Új Ember, 2018 (74. évfolyam, 1/3620-52/3671. szám)
2018-01-14 / 2. (3621.) szám
MAGYARORSZÁG KATOLIKUS HETILAPJA LXXIV. évf. 2. (3621.) 2018. január 14. Ára 200 Ft • 1 euró I Püspöki jubileumát ünnepelte Ternyák Csaba egri érsek Hálaadó szentmisét mutatott be Ternyák Csaba egri érsek püspökké szentelésének 25. évfordulóján, január 6-án, vízkereszt ünnepén az egri bazilikában. Az érsekkel koncelebráltak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai. A szentmise kezdetén Csizmadia István kanonok, a bazilika plébánosa bejelentette, hogy az ünnepi alkalomból Ferenc pápa is köszönti a főpásztort. A Szentatya levelét Germano Fenemonte, a Magyarországi Apostoli Nunciatúra ideiglenes ügyvivője olvasta fel, Ficzek László általános helynök pedig magyar nyelven is ismertette. Ferenc pápa levelében nagy szeretettel fejezte ki jókívánságait Ternyák Csabának. Mint írta: „Teológiai doktorként szolgálatodat az Egyház javára fordítottad, nagy jelentőségű feladatokat végezve mind a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkáraként, mind a Pápai Magyar Intézet rektoraként, emberi és papi tulajdonságokkal, valamint ügyintézésben való jártassággal megáldva. Szent II. János Pál pápa 1992 karácsonyának vigíliáján esztergomi segédpüspökké és eminentianai címzetes püspökké, majd 1997-ben érsekké és a papi kongregáció titkárává nevezett ki téged, s ezzel az apostoli szék, valamint az egyetemes Egyház szolgálatára hívott. (Folytatás az 5. oldalon.) Örökimádás-kápolna nyílt Budapesten 6. oldal Teréz anya-díjas szalézi pap Indiában 7. oldal Katolikus iskolák kupanapja 8. oldal Szent Margit, a béke közvetítője 11. oldal Pár perccel negyed tizenegy után a Fő utcai görögkatolikus templomban, amikor az úrjelenési liturgiára megérkezünk, már egy gombostűt sem lehetne leejteni. A többség idős, de feltűnően sok a fiatal is. Amint megkezdődik a szertartás, magával sodor. Ha mi tisztulunk, a világ is tisztulni fog Vízszentelés a Dunánál Úrjelenés ünnepén, január 6-án Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita vezetésével gyűltek össze szent liturgiára a görögkatolikus hívek a budai Szent Flórián-templomban. A szertartást követően vízszentelésre került sor a Dunánál a főpásztor vezetésével. (Folytatás a 3. oldalon.) Lezárult az Asztrik-év Kalocsán A kalocsai Nagyboldogasszonyfőszékesegyházban január 6-án ünnepi szentmisében adtak hálát a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Asztrik-évéért. A szentmise főcelebránsa Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek volt, a szentbeszédet Antal Géza pécsváradi apát, plébános mondta. A szentmise kezdetén Bábel Balázs érsek hangsúlyozta, hogy Asztrik érsek tisztelete az emlékév zárása után is folytatódik, és a hívek kérhetik Kalocsa szentként tisztelt első érsekének a főegyházmegyéért való közbenjárását. A főpásztor elmondta, hogy legutóbb két harangot öntettek a székesegyház számára, az egyik neve „Deo Gratias", a másiké pedig „Asztrik emlékére". Bábel Balázs köszöntötte a székesegyházban megjelenteket, elsőként a pécsváradi vendégeket, élükön Antal Géza plébánossal. Asztrik érsek Pécsváradról, az általa alapított bencés apátságból érkezett egykor Kalocsára. Antal Géza homíliájában Szent Ágostont idézte: Isten az őt keresőket azzal jutalmazza, hogy engedi, hogy rátaláljanak a szívükben. „Akik rossz szándékkal keresik, nem találhatják meg" - hangsúlyozta a plébános. (Folytatás a 6. oldalon.) Az embereket gyógyítani kell, érintkezni és beszélgetni velük Interjú Német László nagybecskereki püspökkel A röszkei határt elhagyva a téli szürkeség után a sötétség nehezíti a vezetést. Utam a Vajdaság keleti felére vezet. A Nagybecskereki Egyházmegyébe, annak székhelyére, az egykori Bánság Szerbiához került részére igyekszem. A találkozásra készülve, ismeretek után kutatva meglepődve tapasztaltam, hogy az erdélyi, de akár a kárpátaljai területekhez képest is csak szegényes információval szolgál az internet, ha magyar nyelven keresgél az ember. A hazai világi sajtót bújva is az a benyomásom, mintha fehér folttá lett volna számunkra ez a vidék, mintha ismét megfeledkeztünk volna róla, mint a királyság idején, amikor a vajdasági Bácska „visszatért", de ezt a területet, a Bánságot nem kértük, elengedtük. Másnap, Szeplőtelen Fogantatás ünnepnapján kiderül az ég, Nagybecskereken hét ágra süt a nap. Az Egyház kétszeresen is ünnepel, diakónust szentelnek. A püspökségre érve rácsodálkozom az épületre: egy nagyobb plébánia méreteit és egyszerűségét követi. Német László megyéspüspök derűjével, nyitottságával minden kommunikációs falat jótékonyan lebont már az első perctől fogva... Röviden összefoglalná az egyházmegye történelmét? - A trianoni békediktátumig a Bánság a Csanádi püspökség része volt, amelynek területét három részre szakították. 1923 és 1986 között a mostani egyházmegye egy apostoli kormányzósághoz tartozott, amelyet a Szentszék hozott létre az akkori Szerb-Horvát-Szlovén Királyság engedélyével. Abban az időben több mint 210 000 katolikus lakott itt, ebből 120 000 német anyanyelvű volt. Hatvannégy plébánián és további 90 filiális egységben működött a helyi Egyház. 1944 októbere azonban hatalmas változást idézett elő, hiszen nem egészen egy év alatt 120 000 német katolikus tűnt el, és tizenegy papunkat ölték meg. A Bánságban a magyarokat kevésbé üldözték, mert 1941 és 1944 között ez a terület nem tartozott Magyarországhoz, itt inkább a németek számítottak ellenségnek. A második világháború előtt a bánsági apostoli kormányzóság gazdag és önellátó volt, templomait rendben tudta tartani, iskolákat, árvaházat vezetett, volt egy bizonyos anyagi forrása. Az államosítás gazdaságilag legyöngítette az Egyházat, amely utána évtizedeken át csak vegetált. Változást a hetvenes évek hoztak, amikor Nagybecskerek és Nagykikinda erős ipari központtá lett, és a Németországban dolgozó vendégmunkások is hozták haza a pénzt. A kilencvenes évektől azonban egy újabb, hatalmas szegénységi hullám harapózott el, amelynek még mindig nincs vége. A bánáti falvakban - különösen a román-magyar határ mellett - minden harmadik-negyedik ház üres, a lakosság elöregedett, és most egy újabb kivándorlási folyamatnak vagyunk a tanúi. Mikor alapították az egyházmegyét? -A Nagybecskereki Egyházmegye nagyon fiatal, Szent II. János Pál pápa alapította 1986. december 16-án. Védőszentjéül Szent Gellért vértanú püspököt jelölte ki, a nagybecskereki plébániatemplomot székesegyházzá tette. (Folytatás a 9. oldalon.)