Új Európa, 1970 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1970-01-01 / 1. szám

A Ferencváros és az MLSZ írta: Kőbányai Péter Soós Károly és a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetősége lemondott s ez a lemondás nem meglepetés. A kérdés az, hogy a feltétlenül szük­séges változásra sor kerül-e nemcsak a Labdarúgó Szövetség, hanem az egész magyar sportvezetőség soraiban. Mert a leglényegesebbet, a magyar sport feltűnő hanyatlásának legfontosabb okát, eddig érthető módon senki sem merte kimondani vagy leírni. Azt a tényt ugyanis, hogy hozzá nem értő politrukokat ültettek kulcspozíciókba, akik káder­alapon próbáltak sportot irányítani. A szovjet példa majmolása tette szükségessé a magyarországi viszo­nyokhoz egyáltalában nem illő tavaszi-őszi fordulós bajnokság bevezeté­sét. Amit a Szovjetunióban az időjárás indokol, azt Magyarországon csak az Egri Gyulák túlzott Moszkva-majmolása magyarázhatta. Most legalább ezt felszámolják. A sok önkritika és hibakeresés során nem beszél azonban senki arról, hogy a magyar sportéletben — és nemcsak a labdarúgásban — milyen áldatlan intrikák, hatalmi harcok és politikai fúrások mérgezik a légkört és teszik lehetetlenné a tervszerű és eredményes munkát. Nyílt titok, de persze odahaza senki sem meri szóvátenni, hogy határozott pártutasításra tervszerűen próbálják tönkretenni a legnépszerűbb magyar labdarúgó csapatot, a Ferencvárost. A Fradi az egyetlen klub, ame­lyiknek nem engedélyezik saját pálya fenntartását és ezáltal súlyos anyagi helyzetbe hozták. A Ferencváros kénytelen hazai mérkőzéseit a Népstadionban játszani és a bevétel oroszlánrészét így az állam vágja zsebre. A mai helyzetben még Egri Gyula sem merte nyílt eszközökkel tönkretenni a Fradit, amelynek népszerűsége messze túlszárnyalja min­den más csapatét, így okoskodták ki, hogy anyagi nehézségekkel, a játékosok elcsábításával gondoskodnak a zöld-fehérek gyengébb szerep­léséről, bízva abban, hogy a csapat sikertelensége kiábrándítja a B-közép fanatikus szurkolóit. A Ferencváros tönkretétele azonban kihatott és kihat az egész ma­gyar labdarúgó sportra. Az elmúlt években a Fradi adta a magyar válo­gatott gerincét és éppen ez a gerinc hiányzik a mai magyar csapatból. Semmi jele sem mutatkozik annak, hogy Egri Gyula utóda elődjének annyira káros és kizárólag politikai szempontokra alapozott magatartá­sával gyökeresen szakít és érvényesülni engedi azt az egészen egyszerű és minden gyerek által ismert szabályt, hogy a sportot éppen úgy szak­embereknek kell irányítaniuk, mint a közgazdaságot, az ipart vagy a kereskedelmet. Persze, minderre ellenérvként fel lehetne hozni azt, hogy Magyar­­országon a párt jóvoltából az élet minden területén ott ülnek a hozzá nem értő funkcionáriusok a vezető pozíciókban. Csakhogy a múlt tapasz­talatai alapján a piroskönyves kiskirályok saját érdekükben mindinkább hallgatnak a szakemberek tanácsára. í­gy látszik azonban, hogy a sport­élet irányítására mindenki rátermettnek érzi magát, akit a párt erre megfelelőnek tart. Addig, amíg nem az edző, a sportolók és sportszakemberek mondják ki a döntő szót a magyar sportélet irányításában, hiába cserélgetik az edzőket és a szakvezetőket, ha a mindenható pártkáderek továbbra is a helyükön maradnak. Svájc magyarsága őszinte gyász­­szal emlékezett meg a nemrég el­­húnyt Király Zoltán író és szín­művészről. A fiatalon elhúnyt író az emigrációban „Október 23” című verseskötetével vált ismertté. Szé­kelyföldi tanárfamiliából szárma­zott. 1935-től a székesfehévári gim­náziumban Kaszap István iskola­társa volt. A budapesti Színművé­szeti Akadémia elvégzése után a Pódium, majd a Faluszínház, végül a Nemzeti Színház tagja lett, az ország egyik legkitűnőbb szavaló­­művésze. Innen a Rákosi-rendszer távolította el. Hősi eposzt írt Ki­nizsiről, s kedves meséskönyve je­lent meg „Arany, Ezüst és a Vas” címmel.­­ A „Sziget a szárazföldön“ c. új magyar film főszerepét Kiss Manyi játssza, akinek ez a 100. film­sze­replése. 33 évvel ezelőtt lépett első­ízben a filmfelvevő gép elé. 0 Magyarország városairól és mű-, emlékeiről 6 képből álló szerep­so­­rozat rendelhető a következő cí­men: Fa Péter, 8 München 25, Bo­­denehrstrasse 18 Németország. Egy sorozat ára 12.— DM. 0 „Eszterlánc” címen megjelent Tollas Tibor új verseskötete.­­ Dr. Szász Zoltán vezetésével nemrégiben sikeres tudományos kon­ferenciát rendezett az „American Institute on Problems of European Unity”. A washingtoni Georgetown­­egyetem többnapos összejövetelén az amerikai és európai közélet szá­mos kiválósága vett részt, európai és amerikai egyetemek professzo­rai adták elő a nyugati világ gaz­dasági és politikai problémáit, az előadásokat vita követte. A kon­ferencia érdekes személyisége volt többek között John J. Richardson, Jr., a Szabad Európa Bizottság v. elnöke. A legfeltűnőbb előadást „Az új Európa és az atlanti part­nerség” címen dr. Habsburg Róbert tartotta.

Next