Új Ember, 2014 (69. évfolyam, 52/3409. szám - 71. évfolyam 1/3462. szám)

2014-09-28 / 40. (3449.) szám

2014. szeptember 28.Családtisíméeis 7 Engedjétek hozzám jönni... A Bibliáról gyermekeknek A babaételek, babaolajok a legfinomabb anyagokból ké­szülnek, a leggondosabb eljárással - így, a lehető legfi­nomabb módon kell megismertetnünk a Szentírást is a legfiatalabb nemzedékkel - mondja Vizvárdy Rita szoci­ális testvér, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Hitoktatási Bizottságának munkatársa. Szülőként, ka­­tekétaként arra kell figyelnünk, hogy a gyerekek nyelvén tegyük mindezt, azaz „gyermekké kell lennünk" ahhoz, hogy nem ferdítve, nem gügyögve, mégis jól befogadható módon adjuk át számukra a Szentírás üzenetét. Ennek mikéntjéről, a gyermeki gondolkodást szem előtt tartó bibliafeldolgozási módszerekről beszélgettünk. Mielőtt gyerekekről gon­dolkodnánk, először nekünk, felnőtteknek kell tisztáznunk magunkban: miért olvassuk a Bibliát? Mi közünk van a két­ezer évvel ezelőtti történetek­hez? Az e kérdésekre adott válaszunk határozza meg azt, hogy miként mutatjuk majd be gyermekeinknek a Szent­írást. Hiszen a szülő az egész életéves modell a gyermek számára, s így van ez a vallási élet terén is. A keresztények azért olvas­sák a Bibliát, mert az olyan fér­fiakról és nőkről szól, akik megtapasztalták Isten jelenlé­tét és üzenetét, s válaszoltak is rá. Miközben a Szentírást "ol­vassuk, mi is megtapasztalhat­juk Isten jelenlétét, és válaszol­nunk kell a kezdeményezésé­re. Gyermekeinknél is ponto­san ugyanezt szeretnénk elér­ni: nekik is fel kell fedezniük Isten kezdeményező és terem­tő erejét a Biblián keresztül. A fő kérdés pedig az, hogy mi­ként valósítható meg ez a cél. A legfontosabb, hogy bármi­ről is olvasunk a gyerekeknek, azt mindig kössük össze a saját életünkkel, a kicsik ugyanis csak így tudják „lefordítani" az evangéliumot a saját nyelvük­re. A játék, a ráhangolódás, az átélést segítő feladatok mind­mind jó eszközök arra, hogy már a legkisebbek se pusztán hallgatói legyenek a Szentírás­nak, hanem „megélői". Gyak­ran előfordul a kicsik körében, hogy úgy tekintenek Jézusra, mint valamiféle varázslóra. Fontos tisztázni, hogy Jézus nem varázslóként, hanem iste­ni hatalmával tett csodákat. Noé bárkájába sem párosá­val sétáltak be a színes állatok, mint ahogyan ez a gyerekek­nek szóló kiadványokban nemegyszer látható. Hogyan adhatók át a legkisebbeknek az Ószövetség történetei? Az Ószövetségben csábítóak az izgalmas, színes elbeszélések, de a lényeg itt is az, hogy mi marad meg végül a gyerekek emlékezetében: a színes álla­tok vagy az isteni kegyelem példája? Sámson és Delila történeté­ből például nem az a lénye­ges, hogy Sámson hajszálai­ban erő volt, hanem hogy mit jelentett ez az adottság. Elen­gedhetetlen megértetni a gye­rekekkel, hogy Sámson nazív volt (Istennek szentelt sze­mély), és hosszú haja ennek jele volt. Valójában tehát nem a hajában, hanem istenkap­csolatában rejlett az ereje, s ezt a kapcsolatot árulta el. Ennek következményeként vesztette el különleges képességét. A teremtéstörténetben sem a hatszor huszonnégy órára vagy a természettudományos megközelítésre kell helyezni a hangsúlyt, hanem arra, hogy minden létező dolog Isten ajándéka. Az Újszövetség jól szemlél­teti az adott kor egyes szerep­lőit: a vámost, a leprást vagy a pásztort. Aki vámos volt, az együttműködött a megszálló rómaiakkal, mások kiszipolyo­zásából gazdagodott meg, ha­zaárulónak, tisztátalannak te­kintették, mindezekért pedig kiközösítették. Jézus egy ilyen emberben látta meg majdani tanítványát. A történet feldol­gozása során beszélhetünk a kiközösítésről, amely a gyere­kek életében is jelen van. Az adott korban a lepráso­­kat egészségügyi és vallási okokból nem érintették meg. Jézus ezzel szemben érintéssel gyógyítja a leprást, közösséget vállal vele. A betegség azon­ban nem terjed át rá, hanem teremtőereje megtisztítja a be­teget. Szemléletesen mutathatjuk be a gyerekeknek a pásztorok életét is. Az elkóborolt bá­rányra farkasok lestek és sza­kadékok vártak. Ezért a pász­tornak közel kellett maradnia juhaihoz, s ha egyik vagy má­sik állat mégis eltávolodott a nyájtól, egy kampós végű bot­tal terelte vissza a többi közé. A pásztorbotot érdemes leraj­­zoltatni a gyerekekkel, és eset­leg el is játszhatjuk velük, ho­gyan lehet visszahúzni egy­mást, vagy milyen érzés a nyájtól elkóborolni, majd visz­­szatérni. S hogy miként kelthető fel a gyerek érdeklődése egy két­ezer éves történet iránt? Fon­tos, hogy az egész személyi­séget célozzuk meg, azaz ne csak az értelmet, hanem az érzelmeket és az akaratot is. Jó olyasmivel kezdeni egy­­egy alkalmat, ami mindjárt érdeklődést válthat ki a gye­rekből. Például amikor a ká­­nai menyegzőről olvasunk, megkérdezhetjük, hogy ki volt már esküvőn, ki tudja, mi történik ott. A Biblia törté­neteire való ráhangolódás azért fontos, hogy a gyerekek ne csak fizikailag legyenek je­len az órán, hanem lelkileg is megérkezzenek. Sokféle módszerrel segíthetjük ezt, például előhívhatjuk a gyere­kek már meglévő élményeit, és azokra az ismeretekre is támaszkodhatunk, amelyeket korábban szereztek az adott szakasszal kapcsolatban. Ezután - a kánai menyegző témájánál maradva - elmesél­jük a történetet, és elmond­juk, hogy a Szűzanya észre­vette, hogy fogytán a bor. Ezen a ponton érdemes meg­állni, hogy térben és időben is értelmezhető legyen a gyere­kek számára a szöveg. Tisz­tázni kell, hogy a bor az öröm itala, amely ha elfogy, óriási szégyenben marad a család, így válik világossá a gyere­kek számára, hogy a Szűz­anya miért fordul segítségért Jézushoz, majd miért mondja a szolgálóknak, hogy tegyék, amit Jézus mond nekik. Játé­kosan szemléltethetjük azt is, hogy mekkorák voltak azok a korsók, amelyekben a víz borrá lett: egy kisgyerek ösz­­szekuporodva szépen bele­fért bármelyikbe. Meg is mu­tathatjuk, hogy a guggoló gyermeknél kétszer maga­sabb volt egy vizeskorsó. Ha végigvettük a történetet, ér­demes tudatosítani a gyere­kekben azt is, hogy ebben a történetben sem valamiféle ügyes bűvésztrükkel talál­koztunk, hanem a végtelen öröm és bőség példájával. A személyes átélés révén könnyebb a pontos megértés, a befogadás. A gyerekek a sze­replők bőrébe bújhatnak - le­hetnek menyasszony, vőle­gény, valaki a násznép sorai­ból, Jézus, Mária vagy akár vi­zeskorsó­­, és játék közben „észrevétlenül" átélhetik az evangéliumot. A játékhoz jel­zésszerű jelmezeket is hasz­nálhatunk (például kendőt, sá­lat, kis méretű táblát), ezek a kellékek is segítik a belehe­­lyezkedést a szövegbe. A teremtés történetét példá­ul az érzékszervek segítségül hívásával ismertettem egy al­kalommal a gyerekekkel: zsá­kokban különféle textúrájú és halmazállapotú anyagokat he­lyeztem el, amelyeknek puszta tapintása révén szó szerint „kézzelfoghatóvá" váltak az egyes elemek. Amikor gyere­kekkel foglalkozunk, érdemes minél több érzékszervet be­vonni a tapasztalásba, hiszen a mindennapok világában is a látás, a tapintás, a szaglás, az ízlelés és a hallás adományára támaszkodva élnek. A szóbeli magyarázatokon, játékon kívül bábozással is se­gíthetjük a gyerekeket a meg­értésben. Egy papírból vagy más anyagból készített báb­család jó szolgálatot tehet ab­ban, hogy a gyerekek össze tudják kapcsolni a Biblia tör­téneteit a saját életükkel. A ki­csik szívesen azonosulnak bá­bokkal, figurákkal vagy akár állatokkal is, és a „bőrükbe bújva" könnyebben látják meg az összefüggéseket a hallott szöveg és a hétköznapok vilá­ga között. Ezzel is segíthetjük őket abban, hogy ne csupán hallgatói legyenek a bibliai történeteknek, hanem az át­élés révén később az evangéli­umot megélő felnőtt kereszté­nyekké váljanak. Szikora Réka Jézus beteget gyógyít (Fésűs Orsolya SSS rajza) Nagymamák, nagypapák, szülők, gyermekek, unokák és dédszülők figyelmébe! Az u­támfel­­fotópályázatot hirdet családoknak Várjuk azokat az ötletes, kedves és mókás nyári fényképeket, amelyeken a család több generációja is szerepel. A fotó legyen izgalmas, eredeti - és persze előny, ha a minősége is jó. A képek mérete legfeljebb 2 Mbyte és legalább 3 megapixel (2000 x 1500 képpont) legyen. Egy család legfeljebb öt fotóval pályázhat, melyeket legkésőbb 2014. szeptember 36-áig várunk az ujember@ujember.hu e-mail címre. Az Új Ember családi fotópályázatának eredményéről minden résztvevőt e-mailben értesítünk, a győztesek nevét pedig lapunk október 12-i számában közöljük. A pályázat nyertes családja egy hosszú hétvégét tölthet a Kék Duna Wellness Hotelben, Ráckevén. További öt családot nagy értékű könyvcsomaggal díjazunk. A legsikerültebb fényképeket az Új Ember őszi számaiban láthatják majd olvasóink. Ha együtt nyaral a család, most biztos nem érdemes otthon hagyni a fényképezőgépet! Szép élményeket és jó fotózást kíván az Új Ember csapata •c/igeA Q­u/ia­cIPe//news S/c ofe/ **** 2300 Ráckeve, Dömsödi út 1-3. Telefon: 06-24/523-230 Fax: 06-24/523-250 E-mail: info@wellnesshotel.hu FELKÉSZÜLŐ Ügyelet Az iskolai élethez hozzátartoznak az óraközi szünetek is. Mint a hétköz­napokhoz az ünnepek. A gyerekek megkönnyebbülve tódulnak ki a folyo­sóra, élvezik a tizenöt, húsz perc szabadságot, amikor kicsit önfeledtek le­hetnek A tanárok pedig a beosztási rend szerint felügyelik őket. Az elmúlt években fárasztónak és terhesnek éreztem a folyosói, ebédlői ügyeletet zavart a zaj a diákok hangoskodása Eldöntöttem hogy a? 'der megpróbálok maskeni­ viszonyom­ ehhez a feladathoz Mer amit nyugkem cipelek az ránehezedik, szinte az egész napomra - ez tapasztalom Az egyik nap sétálok: a ötvösön bemegyek a termekbe kinvittatott az ablakokat a netesse letöröltetem a táblát - teszem­ az ügyeletes tanai dol­gát Hirtelen nagy zajra teszek­ figyelmes: az egyik padna' lányok visítanak fiúk nevetnek Lépteimet megszaporázva sietek a gyerekekhez A hetedikes fiúk ártatlan arccal újságolják, hogy ők csak a lányok hajat szagoljak, mert azt szeretnék tudni, milyen samponnal mossák a hajukat „a csajok" . A gyengébb nem képviselői persze tiltakoznak, húzódoznak, sikítva futnak el a fiúk elől, de szemmel láthatóan élvezik is ezt a helyzetet. Az ébredező vágyaknak ez az ártatlan, mondhatni ösztönös játéka mosolygásra késztet, úgy érzem, nem szabad letorkolnom miatta a fiúkat. Inkább beszélgetésbe elegyedem velük arról, miért fontos tudniuk a samponok márkáját, és ők milyet használnak. Kiderül, hogy megvan azért bennük a samponok hie­rarchiája, és bizony a játékon túl minősítgetik is a lányokat aszerint, milyen szerrel mossák a hajukat. Az értékítéletüket pedig - az én szerény tájéko­zottságom szerint - erősen befolyásolják a reklámok. - És ha nem a szerin­ted megfelelő sampont használja egy lány, akkor már nem is tetszik neked? - teszem fel a kérdést. A fiú meglepődve áll, mint akit most rajtakaptak va­lamin, aztán elmosolyintja magát: - Dehogynem! - Aztán kis zavarát lep­lezve kérdezi: - És a tanárnő mit használ? - Válaszomra elkerekedik a sze­me, az én gyógysamponomat nem ismeri. És megszólal a csengő. Megyünk a dolgunkra. Jók ezek az ügyeletek - állapítom meg magamban. Mihályi Anikó

Next