Új Ember, 2018 (74. évfolyam, 1/3620-52/3671. szám)

2018-01-14 / 2. (3621.) szám

MAGYARORSZÁG KATOLIKUS HETILAPJA LXXIV. évf. 2. (3621.) 2018. január 14. Ára 200 Ft • 1 euró I Püspöki jubileumát ünnepelte Ternyák Csaba egri érsek Hálaadó szentmisét mutatott be Ternyák Csaba egri érsek püspökké szentelésének 25. évfordulóján, január 6-án, víz­kereszt ünnepén az egri bazilikában. Az érsekkel konceleb­­ráltak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai. A szentmise kezdetén Csizmadia István kanonok, a bazilika plébánosa bejelentette, hogy az ünnepi alkalomból Ferenc pápa is köszönti a főpásztort. A Szentatya levelét Germano Fenemonte, a Magyarországi Apostoli Nunciatúra ideiglenes ügyvivője ol­vasta fel, Ficzek László általános helynök pedig magyar nyelven is ismertette. Ferenc pápa levelében nagy szeretettel fejezte ki jókívánságait Ternyák Csabának. Mint írta: „Teológiai doktorként szolgálato­dat az Egyház javára fordítottad, nagy jelentőségű feladatokat végezve mind a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára­ként, mind a Pápai Magyar Intézet rektoraként, emberi és papi tulajdonságokkal, valamint ügyintézésben való jártassággal meg­áldva. Szent II. János Pál pápa 1992 karácsonyának vigíliáján esz­tergomi segédpüspökké és eminentianai címzetes püspökké, majd 1997-ben érsekké és a papi kongregáció titkárává nevezett ki téged, s ezzel az apostoli szék, valamint az egyetemes Egyház szolgálatára hívott. (Folytatás az 5. oldalon.) Örökimádás-kápolna nyílt Budapesten 6. oldal Teréz anya-díjas szalézi pap Indiában 7. oldal Katolikus iskolák kupanapja 8. oldal Szent Margit, a béke közvetítője 11. oldal­­ Pár perccel ne­gyed tizenegy után a Fő utcai görög­katolikus temp­lomban, amikor az úrjelenési liturgiá­ra megérkezünk, már egy gombos­tűt sem lehetne le­ejteni. A többség idős, de feltűnően sok a fiatal is. Amint megkezdő­dik a szertartás, magával sodor. Ha mi tisztulunk, a világ is tisztulni fog Vízszentelés a Dunánál Úrjelenés ünnepén, január 6-án Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropo­­lita vezetésével gyűltek össze szent liturgiára a görögkatolikus hívek a bu­dai Szent Flórián-templomban. A szertartást követően vízszentelésre ke­rült sor a Dunánál a főpásztor vezetésével. (Folytatás a 3. oldalon.) Lezárult az Asztrik-év Kalocsán A kalocsai Nagyboldogasszony­­főszékesegyházban január 6-án ünnepi szentmisében adtak hálát a Kalocsa-Kecskeméti Főegyház­megye Asztrik-évéért. A szentmi­se főcelebránsa Bábel Balázs ka­­locsa-kecskeméti érsek volt, a szentbeszédet Antal Géza pécs­­váradi apát, plébános mondta. A szentmise kezdetén Bá­bel Balázs érsek hangsúlyozta, hogy Asztrik érsek tisztelete az emlékév zárása után is folyta­tódik, és a hívek kérhetik Ka­locsa szentként tisztelt első ér­sekének a főegyházmegyéért való közbenjárását. A főpász­tor elmondta, hogy legutóbb két haran­got öntettek a székesegyház számára, az egyik neve „Deo Gratias", a másiké pedig „Asztrik emlékére". Bábel Balázs köszöntötte a székesegyházban megje­lenteket, elsőként a pécsváradi vendé­geket, élükön Antal Géza plébánossal. Asztrik érsek Pécsváradról, az általa alapított bencés apátságból érkezett egykor Kalocsára. Antal Géza homíliájában Szent Ágostont idézte: Isten az őt keresőket azzal jutalmazza, hogy engedi, hogy rátaláljanak a szívükben. „Akik rossz szándékkal keresik, nem találhatják meg" - hangsúlyozta a plébános. (Folytatás a 6. oldalon.) Az embereket gyógyítani kell, érintkezni és beszélgetni velük Interjú Német László nagybecskereki püspökkel A röszkei határt elhagyva a téli szürkeség után a sötétség nehezíti a vezetést. Utam a Vajdaság keleti felére vezet. A Nagybecskereki Egy­házmegyébe, annak székhelyére, az egykori Bánság Szerbiához került részére igyekszem. A találkozásra készülve, ismeretek után kutatva meglepődve tapasztaltam, hogy az erdélyi, de akár a kárpátaljai terü­letekhez képest is csak szegényes információval szolgál az internet, ha magyar nyelven keresgél az ember. A hazai világi sajtót bújva is az a benyomásom, mintha fehér folttá lett volna számunkra ez a vidék, mintha ismét megfeledkeztünk volna róla, mint a királyság idején, amikor a vajdasági Bácska „visszatért", de ezt a területet, a Bánságot nem kértük, elengedtük. Másnap, Szeplőtelen Fogantatás ünnepnapján kiderül az ég, Nagybecskereken hét ágra süt a nap. Az Egyház kétsze­resen is ünnepel, diakónust szentelnek. A püspökségre érve rácsodálko­zom az épületre: egy nagyobb plébánia méreteit és egyszerűségét köve­ti. Német László megyéspüspök derűjével, nyitottságával minden kom­munikációs falat jótékonyan lebont már az első perctől fogva... Röviden összefoglalná az egyházmegye történelmét? - A trianoni békediktátumig a Bán­ság a Csanádi püspökség része volt, amelynek területét három részre sza­kították. 1923 és 1986 között a mosta­ni egyházmegye egy apostoli kor­mányzósághoz tartozott, amelyet a Szentszék hozott létre az akkori Szerb-Horvát-Szlovén Királyság en­gedélyével. Abban az időben több mint 210 000 katolikus lakott itt, ebből 120 000 német anyanyelvű volt. Hat­vannégy plébánián és további 90 fili­­ális egységben működött a helyi Egy­ház. 1944 októbere azonban hatalmas változást idézett elő, hiszen nem egé­szen egy év alatt 120 000 német kato­likus tűnt el, és tizenegy papunkat öl­ték meg. A Bánságban a magyarokat kevésbé üldözték, mert 1941 és 1944 között ez a terület nem tartozott Ma­gyarországhoz, itt inkább a németek számítottak ellenségnek. A második világháború előtt a bánsági apostoli kormányzóság gaz­dag és önellátó volt, templomait rendben tudta tartani, iskolákat, árva­házat vezetett, volt egy bizonyos anyagi forrása. Az államosítás gazda­ságilag legyöngítette az Egyházat, amely utána évtizedeken át csak ve­getált. Változást a hetvenes évek hoz­tak, amikor Nagybecskerek és Nagy­­kikinda erős ipari központtá lett, és a Németországban dolgozó vendég­­munkások is hozták haza a pénzt. A kilencvenes évektől azonban egy újabb, hatalmas szegénységi hullám harapózott el, amelynek még mindig nincs vége. A bánáti falvakban - kü­lönösen a román-magyar határ mel­lett - minden harmadik-negyedik ház üres, a lakosság elöregedett, és most egy újabb kivándorlási folya­matnak vagyunk a tanúi. Mikor alapították az egyházmegyét? -A Nagybecskereki Egyházmegye nagyon fiatal, Szent II. János Pál pápa alapította 1986. december 16-án. Védőszentjéül Szent Gellért vértanú püspököt jelölte ki, a nagybecskereki plébániatemplomot székesegyházzá tette. (Folytatás a 9. oldalon.)

Next