életét. E tevékeny­ség halála után misszióként élt to­vább, majd a pápa szerzetesrend­ként ismerte el a közösséget. Istenes Szent János örökségének jegyében a Betegápoló Irgalmasrend ma a világ­ban - így Magyarországon is - egészségügyi és szociális intézmé­nyeket működtet, és irgalmas szol­gálattal segíti a rászorulókat. Küldetésük - a felebaráti szeretet gyakorlása - Isten személyes hívá­sán alapul. A szerzetestestvérek kép­zettségüknek megfelelő beosztásban, ápolóként, terapeutaként, lelkigon­dozóként, orvosként, gyógyszerész­ként dolgoznak a rend saját egés­zségügyi és szociális intézményei­ben. A közösség küldetésével és alapértékeivel összhangban, a „mi­nőség, spiritualitás, elfogadás, fele­lősség és hospitalitás" elvei mentén működnek az irgalmasrendiek magyarországi intézményei is (Budai Irgalmasrendi Kórház; Pécsi Irgalmasrendi Kórház; Váci Irgalmasrendi Kórház, Ér­di Szent József Otthon). „A rendünk küldetését meg­határozó hospitalitás szellemé­ben kötelességünk korunk ki­hívásaival szembesülni, és a se­gítségre szorulókat szolgála­tunk középpontjába állítani. A hospitalitas a »vendégszeretet« szóval fordítható magyarra. Gazdag tartalma jelenti a segít­séget kereső emberekhez való odafordulást, mindenféle fenn­tartások és feltételek nélkül, hogy a jó valóban kifejthesse hatását. A szolgálatot magas szakmai színvonalnak kell jel­lemeznie, amit Istenes Szent János emberképének megfelelően kiegészít az emberséges magatartás és az em­berek lelki igényével való törődés" - összegezte az irgalmasrendiek kariz­máját Kozma Imre atya, a rend ma­gyarországi vezetője. Betegápoló Irgalmasrend (Magyarország) Színi I sfvÓtTv R ádió W W W . S Z E M Telefon: 36/ 51 Q 61 □ s tvamradio.hu i SA l < >l< AI IAIJJI (I I interneten! Hittel szolunk értekekről rnnd­‚«i/t ntmíi* ! ‚‚'■ ff* l 4 p 0 au »M­O J v­i­esia JiséMigxi Dot Q «Áj© Szardra Arty OcntW* Crux JbJftez LCptZ letportode RwdKOPSg fefcoQi» Martin« Crentre Juan joté OrayunAi­cort* Put kJ femJnd« Gwiiki Arven­»: Uzrtiftez dtAftfWttC­m***-n h rl CT* ,Q !l (AeL UM L aM k te!» S< testre SegiröD fasfcy8arjur de» Oxnersirrto Hcoonj Báléi-Ri murrte EstanKlao de Sáustuno fttfez Laguna Garda Chifcc Wxtjoes SanzSanz teres íodrtjuez Gart la Moreno >uls Aula C*ea ArtnsoAfitono CKSttWI Az ÁVH pártőrség és a szaléziak pere A szenvedések szűkült ablakából Hunyorgó szemünk századokba lát És ajkunk helyett már maga a táj szól: Nem Kelet-Nyugat, ez itt a hazád! Tollas Tibor (Vác, 1955) Az Államvédelmi Hatóság 1952 júliusában és augusztusában őrizetbe vett tizenhat gya­núsítottat. A letartóztatottak közül kiencen az ÁVH pártőrségénél szolgáltak, öten a szalézi rendhez tartoztak, két személy pedig civil volt, az egyikük egy tizenhét éves gimnazista lány. A lefogottak közül néhányan a szalézi rend árvaházában nevelkedtek, és sorozás után kerültek a pártőrség kötelékébe. Több mint három hónapig tartó kemény ÁVH-s, ügyészi és fegyházi tortúra után 1952. október 28-30. között került sor a Budapesti Hadbíróságon az elsőfokú eljárásra. A szigo­rúan titkos tárgyalást Kovács Béla hadbíró alez­redes vezette. A Budapesti Hadbíróság 1.0308/ 1952. számú ítéletében az első négy vádlottat kötél általi halálra ítélte (köztük a mostani hétvé­gén, október 19-én boldoggá avatott Sándor István szalézi szerzetest - a szerk.), a többi vádlott pe­dig hosszú börtönbüntetést kapott. Az ügy másodfokú, szigorúan titkos minő­sítésű tárgyalását a Katonai Felsőbíróságon nagyon feszült légkörben, a Sztálin halálát követő napokban, 1953. március 12-én tartot­ták. A legfőbb katonai ügyész rendkívül hosszan és szenvedélyesen fejtette ki, hogy ennek az ügynek az elsőrendű vádlottja nem Zana Albert ÁVH-őrmester, hanem Ádám László szalézi szerzetes, tartományfőnök. Hangsúlyozta, hogy az első eljárásban hibá­zott a vádhatóság, az ügyész és a Budapesti Hadbíróság, amikor nem ismerték fel a XIII. rendű vádlott veszélyességét, vezető szere­pét. Nyomatékosan kérte a Katonai Felsőbí­róságot, hogy Ádám László esetében a legsú­lyosabb büntetést szabja ki. Ezután egy nagyon figyelemreméltó ese­mény történt. Mivel az elsőfokú ítéleteket a Budapesti Hadbíróság ügyésze elfogadta, ezért Ádám László hivatalból kirendelt védője, Ganczaugh Béla, látva a rendkívüli helyzetet, a szünetben odament védencéhez, és megpró­bálta rábeszélni saját fellebbezésének vissza­vonására. Ez - tekintettel arra, hogy Ádám László meg volt győződve ártatlanságáról - csak nagyon nehezen sikerült. Drámai percek voltak. Ádám László fellebbezésének vissza­vonása után az elsőfokú ítélet jogerőssé vált, ezután őt elvezették. A védő rendkívüli lelki­erőről tett tanúságot, nagyon sokat kockázta­tott, de életet mentett. A vádlottakra, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, hűtlen­ség, gyilkossági kísérlet, illegális klerikális szervezkedés, feljelentési kötelezettség elmu­lasztása, harmadik világháború esetén az el­lenséghez való átállás bűntettében, illetve a devizagazdálkodás elleni bűntettben szabták ki a jogerős ítéleteket. A börtönre ítéltek egy része az 1956. évi „fe­lülvizsgálatok" során szabadult, a többieket az „ellenforradalmárok" szabadították ki. Pokorni János

Next